Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-05 / 100. szám

2 BSKÉSMSGIEI KtaÖHY Békéscsaba 1925 május 5 Tiz éves a szabószakosztály Tisztújítás a szabók ipar társulatánál (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai szabóiparosok szakosztálya vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését az ipartestületben, Ellmann Adolf elnök vezetésével. Eümann az einöki megnyitóban röviden vázolta, hogy a szakosztály most érte el fennállásának 10. évét. Ezelőtt tiz évvel alapította meg a szakosztályt egynéhány előrelátó, lelkes szabóiparos — élükön néhai Tímár Endrével — és azóta az ipartársulat a soksok nehézség dacára is derekasan és becsülettel megfelelt kitűzött céljainak. Az elnök végül a bérpolitikáról szólt, majd óva intette társait, hogy óvakodjanak a tisztességtelen versenytől. Ezután a tagdijak megállapítása következett. Az évi tagsági dijat egyhangúan 60.000 koronában szabták meg. A tisztújítás során a szakosztály vezetősége a következőképpen alakult meg: elnök lett Ellmann Adolf, alelnök Kován Endre és Schwarcz Márkus, jegyző Uhrin Károly, ellenőr Ratay Pál és Kollár János, pénztáros Skumát János. Végül 12 választmányi tagot választottak, akikből a későbbi idők folyamán a bérbizottságot fogják megalakítani. Fiedler rendörfogalmazó — szabadlábon A tökös/lázai bűnügy rövidesen tárgyalásra kerül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Március elsején a lőkösházai államrendőrségi kirendeltség fogdájába zárták Aufmuth József vasúti pályaőr feleségét, akit azzal gyanúsítottak, hogy az állomásfőnök címére érkezett és 13 ezer lejt tartalmazó hivatalos levelet János nevü kisfia ejsikkasztotta. A levél ugyan később megkerült, a szegény asszonyt azonban a vallatás annyira megviselte, hogy másnapra meghalt. Mivel kiderült, hogy Aufmuth Józsefnét a rendőrség közegei bántalmazták, a békéscsabai rendőrkapitányság intézkedésére nyomozás indult meg a bántalmazók személyének megállapítására. A nyomozás eredménye az lett, hogy a bűnösöket: Fiedler Pál dr. rendőrfogalmazót, a kirendeltség vezetőjét, valamint egy rendőrfelügyelőt és egy rendőrőrmestert letartóztattak és a gyulai ügyészség fogházába szállítottak. A letartóztatásban levő rendőrök ellen azóta szakadatlanul folyt a vizsgálat. Az ügyészég a vizsgálatot most fejezte be és annak folyományaképpen szombaton Fiedler Pál dr. rendőrfogalmazót szabadlábra helyezte. A szabadonbocsátás a főtárgyalás napjáig történt. Az annakidején országos szenzációt felkeltett bűnügyben — értesülésünk szerint — a bíróság még a nyári szünet előtt megtartja a főtárgyalást, amelyről majd napról-napra részletesen beszámolunk olvasóinknak. Vasárnap egy óráig tartó jégverés pusztított Békéscsabán — Kilencvenszázalékos a kár — A búzának alig ártott a jég, a tengerit, a répát, a zabot és az árpát teljesen tönkreverte — Kiöntött lakók, vizzel borított udvarok és bevert ablakok a városban Vasárnap délután, kevéssel fél 5 óra után, ólomszinü, majd fehér, tömött felhők borították el a város felett az eget. Az egész napi lassú csepergés után mindenki azt gondolta, hogy ujfcbb eső készül leszakadni és természetesen senki sem gondolt arra az ítéletidőre, ami pár perc múlva bekövetkezett. Pontosan háromnegyed öt órakor lassan esni kezdett az eső, majd pár perc múlva pergőtüzszerü robajjal, fületsértő kopogással és idegeket boncoló zuhogassal jégszemecskék vegyültek a záporeső vizsugarai közé. Pár perc után lehetetlenül sürü tömegekben, hatalmas mennyiségben jégeső zuhogott alá a fekete felhőkből. A korai délután teljesen elsötétült, a komor égboltozaton villámcsapások fáklyái lobogtak és a jégeső folyton erősödve, mind nagyobb tömegekben, folyton növekedő jéggolyóbisokkal szakadt aló. A jégeső olyan hatalmas tömegű jeget terített pillanatok alatt a földre, hogy csakhamar fehér volt minden ucca, a járdák, az udvarok és minden talpalatínyi hely, ahol a jég megállhalott. A jégverés elől rémülten és riadtan menekültek a házakba azok a járókelők, akiket a nagy vihar az uccán, sétaközben ért, Az eleinte apró golyócskák alakjában lezuhanó jégszemek később rnind nagyobbak lettek. Nemsokára már mogyorónagyságu, majd galambtojásnyi jegek estek, később pedig valóságos tyúktojás nagyságú jégdarabok is hullottak, a kisebbek közé vegyülve. A jégfelhők vonulási irányé keletről nyugat felé volt, később azonban, amikor a vihar megállapodott a város felett, a felhők déli irányból még erősítéseket is kaptak. Majd a felhők megfordultak a város felett és a vihar két irányban eltávozott, kelet és dél felé. A jégeső keletről való érkezése következtében az eresszel nem védett házak ablakainak túlnyomó részét a jégszemek beverték. Az uccák a jégverés alatt Az islenitéletidő alait — amilyen mintegy tiz év óta nem volt Békéscsaba környékén — az uccák egyetlen szennyes tenger képét mutatták. Mig a nádtetőkön, a járdákon, a kapumélyedásekben arasznyi vastagságban feküdt a rengeteg jég, a kocsiúton magasan úszott, rohanva kavargott az eső piszkos, barna árja. De néhol a járdákat is egy-kettőre elborította a viz, sőt egyes, mélyebben fekvő részeken a kertekbe, az udvarokba és a lakásokba is behatolt. Igy a Csányi-uccában és ennek egyik mellékuccájában, az Újsoron több lakásba behatolt az eső és a viz itt sok helyütt felemelte a bútorokat. Az Előre MTE fuíballpályáját egész terjedelmében térdigérő viz borította. Az uccák legtöbbjének közepén széles tenger hömpölygött, amelyen még órák múlva is lehetetlen volt az átkelés. A járdaszéli vizlevezelő árkok nevetségesen hasznavehetetleneknek bizonyultak. A sürü jégverés a nyugat felé néző házak ablakainak nagyrészét beverte, a házfálakat pedig összelyukgatta, a vakolatot ledöntögette. Ablaktáblát jó néhány ezret pusztított el a jégeső. Az állomáson álló személykocsik ablakait, a kisvasút kocsiszínjének és künnálló motorjainak ablakait pillanatok alatt összetörte. Több iskola hatalmas ablakai is áldozatául estek a jégverésnek. Sok helyütt a házak palatetőit is összetörte a jégverés és ezeken a helyeken a padlásra bezuhogó jég és eső átáztatta a menyezetet, amely sok helyütt be is szakadt s sok viz ömlölt a szobákba. Van olyan ház, amelyen 30—40 ablaktáblát is bevert a jég. i A vihar pusztítása a földeken A rettenetes jégverés természetesen a legszámottevőbb károkat a földeken okozta. A város körüli vetéseket a jégeső megszűnése után fehér jéglepel borította, amely alól csak itt-ott zöldéit elő a tönkrevert, zsendülőben megfojtott élet. A békéscsabai földmivesiskola igazgatóságától kapott információink szerint a jégeső pontosan egy óra 2 percig tartott és 46 milliméteres csapadék esett. A jégverés kilencvenszázalék kárt okozott a földeken, ahol a búzának csak kisebb mértékben, de a gyümölcsöknek, a szőllőknek, az árpának és a zabnak teljesen megártott, ezenkívül tönkretette a kapásnövényeket is : a tengerit és a répát. Ezeket majdnem mindenütt teljesen agyoncsépelte. Nagy károkat szenvedett a burgonya is, ezenkívül a házikertekben levő vetemények és zöldségfélék is egészen elpusztultak. Pénzben kifejezni a kárt egyelőre nem iehet, de valószínű, hogy tóobszáz millió koronára rug. A vihar felvonulása A gyulai vármegyei gazdasági felügyelőség felvilágosításai szerint a jégfelhők a román határon át jöttek és Sarkad felett átvonulva, pusztító esőjüket Gyulán kezdték alábocsátani. A jégeső öt-hat kilométer szélességben vonult el, keletről nyugatnak és pergőlüzéből Gyula, Békéscsaba, Csorvás és Szentetornya kapták a legtöbbet. Legerősebb volt a jégeső Békéscsabán, de Csorvás határa is sokat szenvedett; ott 40 milliméteres esőt mértek, mig Gyulán csak 28-at. A jégverés Okigyóst is érintette és ott is rengeteg kárt okozott. Békéscsaba határában a következő részeken garázdálkodott a jégeső: Kismegyeren, Kis- és Nagyréten, Sikkonyon, Fényesen, a kastélyi szőllőkben és a kereki holdakon. Ezeknek egyik-másik részében sokkal ádázabb volt a jégverés és igy természetesen sokkal nagyobb károkat okozott, mint a város belterületén. A Bohn-gyár veszedelme A hatalmas zivatar csaknem végzetes szerencsétlenséget idézett elő a Bohn-téglagyárban. A gyártelep egy részét ugyanis elöntötte a viz, amely az égetőkemencék felé nyomult, ugy hogy tartani lehetett attól, hogy a viz behatol és gőz fejlődik, mire robbanást idézhet elő. A veszély idején gyorsan kihívták a tűzoltókat, akik a veszélyeztetett kemencék köré gátakat raktak, amivel a viz behatolását megakadályozták. Ugyancsak a tűzoltókat hivták ki a Máriássy-ucca 2. és 4. számú házba, ahol özv. Krnács Györgyné udvarán 70 centiméíernyire nőtt rneg a viz, behatolt a lakásba. amelyet megtöltött. A tűzoltók az árvizet szivattyúkkal távolították el az elárasztott lakásból. A rendőrségtől az árvíz ellen még több helyről is kérlek segítséget. Igy az Andrássy-ut 69. és 87., a Trefort-ucca 17. és a nagysziktéri vasutastelep lakosai, ugyancsak a lakásokat fenyegető viz ellen. A jég az állami méntelep tetőzetét is súlyosan megrongálta, ugy hogy az sürgős javításra szorul. A jégverés ezenkívül rendkívül sok zavart és rongálást okozott a városi villamosmü vezetékeiben, valamint a telefonhuzalokban, ugy hogy nemcsak az áramszolgáltatós szünetelt itt-ott, hanem a telefonbeszélgetések is lehetetlenné váltak. A vasárnapi jégvihar sokáig emlékezetes marad mindazok előtt, akik azt végigélték, de azoknak is, akiknek terményeit tönkreverte és a földdel tette egyenlővé. Előadás a női szépség ápolásáról Mezei Károly dr. fővárosi orvos vasárnap délután a Kultúrpalota nagytermében igen érdekes előadást tartott — népszerű modorban — a női szépség ápolásáról. Az előadáson szépszámú, főként hölgyekből álló közönség jelent meg. Bevezetőnek általánosságban beszélt a bőr kozmetikájáról, egyes népfajok női ideáljáról stb. Hangsúlyozta, hogy a test és a bőr ápolásánál individualizálni kell és hogy mindenkire egyformán érvényes szabályok nincsenek. Rámutatott annak a fontosságára, hogy egyes kozmetikai hibáknak igen "sokszor belső okuk is van s ilyenkor az egész szervezet gyógyítandó. Majd részletesen foglalkozott az egyes kozmetikai hibákkal, bőrvörösség, a zsiros és a tulszáraz bőr, pattanások, mitesszerek miként való kezelésével, a női arcon rendellenesen jelentkező szőrök eltávolításával, a hajhullással stb. stb. Befejezésképen a kozmetikai sebészetet vázolta röviden. Az érdekes előadást a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta. •Ék — A miniszter a békéscsabai rokkantakhoz. A népjóléti miniszter egy leiratában arra figyelmezteti a békéscsabai rokkantakat és hadiözvegyeket, hogy rokkant ügyekben elsőfokú hatóság a polgármester, másodfokú az alispán és a harmadfokú a miniszter, akihez csak abban az esetben forduljanak a rokkantak, ha a két elsőfokú hatóság az ügyeiket érdemben nem intézi el vagy pedig felfogásuk szerint nem kielégítő módon intézi el. A mi-