Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-03 / 123. szám

2 BfiKfiSKEGXEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 junius 3 gyénk arisztokráciája is a főherceg tiszteletére. Öt óra után kürtszó jelezte a kir. herceg megérkezését. A fő­herceg mindenekelőtt a vitézek tisztelgését fogadta, akiknek dísz­sorfala előtt végigvonult. Majd a cserkésztisztekhez lépett, mind­egyikkel kezet fogott s azután a díszpáholyban elfoglalta helyét. Ezután a cserkészinduló hangjai mellett megkezdődött a cserkész­csapatok impozáns felvonulása a következő sorrendben: Szegedi kegyesrendi főgimnázium „Zrinyi" csapata, makói kir. állami reál­gimnázium „Csanád" csapata, hód" mezővásárhely ref. főgimnázium „Erő" csapata, hódmezővásárhelyi polgári fiúiskola „Hunok" csa­pata, battonyai polgári fiúiskola „Szent Gellért" csapata, bajai cisz­tercita reálgimnázium „Damjanich" csapata, békési ref. reálgimnázium „Bocskay" csapata, szarvasi ág. h. ev. főgimnázium „Kárpát" csa­pata, szegedi áll. reálgimnázium „Kinizsi" csapata, békéscsabai ág. h. ev. reálgimnázium „Csaba" csapata, békéscsabai áll. polgári fiúiskola „Petőfi" csapata, gyulai polgári fiúiskola „Pálffy" csapata, gyulai kath. reálgimnázium „Ma­róthy" csapata, békéscsabai ipa­rosifjak „Munkácsy" csapata, szen­tesi m. kir. éli. reálgimnázium ^Pusztaszeri" csapata, kiskunha­lasi ref. reálgimnázium „Bocskay" csapata, makói felsőkereskedelmi iskola „Návay" csapata, hódme­zővásárhelyi iparostanulók „Zsol­nay" csapata, makói ref. polgári fiúiskola „Turul" csapata, szegedi Bugyi-gépgyár „Sziráky" csapata, szegedi MÁV-mühely „Szent Ró­kus" csapata, szegedi áll. főreál­iskola „Petneházy" csapata, makói iparosiskola „Gárdonyi Géza" csa­pata, gyulai iparosiskoia „Gyula vezér" csapata, szegedi kath. ta­nítóképző „Eötvös J. báró" csa­pata, gyomai áll. polgári fiúiskola „Botond" csapata. Mintegy félezer cserkészifju gyönyörű felsorakozása volt ez, a szemnek is elragadó, de a magyar léleknek magasztos és felemelő látvány az életerős, tettrekész, testben és lélekben egységes jö­vendő magyarság képe. Felállás után a katonazenekar rázendített a Himnuszra, amelyet a cserkészek feszes vigyázz-állás­ban, a nagyközönség pedig át­szellemülten, állva hallgatott végig. Ezután több csérkész ünnepé­lyes fogadalomtétele következett, akikhez Witz Béla, a Magyar Cserkészszövetség elnöke tartolt lendületes beszédet, kiemelve a cserkészmozgalom jelentőségét. Mayer Márton dr., az V. cserkész­kerület üeyvezető-elnöke felolvasta a cserkésztizparancsolatot, majd Vidovszky Kálmán V. kerületi ellenőrző megbízott áhítatos ima után kivette tőlük a cserkészfoga­dalmat. Végül gróf Teleky Pál fő­cserkész tartott az ifjúsághoz rö­vid, buzdító beszédet. Ezután változatos kép elevene­dett meg a pályán, amikor 14 cserkészcsapat zenekíséret mellett szabadgyakorlatokat mutatott be. Különösen tetszetős volt a szentesi csapat preciz és stílusos szabad gyakorlata. Majd külömböző cserkészmutat­ványok és cserkészversenyek kö­vetkeztek. A csabai reálgimná­zium csapata a Morse jeladási versenyben lett első, mig a pol­gáristák kulacsadogatásban és a sátorverésben, ahol a c se rkész­olimpiászon elért időnél i°bb eredménnyel végeztek. N asy e r" deklődéssel, a helyszínen szem­lélte a kir. herceg és kísérete a kézügyességi versenyt, a sát or eP l~ tést, az első segélynyújtást, Aranyos-féle szerkocsit stb. A pányva- (lasszo) ve'ésben bá 1111 1" latos ügvességet mutattak a sze­gedi piarista gimnázium növen­dékei. Már esteledett, mikor a színek­ben dus, gyönyörű kerékpárkor­zóra került a sor. Negyven cser­kész vonult fel ötletesen és esz­tétikusan feldíszített kerékpárok­kal. Majd kápráztatóan ügyes ke­rékpármutatványokat mutattak be : Csomor Kálmán (Szarvas) Bondor Béla, Argyelán Gyula. Búzás László. Mikulay Liios (Makó) és Ipolyi-Keller Imre (Békéscsaba). Végül sorakozó volt és a Szó­zat eléneklése után a csapatok a közönség zajos ovációja közben elvonultak. A főherceg az árukiállitáson A cserkészünnepről, amely min­den szemlélő lelkében maradan­Junius 15-én Békéscsabára száll ki a gyulai törvényszék Három nagy bűnügyet tárgyal a Tóth-tanács dóan mély nyomokat hagyott, Albrecht kir. herceg kíséretével a Kultúrpalotában rendezett árukiál­litásra ment, ahol Berthóty István polgármester kalauzolta. A főher­ceg nagy elismeréssel adózott Debreczeny István müasztalosnak remekmívű, empire hálószoba bú­toráért, a Hubertus és a Rokka készítményeinek láttára őszinte csodálatát fejezte ki a csabai tex­tilipar fejlettsége felett, érdeklődés­sel nézte a Hauer-bazár ötletes játéktárgyait, a Dobó nővérek ké­zimunkáit s végül kedvesen gra­tulált Horn Lajosnak az Ízléses rendezésért. A főherceg sokáig, figyelemmel szemlélte a Kultúr­palota művészi festményeit, főleg Munkácsy alkotását és Vidovszky Bélának szüleiről festett, benső­séges genreképét. Óhaját fejezte ki, hogy a művésszel meg akar ismerkedni, akit a látogatás után be is mutattak neki. Kívánságára este 8 órakor a cserkészet vezetői és a csabai társadalom reprezentánsai a Fiu­me-szálló éttermében megjelentek, akikkel szívélyes beszélgetést foly­tatott. A főherceg kedden délután hagyta el Békéscsabát. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A törvényszék nyári szünete érte­sülésünk szerint julius hó elején veszi kezdetét, addig azonban még három nagy tárgyalást fog leve­zetni Tóth Ferenc tanácselnök. Május apró törvényszéki esemé­nyei mellett igen nagy események lesznek ezek. Tóth Ferenc tanácselnök taná­csa junius 23 án tárgyalja Trifa György sarkadi fiatalember ügyét, aki pár hónappal ezelőlt szóváltás közben három revolverlövéssel agyonlőtte apját, id. Trifa Györ­gyöt, aki állítólag botrányos visel­kedésével teljesen feldúlta csa­ládja életét. A véres eseményt állítólag az öreg Trifa fenyegető fellépése robbantotta ki. Négy nappal később: junius 37 én a lőkösházai halálvallatók kerülnek a biróság elé. Fiedler Pál rendőrfogalmazó és „A névtelen hősök szorgalmazzák a törekvést Nagymagyarország feltámasztására u A hősök impozáns emlékünnepe Békéscsabán — Horváth Jenő tanár lángoló hazafiasságn ünnepi beszéde hat társa ellen emelt vádiratot az ügyészség, akik tudvalevőleg ez év elején Lőkösházán egy tizen­háromezer leijes levél eltűnése miatt oly brutálisan vallatták Auf­muth József váltóőr feleségét, hogy az a halálba menekült. A két tár­gyalás iránt máris igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg. A harmadik főtárgyalást 15-én és 16 án Békéscsabán a városháza nagytermében tartja meg Tóth tanácselnök tanácsa. Ebben az ügyben Hady Antal, az AEGV igazgatója a vádlott és az ACsEV a feljelentő. Hady ellen becsület­sértés és rágalmazás eimén indult eljárás, azonban a peranyag oly nagy, hogy annak Gyulán való letárgyalása igen sok nehézségbe és költségbe került volna, ezért inkább a biróság száll k; a hely­színen. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a kormány május hónap utolsó vasárnapját minden évre nézve nemzetilünneppé avatta. Ezen a napon minden városban és községben hazafias ünnepélyt kell rendezni a világháborúban elesett hősök emlékezetére, hogy a mai nemzedék erőt és buzdí­tást meríthessen a jövő nagy küz­delmeire a szörnyű harcokban elhullott hős fiak áldozatából. Az első ilyen nemzeti ünnep pünkösd első napján folyt le Bé­késcsabán, a hazafias érzésű kö­zönség impozáns részvétele mellett. Az emlékünnepség első része vasárnap délelőtt folyt le, amikor is az összes felekezetek ünnepi istentiszteletet mutatlak be tem­plomukban. Az istentiszteleteken a templomok zsúfolásig megteltek s azokon megjelentek a közható­ságok, a honvédség, a társadalmi egyesületek, a középiskolák ve­zetői és sok-sok előkelőség. Délelőtt 11 órakor, szinte kibír­hatatlan hőségben tartották meg az emlékünnepség második részét a hősök temetőjében. A hatalmas emlékszobor talapzatának felső részein srapnelhüvelyekből ké­szült örökmécsesek lángja lobo­gott s a kékes füst bánatosan oszlott szét a példás gonddal, nagy szeretettel és hozzáértéssel ápolt katonatemető felett. A hősök temetőjébe hatalmas tömeg zarándokolt el a kemencei forróságban, hogy lerója kegyele­tét az ifjan elpusztult hős katonák emléke iránt. A temetőben meg­jelentek a városi hatóság vezetői, a tisztikar teljes létszámban, az összes középiskolák ifjúsága taná­raik vezetése alatt, a leventeifju­ság a diszbeöltözött vitézek veze­tésével, a vasutasság, a csendőr­ség, a leányegyesületek küldött­ségei, a cserkészek stb. stb. Az emlékünnepélyt a katonaze­nekar nyitotta meg a Szózat hang­jaival. Utána az Iparos Dalárda énekelt művésziesen és mély ér­zéssel. Az ünnepi beszédet Horváth Jenő polgári fiúiskolái tanár tar­totta. — A jelen és a jövő tiszteleg ezen a megszentelt helyen — mon­dotta — hogy lerójja háláját. A szi­vek mélyén az idők multán min­dig sekélyebb barázdát szánt az emlékezet és ha nem lenne, ami ezt az ekét mozgassa, egészen be is temetődnék. Ali ez különösen mireánk, magyarokra, akik gyor­san felejtünk. Az emlékezés fák­lyáját tehát folyton ki kell gyújta­nunk, különösen itt, ahol körülöt­tünk fekszenek az áldozatok drá­ga testei. Ha az ilyen emlékezés szükséges a győzteseknél, száz­szorta szükségesebb itt, ebben a darabokra tört országban. Nekik nincs szükségük ünneplésre, de ne feledjük, hogy ezzel tartozunk nekik, azoknak, akiknek testéből miértünk marta ki a fájdalom a lelket. Odadobták a fiatalságukat és a reménységüket azért a földért, amelyet ugy hívnak : haza és oda­adták miértünk és mindenkiért. Szükség van tehát az ünneplésre, mert ez remény, amely éltet ben­nünket, ami ha nincs, nem élhetünk tovább 1 Magyarországnak pedig joga van az élethez, mert meg­szenvedte a multat és a jövőt. Ezután igy folytatta nagy hatást keltett beszédét : — Meg kellene mondani nekik, hogy az áldozatuk hiábavaló volt, utána nem maradt csak veszteség, csonkaság. De nem szólhatunk, hiszen a szomszédok lelkiismerete még a hangos szótól is ijedezik. Kérem a névlelen hőst, kérje meg az Istent, sugalmazzon kötelesség­érzetet mindannyiunkba és világo­sítsa meg mindannyiunk lelkiisme­retét, hoyy a nagy Magyarország visszaszerzése és feltámasztása iránti törekvés valóra váljék ! Ezután az Erzsébethelyi Dalos­kör énekelt, majd a szobormű megkoszorúzása következett. Ber­thóty István dr. polgármester a vá­ros nevében, vitéz Rátvay Imre a honvédség, Panwitz Vilmos ny. ezredes a volt 101-esek, vitéz Hor­m váth Pál a vitézek, Róna Károly a „Hadröá" nevében tettek ko­szorút, majd virágcsokrot tettek még le a két leányegyesület és a középiskolák megbízottai is. A megkoszorúzás után az Ipa­ros Dalárda énekelt még egy irre­denta dalt, majd a díszszázad disz­tüzet lőtt, amely után az emlék­ünnepség a katonazenekar Him­nusz játéka után véget ért. * Az izraelita hitközség a tem­plomot zsúfolásig megtöltő közön­ség jelenlétében kegyeletes ünnep­ség keretében áldozott a hősök emlékének. A főkántor megható éneke után Silberfeld főrabbi gon­dolatokban gazdag beszédben fog­lalkozott a világháború hőseivel, majd a kórus által előadott Him­nusz hangjai mellett a közönség a templom előcsarnokában gyüle­kezett össze, hol a Hadröá kép­viseletében Rechnitzer Ede rokkant katona könnyekig megható beszéd kíséretében helyezte el az emlé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom