Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-06-18 / 135. szám
2 BMÍSMEGIEI KÖZLÖlff Békéscsaba 1925 junius 18 csak saját termékeik után elért forgalmukra nézve egyezhessenek meg átalányban, hanem a vásárolt árukból eredő forgalmukra nézve is, 7. Az iparosság tiltakozik a fényűzési adó kulcsának emelése, a fényűzési tárgyak listájának kibővítése, hasonlóképen a munkának bármily körülmények között történt megadóztatása ellen s az ipar súlyos helyzetére és a munkahiányra való tekintettel felkéri a pénzügyi kormányt, hogy a fényűzési tárgyak listáját a legalaposabban revizió alá vegye, a kulcsot a legminimálisabbra szállítsa le s amennyiben ez az adónem ezidőszerint véglegesen megszüntethető nem lenne, ugy a most szóbanlevő reform kapcsán az osztrák példa alapján az általános forgalmiadéval együttesen a két adónem egybeolvasztása utján qldassék meg, 8. Felkéri az iparosság a kormányt, hogy a mai bonyolult adózási rendszer helyett a legsürgősebben egy könnyen áttekinthető és olcsóbban adminisztrálható adózási rendszert léptessen életbe, hogy az iparosság tisztában lehessen azzal, minő kötelezettségei vannak s hogy az adminisztráció olcsóbbá tételével a közterhek csökkenthetők legyenek. 9. Már most felkéri az iparosság a kormányt, hogy ha a viszonyok megkívánják, *igy az augusztus közepéig engedélyezett adófizetési halasztás, illetve a végrehajtások felfüggesztésének határideje meghosszabbíttassanak. 10. Végül felkéri az iparosság a kormányt, hogy az iparossággal szemben minden téren az eddiginél nagyobb megértést és jóindulatot tanúsítson, hogy igy az iparosság a pusztulást elkerülve, a közterhekhez való hozzájárulásával az ország talpraállitásában résztvehessen. A határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A hitelkérdés megoldásáról szóló határozati javaslatot Meskó Béla, az Iparosbank igazgatója indokolta meg. A hitelkérdés megoldása — Az elpusztulással fenyegető helyzet — mondotta — megszólaltatta az egész ország iparosságát. A helyzet ma tarthatatlan, a hitelhiány, a munkanélküliség, az üzembeszüntetés katasztrofális Az iparos még a létminimumát sem tudja biztosítani. Ez vojt a rugója az őszi első kisipari hitelakciónak, amely nem sikerült. Azóta a kormánynak nem volt ideje a kérdéssel foglalkozni. Az akkori hitelakció majdnem minden pénzt a fővárosnak juttatott és például Békéscsaba iparosainak csak 300 millió korona jutott. Ez a pénz drága volt és rövid lejáratú. A miniszterelnök mostani genfi sikere következtében elérkezett az ipar talpraállitásának pillanata. Most körülbelül 500 milliárd szabadul fel, amihez a tavalyi kényszerkölcsön feleslegét, körülbelül 600 milliárdot hozzáadva, olyan hatalmas összeget kapunk, amely a kisipar lábraállitásához elegendő volna, Ma a kisipar tehetetlen a hitelkérdésben, kérése mindig zárt ajtókra talál. Gyors, olcsó, jelentékeny, hosszúlejáratú kölcsön kell, azért tiltakozunk mi itt ma. hogy nehogy újra Budapest legyen a kedvenc a hitelosztásnál, a vidék meg mostoha. Az iparosságot támogatni kell, még pedig idejében, mert különben a demagógia karjaiba menekül. Kiáltsuk oda a kormánynak a veszélybe jutott hajók kérő szavát: S. 0. S. — mentsétek meg lelkeinket l. . . A munkásbiztositó ellen Ezután felolvasta a hitelkérdésről szóló határozati javaslatot, amelynek elfogadása után ifj. Horuáth Mihály jegyző a munkásbiztositó, a kontárkérdés és a hatósági üzemek dolgát rendező határozati javaslatot olvasta fel, amelyet szintén egyhangúan elfogadtak. Könyves T. Kálmán az iparosSág gazdasági érdekei politikai érvényesítésének alátámasztásáról szóló határozati javaslatot indokolta. Sürgette, hogy a választójogi törvényjavaslat mostani parlamenti tárgyalásánál az iparosok Huszár Károly javaslatát támogassák, amely minden társadalmi rétegnek juttat parlamenti képviseletet Mig a munkásságnak 25 képviselője van, az iparosoknak egy sem. Lilinger István folytónos közbeszólásokkal zavarta a szónokot, mire Könyves indulatosan abbahagyta beszédét azzal, hogy megengedi,' hogy helyette Lilinger folytassa az előadást. Nagy zaj támadt, amelyet az elnök csak alig tudott lecsillapítani. Könyves ezután felolvasta határozati javaslatát, amely a következő : Kimondja, hogy a magyar kézműves- és kisiparosságnak, mint a leghazafiasabb és legértékesebb nemzetfenntartó osztályok egyikének, parlamenti képviseletét az ország érdekében is elengedhetetlenül szükségesnek tartja és evégből felkéri a m. kir. kormányt, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő választójogi törvényt a Huszár-féle javaslat figyelembe vételével alkossa meg, mint amely javaslat a magyar kézműves- és kisiparosság érdekeinek egyedül fejel meg s részére számarányos képviseletet biztosit. A határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta, mire Kovács Mihály elnök meleghangú zárószavakkai berekesztette a közgyűlést. A határozati javaslatokat az egységes fellépés céljaira az Ipartestületek Orsz. Szövetségéhez fogják eljuttatni. Nyitvatarthatnak a fűszeresek vasárnap Mást, mint élelmiszert (fűszert), nem szabad árulni — A vegyeskereskedőknél a tanácsnak esetenként kell elbírálni, ki a túlnyomórészt füszerkereskedő A kereskedők háborúsága tudvalevőleg újból kirobbant a vasárnapi zárás miatt. A rendelet ugyanis, amelynek alapján az elsőfokú iparhatóság a csabai üzletek vasárnapi zárását elrendelte, kimondja, hogy a túlnyomórészt élelmiszerüzletek vasárnap délelőtt 10 ig nyitvatarthatnak. Már most akörül folyt a vita, hogy tulajdonképpen mi nevezhető élelmiszernek. A kereskedők lapja, az OMKE, legutolsó számában ismertette a kereskedelmi miniszter elvi határozatát, amely megállapítja, hogy a közvetve fogyasztás céljaira szolgáló hüvelyesek, fűszer- és gyarmatáru stb. szintén élelmiszer, ennek alapján a füszerkereskedők nyitvatarthatnak. A miniszteri döntés alapján hasonló véleményt küldött most meg a szegedi kereskedelmi- és iparkamara a csabai Kereskedelmi Csarnoknak és értesítette, hogy ,kérésére egyidejűleg megkereste a városi tanácsot is, hogy a füszerüzleteket a vasárnap délelőtti nyitvatartásban ne gátolják. Egyébként igazodik a miniszternek szombathelyi elvi határozatához, mely szerint vegyeskereskedőknél a hatóság feladata esetenként megállapítani, hogy kinek az üzletében van tulnyomórészben élelmiszer vagy fűszer. Értesülésünk szerint hivatalos helyen a következő felfogás alakult Ki: A fűszeresek az elvi döntés alapján vasárnap délelőtt 10-ig nyitvatarthatnak. A határozat indokolásából azonban logikusan folyik, hogy mást, mint élelmiszert vagy fűszert nem árusíthatnak. Aki tehát például gyufát, szódát, spárgát vagy bármit, ami közvetve, vagy közvetlenül nem alkalmas a fogyasztásra, árul és azt a hatóság megtudja, szigorúan megbüntetik. A vegyeskereskedéseknél épp azért az érdekképviselet meghallgatásával esetenként meg fogják állapítani, kinek az üzletében van túlnyomóan fűszer s természetesen ezeknek sem szabad semmiféle más árut kiszolgáltatni. Egyébként a füszerkereskedők akciója nagy vihart vert fel az alkalmazottaknál, jóllehet a Csarnokban megtartott értekezlet kimondotta, hogy a főnökök vasárnap alkalmazottaikat nem fogják foglalkoztatni. Az alkalmazottak már előre bejelentették, hogy a kereskedőket vasárnap ellenőrizni fogják s mint halljuk, már eddig hét kereskedőt jelentettek fel a rendőrhatóságnál, hogy üzletüket a legutóbbi vasárnap nyitvatartották, közöttük egyet pláne azzal vádolnak, hogy 10 óra utón is árult s hozzá nem is fűszerárut. A rendőrség a kihágási eljárást megindította. Hétfőn tárgyalják Troreicf) bűnügyét Budapest, jun. 17. Hétfőn kezdi meg a soproni törvényszék Froreich Ernő gyilkossági ügyének főtárgyalását. Froreich beteg, erősen lefogyott, de remélik, hogy a tárgyaláson válaszolni tud a kérdésekre. fiat milliárdot sikkasztott egy fővárosi úriasszony Budapest, junius 17. A milliárdos sikkasztó Rónai Nándorné az éjjel a rendőrségi fogdában őrültséget színlelt. Egész éjjel dühöngött és őrjöngött, leszaggatta magáról a ruhát, összetörte a vizesüveget és körmeivel támadt a belépő detektivekre. Megállapították, hogy Rónainé évek óta foglalkozott nagyarányú csalásokkal és valóságos irodát tartott fenn ezeknek a lebonyolítására. Megállapitották és kiderült, hogy Rónainé évekkel ezelőtt Kurd Lajossal együtt követte el a sikkasztásokat, csalásokat és az okirathamisitásoknál Kurdnak is volt szerepe. A Rónainé által okozott kár közel 6 milliárdra mg. A záróra a vidéken Gyakran merül fel kérdés arra nézve, hogy a vidéki nyilt árusítási s különösen élelmiszerüzletek ezidőszerinti szabályozása mikép szól. E kérdés tisztázásakép megállapítható, hogy az egész ország területére kiterjedő záróra rendelkezés ezidőszerint nincs érvényben s az üzleti záróra tekintetében az 1913. évi XXXVI. t. c. 8. §-a, valamint az 1921. évi XXVII. törvény rendelkezései az irányadók. Az első sorban idézett törvény szerint, amig az egész ország területére szóló záróra törvényt nem alkotnak, a városi törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok saját maguk, nagy- és kisközségek tekintetében pedig a vármegyei törvényhatóságok a nyilt árusítási üzletek záróráját a törvényhen foglalt rendelkezések keretein belül és azoknak megfelelő alkalmazásával a kereskedelmi- és iparkamara meghallgatása után szabályrendelettel szabályozhatják, mely szabályrendeletek a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása esetében érvényesek. Az 1921. évi XXVI. törvény pedig felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy az üzleti zárórát az egész ország területén szabályozza. Ezen felhatalmazással azonban a miniszter ur mindezideig csupán egy pár nagyobb vidéki városra nézve élt Oly helyeken tehát, ahol a záróra miniszteri rendelettel, illetve szabályrendelettel szabályozva nem lett, az üzletek nyitása és zárása teljesen az üzlettulajdonosok tetszésére van bizva s záróratullépés címén ellenük kihágási eljárás nem indítható. ^ Kétszázötven ügyvéd találkozója Orosházán A szegedi ügyvédi kamara területén lakó ügyvédek elhatározták, hogy a kari összetartozandóság intenzivebbé való tétele végett vándorgyűléseket fognak tartani. A szegedi ügyvédi kamara néhány lelkes tagja mozgalmat indított ez ügyben, melyet dr. Széli Gyula, az ügyvédi kamara elnöke is késznek nyilatkozott támogatni. Az eUő vándorgyűlés Orosházán, julius 4-én lesz, hol mintegy 250 ügyvéd fog találkozni és ezen a vándorgyűlésen fogják az ügyvédek kérelmeiket, panaszaikat és sérelmeiket megbeszélni A második vándorgyűlés Gyulán lesz, szeptember végén. Igy az ügyvédek társadalmi érintkezésére is lesz idő és alkalom. A kamara most megkereste ^ a kereskedelemügyi minisztert, hogy a vándorgyűlésre kedvezményes vasúti jegyeket bocsásson az ügyvédek rendelkezésére. — Beiratások a makói keresk. iskolába. A makói négyévfolyamu Návay Lajos felsőkereskedelmi iskolának 1925. szeptember 1-én megnyílik már a harmadik évfolyama is. A beiratások a fiu felsőkereskedelmi iskolába és az intézettel kapcsolatban működő egyéves női szaktanfolyamra már julius 1-én megkezdődnek és julius 5 ig tartanak, az utóbeiratások szeptember 1-től szeptember 5-éig lesznek. Bármilyen kérdés- -< ben az intézet igazgatósága szívesen ad választ az érdeklődőknek.