Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-18 / 135. szám

2 BMÍSMEGIEI KÖZLÖlff Békéscsaba 1925 junius 18 csak saját termékeik után elért forgalmukra nézve egyezhessenek meg átalányban, hanem a vásá­rolt árukból eredő forgalmukra nézve is, 7. Az iparosság tiltakozik a fény­űzési adó kulcsának emelése, a fényűzési tárgyak listájának ki­bővítése, hasonlóképen a mun­kának bármily körülmények kö­zött történt megadóztatása ellen s az ipar súlyos helyzetére és a munkahiányra való tekintettel fel­kéri a pénzügyi kormányt, hogy a fényűzési tárgyak listáját a leg­alaposabban revizió alá vegye, a kulcsot a legminimálisabbra szál­lítsa le s amennyiben ez az adó­nem ezidőszerint véglegesen meg­szüntethető nem lenne, ugy a most szóbanlevő reform kapcsán az osztrák példa alapján az álta­lános forgalmiadéval együttesen a két adónem egybeolvasztása utján qldassék meg, 8. Felkéri az iparosság a kor­mányt, hogy a mai bonyolult adó­zási rendszer helyett a legsürgő­sebben egy könnyen áttekinthető és olcsóbban adminisztrálható adózási rendszert léptessen életbe, hogy az iparosság tisztában le­hessen azzal, minő kötelezettségei vannak s hogy az adminisztráció olcsóbbá tételével a közterhek csökkenthetők legyenek. 9. Már most felkéri az iparos­ság a kormányt, hogy ha a vi­szonyok megkívánják, *igy az augusztus közepéig engedélyezett adófizetési halasztás, illetve a végrehajtások felfüggesztésének ha­tárideje meghosszabbíttassanak. 10. Végül felkéri az iparosság a kormányt, hogy az iparossággal szemben minden téren az eddigi­nél nagyobb megértést és jóindu­latot tanúsítson, hogy igy az ipa­rosság a pusztulást elkerülve, a közterhekhez való hozzájárulá­sával az ország talpraállitásában résztvehessen. A határozati javaslatot a köz­gyűlés egyhangúan elfogadta. A hitelkérdés megoldásáról szó­ló határozati javaslatot Meskó Béla, az Iparosbank igazgatója indokolta meg. A hitelkérdés megoldása — Az elpusztulással fenyegető helyzet — mondotta — megszó­laltatta az egész ország iparos­ságát. A helyzet ma tarthatatlan, a hitelhiány, a munkanélküliség, az üzembeszüntetés katasztrofális Az iparos még a létminimumát sem tudja biztosítani. Ez vojt a rugója az őszi első kisipari hitelakciónak, amely nem sikerült. Azóta a kor­mánynak nem volt ideje a kér­déssel foglalkozni. Az akkori hi­telakció majdnem minden pénzt a fővárosnak juttatott és például Békéscsaba iparosainak csak 300 millió korona jutott. Ez a pénz drága volt és rövid lejáratú. A miniszterelnök mostani genfi sikere következtében elérkezett az ipar talpraállitásának pillanata. Most körülbelül 500 milliárd szabadul fel, amihez a tavalyi kényszer­kölcsön feleslegét, körülbelül 600 milliárdot hozzáadva, olyan ha­talmas összeget kapunk, amely a kisipar lábraállitásához elegendő volna, Ma a kisipar tehetetlen a hitelkérdésben, kérése mindig zárt ajtókra talál. Gyors, olcsó, jelen­tékeny, hosszúlejáratú kölcsön kell, azért tiltakozunk mi itt ma. hogy nehogy újra Budapest legyen a kedvenc a hitelosztásnál, a vi­dék meg mostoha. Az iparossá­got támogatni kell, még pedig idejében, mert különben a dema­gógia karjaiba menekül. Kiáltsuk oda a kormánynak a veszélybe jutott hajók kérő szavát: S. 0. S. — mentsétek meg lelkeinket l. . . A munkásbiztositó ellen Ezután felolvasta a hitelkérdés­ről szóló határozati javaslatot, amelynek elfogadása után ifj. Hor­uáth Mihály jegyző a munkásbiz­tositó, a kontárkérdés és a ható­sági üzemek dolgát rendező hatá­rozati javaslatot olvasta fel, ame­lyet szintén egyhangúan elfogad­tak. Könyves T. Kálmán az iparos­Ság gazdasági érdekei politikai ér­vényesítésének alátámasztásáról szóló határozati javaslatot indo­kolta. Sürgette, hogy a választó­jogi törvényjavaslat mostani par­lamenti tárgyalásánál az iparosok Huszár Károly javaslatát támo­gassák, amely minden társadalmi rétegnek juttat parlamenti képvi­seletet Mig a munkásságnak 25 képviselője van, az iparosoknak egy sem. Lilinger István folytónos közbe­szólásokkal zavarta a szónokot, mire Könyves indulatosan abba­hagyta beszédét azzal, hogy meg­engedi,' hogy helyette Lilinger foly­tassa az előadást. Nagy zaj tá­madt, amelyet az elnök csak alig tudott lecsillapítani. Könyves ez­után felolvasta határozati javasla­tát, amely a következő : Kimondja, hogy a magyar kéz­műves- és kisiparosságnak, mint a leghazafiasabb és legértékesebb nemzetfenntartó osztályok egyiké­nek, parlamenti képviseletét az ország érdekében is elengedhetet­lenül szükségesnek tartja és evég­ből felkéri a m. kir. kormányt, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő választójogi törvényt a Huszár-féle javaslat figyelembe vételével al­kossa meg, mint amely javaslat a magyar kézműves- és kisiparos­ság érdekeinek egyedül fejel meg s részére számarányos képvisele­tet biztosit. A határozati javaslatot a köz­gyűlés egyhangúan elfogadta, mire Kovács Mihály elnök meleghangú zárószavakkai berekesztette a köz­gyűlést. A határozati javaslatokat az egységes fellépés céljaira az Ipartestületek Orsz. Szövetségéhez fogják eljuttatni. Nyitvatarthatnak a fűszeresek vasárnap Mást, mint élelmiszert (fűszert), nem szabad árulni — A vegyeskereskedőknél a tanácsnak esetenként kell elbírálni, ki a túlnyomórészt füszerkereskedő A kereskedők háborúsága tud­valevőleg újból kirobbant a vasár­napi zárás miatt. A rendelet ugyanis, amelynek alapján az elsőfokú ipar­hatóság a csabai üzletek vasár­napi zárását elrendelte, kimondja, hogy a túlnyomórészt élelmiszer­üzletek vasárnap délelőtt 10 ig nyitvatarthatnak. Már most akörül folyt a vita, hogy tulajdonképpen mi nevezhető élelmiszernek. A kereskedők lapja, az OMKE, legutolsó számában ismertette a kereskedelmi miniszter elvi hatá­rozatát, amely megállapítja, hogy a közvetve fogyasztás céljaira szol­gáló hüvelyesek, fűszer- és gyar­matáru stb. szintén élelmiszer, en­nek alapján a füszerkereskedők nyitvatarthatnak. A miniszteri dön­tés alapján hasonló véleményt küldött most meg a szegedi keres­kedelmi- és iparkamara a csabai Kereskedelmi Csarnoknak és érte­sítette, hogy ,kérésére egyidejűleg megkereste a városi tanácsot is, hogy a füszerüzleteket a vasárnap délelőtti nyitvatartásban ne gátol­ják. Egyébként igazodik a minisz­ternek szombathelyi elvi határoza­tához, mely szerint vegyeskeres­kedőknél a hatóság feladata ese­tenként megállapítani, hogy kinek az üzletében van tulnyomórészben élelmiszer vagy fűszer. Értesülésünk szerint hivatalos helyen a következő felfogás ala­kult Ki: A fűszeresek az elvi dön­tés alapján vasárnap délelőtt 10-ig nyitvatarthatnak. A határozat in­dokolásából azonban logikusan folyik, hogy mást, mint élelmiszert vagy fűszert nem árusíthatnak. Aki tehát például gyufát, szódát, spár­gát vagy bármit, ami közvetve, vagy közvetlenül nem alkalmas a fogyasztásra, árul és azt a ható­ság megtudja, szigorúan megbün­tetik. A vegyeskereskedéseknél épp azért az érdekképviselet meghall­gatásával esetenként meg fogják állapítani, kinek az üzletében van túlnyomóan fűszer s természete­sen ezeknek sem szabad semmi­féle más árut kiszolgáltatni. Egyébként a füszerkereskedők akciója nagy vihart vert fel az al­kalmazottaknál, jóllehet a Csar­nokban megtartott értekezlet ki­mondotta, hogy a főnökök vasár­nap alkalmazottaikat nem fogják foglalkoztatni. Az alkalmazottak már előre bejelentették, hogy a kereskedőket vasárnap ellenőrizni fogják s mint halljuk, már eddig hét kereskedőt jelentettek fel a rendőrhatóságnál, hogy üzletüket a legutóbbi vasárnap nyitvatartot­ták, közöttük egyet pláne azzal vádolnak, hogy 10 óra utón is árult s hozzá nem is fűszerárut. A rendőrség a kihágási eljárást megindította. Hétfőn tárgyalják Troreicf) bűnügyét Budapest, jun. 17. Hétfőn kezdi meg a soproni törvényszék Froreich Ernő gyilkossági ügyének főtár­gyalását. Froreich beteg, erősen lefogyott, de remélik, hogy a tár­gyaláson válaszolni tud a kérdé­sekre. fiat milliárdot sikkasztott egy fővárosi úriasszony Budapest, junius 17. A milliár­dos sikkasztó Rónai Nándorné az éjjel a rendőrségi fogdában őrült­séget színlelt. Egész éjjel dühön­gött és őrjöngött, leszaggatta ma­gáról a ruhát, összetörte a vizes­üveget és körmeivel támadt a be­lépő detektivekre. Megállapították, hogy Rónainé évek óta foglalko­zott nagyarányú csalásokkal és valóságos irodát tartott fenn ezek­nek a lebonyolítására. Megállapi­tották és kiderült, hogy Rónainé évekkel ezelőtt Kurd Lajossal együtt követte el a sikkasztásokat, csalásokat és az okirathamisitá­soknál Kurdnak is volt szerepe. A Rónainé által okozott kár közel 6 milliárdra mg. A záróra a vidéken Gyakran merül fel kérdés arra nézve, hogy a vidéki nyilt árusí­tási s különösen élelmiszerüzletek ezidőszerinti szabályozása mikép szól. E kérdés tisztázásakép meg­állapítható, hogy az egész ország területére kiterjedő záróra rendel­kezés ezidőszerint nincs érvény­ben s az üzleti záróra tekinteté­ben az 1913. évi XXXVI. t. c. 8. §-a, valamint az 1921. évi XXVII. törvény rendelkezései az irány­adók. Az első sorban idézett törvény szerint, amig az egész ország te­rületére szóló záróra törvényt nem alkotnak, a városi törvényhatósá­gok és rendezett tanácsú városok saját maguk, nagy- és kisközsé­gek tekintetében pedig a várme­gyei törvényhatóságok a nyilt áru­sítási üzletek záróráját a törvény­hen foglalt rendelkezések keretein belül és azoknak megfelelő al­kalmazásával a kereskedelmi- és iparkamara meghallgatása után szabályrendelettel szabályozhatják, mely szabályrendeletek a keres­kedelemügyi miniszter jóváhagyá­sa esetében érvényesek. Az 1921. évi XXVI. törvény pe­dig felhatalmazza a kereskedelem­ügyi minisztert arra, hogy az üz­leti zárórát az egész ország terü­letén szabályozza. Ezen felhatal­mazással azonban a miniszter ur mindezideig csupán egy pár na­gyobb vidéki városra nézve élt Oly helyeken tehát, ahol a záróra miniszteri rendelettel, illetve sza­bályrendelettel szabályozva nem lett, az üzletek nyitása és zárása teljesen az üzlettulajdonosok tet­szésére van bizva s záróratullé­pés címén ellenük kihágási eljárás nem indítható. ^ Kétszázötven ügyvéd találkozója Orosházán A szegedi ügyvédi kamara te­rületén lakó ügyvédek elhatároz­ták, hogy a kari összetartozandó­ság intenzivebbé való tétele vé­gett vándorgyűléseket fognak tar­tani. A szegedi ügyvédi kamara néhány lelkes tagja mozgalmat indított ez ügyben, melyet dr. Széli Gyula, az ügyvédi kamara elnöke is késznek nyilatkozott támogatni. Az eUő vándorgyűlés Oroshá­zán, julius 4-én lesz, hol mintegy 250 ügyvéd fog találkozni és ezen a vándorgyűlésen fogják az ügy­védek kérelmeiket, panaszaikat és sérelmeiket megbeszélni A máso­dik vándorgyűlés Gyulán lesz, szeptember végén. Igy az ügyvédek társadalmi érintkezésére is lesz idő és alka­lom. A kamara most megkereste ^ a kereskedelemügyi minisztert, hogy a vándorgyűlésre kedvezményes vasúti jegyeket bocsásson az ügy­védek rendelkezésére. — Beiratások a makói keresk. iskolába. A makói négyévfolyamu Návay Lajos felsőkereskedelmi iskolának 1925. szeptember 1-én megnyílik már a harmadik év­folyama is. A beiratások a fiu felsőkereskedelmi iskolába és az intézettel kapcsolatban működő egyéves női szaktanfolyamra már julius 1-én megkezdődnek és ju­lius 5 ig tartanak, az utóbeiratá­sok szeptember 1-től szeptember 5-éig lesznek. Bármilyen kérdés- -< ben az intézet igazgatósága szíve­sen ad választ az érdeklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom