Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-14 / 108. szám

EOTE8 SZASf AMA MOHOM A Békéscsaba, 1925 május 14 Csütörtök 52-ik évfolyam, 108-ik szám BEIESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsatéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre •fő.OŰO korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Tlagy támadás készül marokkóban Páris, máj. 13. A tegnapi nap­tól kezdve katonai cenzúra alá esnek mindazok a táviratok, ame­lyek Marokkóból érkeznek és bár­milyen vonatkozásban a háború­ról vagy a katonai tervekről és a hadműveletekről tesznek említést. A cenzúra megtiltotta, hogy a lapok a megerősítésül kiküldött .csapatokról vagy a hadianyagok­ról, illetve a csapatmozdulatokról bármit is közöljenek. Painlevé miniszterelnök kijelentette, hogy a lapok túlozzák a Marokkóban folyó katonai müveleteket. Han­goztatta, hogy meggyorsítják az erősítő csapatok előnyomulását és tetemes erőfeszítésre készülnek a közeli napokban. léderer né menteni igyek­szik a sógorát Budapest, május 13. Léderer Gusztáv gyilkossági bünperében a második napi tárgyaláson a ve­gyészszakértő kihallgatása követ­kezett, aki kijelentette, hogy a belsőrészek megvizsgálásánál a hullában felszívódott alkoholt ta­lált. Ópiumot nem talált az áldo­zatban. Ezután Léderer Sándor tanúvallomása következik, aki ki­jelenti, hogy nem kiván élni azzal -a jogával, hogy testvére ügyében vallomást tenni nem tartozik. Ki­jelenti, hogy a történtekről január S-én délután órakor szerzett tudomást. A táskák elszállításánál segédkezett abban a hiszemben, hogy azokban könyvek vannak. JMikor Csepelen a csendőrszázados kihallgatta, még semmit sem Fősietkesztí; Dr. Gyöngyösi János. Felelő* uerkesitő i P.-Horváth RsseS. tudott a gyilkosságról és csak visszafele jövet mondotta neki a sógornője, hogy bátyja, Gusztáv agyonlőtte Kodelka hentest. Léde­rerné ezután kijelenti, hogy sógo­rát az ügyben semmiféle vád nem érheti, mert ő azt mondotta só­gorának, hogy nagyobb összeget örökölt. Léderer Sándort a biróság nem esketi meg. Ezután özvegy Nóvák Károly­nét, Léderer házigazdájának nagy­nénjét, majd Nóvák István rész­vénytársasági igazgatót, háztulaj­donost hallgatják ki. Kijelenti, az volt az impressziója, hogy Léde­remének viszonya volt Kodelká­val. Amikor Léderer Gyöngyösön volt, vagy egyébként távol volt hazulról, Kodelka akkor is min­dennapos volt az asszonynál, sőt éjjel is látta őt. A vallomás után Lédererné fel­áll és kijelenti, hogy Kodelka csak véletlenül mehetett a lakásba. A tanút szembesitik Léderernével. A szembesítés igen izgalmas lefo­lyású volt. Közel négy milliárd korona adó folyt be áprilisban A pénzügyigazgató érdekes adatai — Zavarok a forgalmi adóhivataloknál — Sivár az adófizetési eredmény (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei közigazgatási bizott­ság ülésén Mátéffy Domokos pénz­ügyigazgató bejelentette, hogy április hónap folyamán közegei kíséretében felkereste és megvizs­gálta a békéscsabai, gyulai, bé­kési és orosházai adóhivatalokat, ahol az ügykezelést ellenőrizte. Mind a négy adóhivatalban min­dent a legpé!dásabb rendben talált. Ugyanakkor a forgalmiadó tavalyi eredményéről beterjesztett évi szá­madásokat is felülvizsgáltatta, ezek­nek túlnyomó részét azonban olyan állapotban találták, hogy a szám­adások teljes átdolgozását kellelt elrendelni, A pénzügyigazgató ezután rátért az adóbehajtások menetéről való beszámolójóra. Leszögezte, hogy az adóbehajtások a lehető leg­sivárabb képet mutatják, ami kü­lömben nem elszigetelt jelenség, mert a helyzet az ország minden részében ugyanaz. Az adófizetők nehéz gazdasági helyzetét mi sem jellemezheti jobban, mint az, hogy a pénzügyminiszter éppen most rendelte el az adóbehajtásnak az egész vonalon való felfüggesztését. A befizetés eredményét ismer­tette ezután a pénzügyigazgató. Ez az eredmény rendkivül sivár képet mutat. Az év első negyedében együt­tesen kezelt adókban és kincstári házbérhaszonrészesedésben ese­dékes volt 4,105.607 aranykorona, amire csak 1,120.670 aranykorona folyt be. A hátralék tehát még 2,984.936 aranykorona, vagyis kö­rülbelül 209 milliárd papírkorona. Az áprilisi adófizetés adatai vi­Telefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád II. ker. Ferenci József-tér 20. ti. — Hirdette díjszabás sxerlnt. szont a következők: együttesen kezelt adókban befolyt 970 millió 171.640, forgalmiadóban és illeté­kekben 3.679,271.197 korona, ösz­szesen tehát 4,649,442.837 K. A közigazgatási bizottság előtt ezután Hoffmann Károly dr. vár­megyei tiszti főügyész indítványt terjesztett elő az iránt, hogy fel­iratilag kérjék a pénzügyminisz­tertől, törölje el a bélyegek árusí­tásának mai rendszerét. Az indít­vány kifejtette, hogy a posta amúgy is munkával agyonterhelt személyzete nem képes a külön­féle állami bélyegek árusítását ren­desen végezni, ami aztán rengeteg zavarnak, késedelmeskedésnek, idegeskedésnek és károsodásnak az okozója. Az adminisztrációt ezzel egyáltalában nem egyszerű­sítették, sőt még inkább megter­helték. Az indítvány arra is rámu­tatott, hogy a postán a felek so­kasága miatt lázas gyorsasággal Jtell a bélyegvásárlókat kielégíteni, ami sokszor azt eredményezi, hogy a nem egészen járatos felek másfajta bélyeget vesznek és csak akkor derül ki a hiba, amikor a bélyeget már felragasztották. Ez aztán súlyos birságolásokat ered­ményez. Végül is azt kéri az in­dítvány, hogy a kis Ö3szegü vál­tókra is adjanak ki megfelelő bé­lyegeket, mert ma a legkisebb váltóbélyeg 5000 korona. Az indítvány mellett Török Gá­bor és Ambrus Sándor szólaltak fel s azt felterjesztik a pénzügy­miniszterhez. rtMWMVWWMMMMMMMJMrtMW Zürichben a magyar koronát 72'60-ai jegyezték. Jókai Az Aurora-kör Jókai-ünnepélyén (2) elmondotta Benedek Marcell iró Mennyire reálisak Jókai embe­rei, mennyire reálisak a leírásai? Ezt a kérdést sokat szokták hány­torgatni vele szemben. Tüstént ráférek arra, hogy reális ember és reális leírás a világ egyetlen művészi alkotásában sincs. De vannak korszakok, ami­kor a művészek beleszeretnek a reálitás jelszavába és azt hiszik, hogy amit ők rajzolnak, az a reá­lis világ. A francia romantika, amelynek diadalai — Viktor Hugó regényei "és drámái — egyidőbe esnek Jókai fiaialságával, a reálités jelszavával támadt az álklasszikusok elavult konvenciói ellen. Igen, akármily fantasztikusnak találjuk is ma Vik­tor Hugó, Dumas vagy Sue regé­nyeit : ezek az irók komolyan hit­ték, hogy ők a realitást szolgálják. Történelmi tanulmányokat végez­tek és tereptanulmányokat tettek, tudós arcot vágtak és maguk sem sejtették, hogy romantikus alap­természetük mennyire befolyásolja történeti forrásaik megválogalását, mennyire elváltoztatja a szemük ^előtt lejátszódó eseményeket, a szemük láttára élő embereket. Nem tudósok vo.ltak, hanem tudá­kos művészek. Es Jókai, aki a bá­nyalégről, a börzemanőverekről, az északi sarkvidékről, a török hó­doltság történetéről, a pogány ma­gyarokról és az 1814 es Párisról egyformán a megbízható tudós ko­moly képével irt, szintén igen fur­csán megválogatott forrásokból me­rített, szintén csak tudákos volt, de szerencsére — művész. Megéri Jókai a naturalizmus ko­rát is, olvassa Zolának egy híres regényét. A naturalisták még tu­dósabb képet vágnak, mint a ro­mantikusok, még pontosabb tanul­mányokat végeznek, még köze­lebbről nézik az embert — és ők sem a valóságot írják. Ök is át­szűrik az életet a maguk tempe­ramentumán. Sőt, még egyebet is tesznek, hogy elferdítsék: logikus­nak tüntetik fel. A pálinkától tönk­remenő munkás története, vagy a „gründoló" pénzember nagysága és hanyatlása Zolánál az óramű pontosságával van megszerkesztve. Az élet nem ilyen logikus, nem tud szerkeszteni, tele van véletlen fordulatokkal, akárcsak egy ro­mantikus regény. Nincs reálitás a művészetben, nem is célja a realitás — ezt az általános alapelvet kell előbb el­fogadni és akkor föltekinthetünk Jókaira, az ideál költőjére. Mellékes az, amit Jókai látott, még mellékesebb, amit tanult. Ez csak anyag. Az a fontos: mit csi­nált belőle? Csinálta az életnek egy olyan képét, amely ugy hasonlít az élet­hez, mint a mese és mint az álom. Sem a mese, sem az álom nem meghamisítása az életnek. A rossz regény igen, de a mese, az álom nem. „Az álmok nem hazudnak" — mondta Petőfi és nem is sej­tette, mennyire igazat mond. Az álom félelmesen őszinte: föléb­redve néha meg se merjük érteni, el sem akarjuk hinni, mennyire őszinte. A mese is, az álom is kiteljesedése az életnek, a mellé­kes vonások elvesznek benne, a fővonások annál élesebbé válnak. Sokszor vádolják Jókait, hogy an­gyalokat és ördögöket rajzolt De sem a mese, sem az álom nem dolgozik árnyalatokkal. Mind a kettőnek szereplői jók vagy rosz­szak, angyalok, vagy ördögök, kö* zéput nincs. Magunk is felváltva vagyunk nagyon jók és nagyon rosszak álmunkban, aszerint, hogy természetünknek melyik oldala ke­rül éppen uralomra — és Jókai alakjainak is vannak néha ilyen megdöbbentő fordulatai. Ha az élet is olyan őszinte és olyan árnyalat nélküli volna, mint a mese és az álom, magunkon és másokon min­den nap észrevennők ezeket a for­dulatokat, amelyeket a jónevelés, a józan ész, az érdek, a félelem, a társadalmi hipokrizis eltüntet szemünk elől. A költő, a mese­mondó, az álmodó megtalálja. Gyulai Pál a maga józan, reá­lista szempontjából gyakran tá­madta Jókait, például az Uj föl­desúr alkalmából is és diadallal állapította meg, hogy mily ferdén látta Jókai ezt a közvetlenül szem előtt lejátszódó kort. Milyen téve­dések lehetnek akkor történeti re­gényeiben 1 Nos, ezen az egy példán eldönt hetik, hogy a reálistának, vagy ideálistának van-e igaza. Hol v a Bach-korszak reálitása? Hol tu juk megfogni? Nem ugy él-e mind nyájunk lelkében, ahogy Jókai megírta ? Változtathat-e azon ezer történeti adat összehordása, hogy az ötvenes évek bus magyarját, elkeseredett nemzeti ellenállását az öreg Garanvölgyi alakjában látjuk megtestesülve? (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom