Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-14 / 108. szám

EOTE8 SZASf AMA MOHOM A Békéscsaba, 1925 május 14 Csütörtök 52-ik évfolyam, 108-ik szám BEIESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsatéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre •fő.OŰO korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Tlagy támadás készül marokkóban Páris, máj. 13. A tegnapi naptól kezdve katonai cenzúra alá esnek mindazok a táviratok, amelyek Marokkóból érkeznek és bármilyen vonatkozásban a háborúról vagy a katonai tervekről és a hadműveletekről tesznek említést. A cenzúra megtiltotta, hogy a lapok a megerősítésül kiküldött .csapatokról vagy a hadianyagokról, illetve a csapatmozdulatokról bármit is közöljenek. Painlevé miniszterelnök kijelentette, hogy a lapok túlozzák a Marokkóban folyó katonai müveleteket. Hangoztatta, hogy meggyorsítják az erősítő csapatok előnyomulását és tetemes erőfeszítésre készülnek a közeli napokban. léderer né menteni igyekszik a sógorát Budapest, május 13. Léderer Gusztáv gyilkossági bünperében a második napi tárgyaláson a vegyészszakértő kihallgatása következett, aki kijelentette, hogy a belsőrészek megvizsgálásánál a hullában felszívódott alkoholt talált. Ópiumot nem talált az áldozatban. Ezután Léderer Sándor tanúvallomása következik, aki kijelenti, hogy nem kiván élni azzal -a jogával, hogy testvére ügyében vallomást tenni nem tartozik. Kijelenti, hogy a történtekről január S-én délután órakor szerzett tudomást. A táskák elszállításánál segédkezett abban a hiszemben, hogy azokban könyvek vannak. JMikor Csepelen a csendőrszázados kihallgatta, még semmit sem Fősietkesztí; Dr. Gyöngyösi János. Felelő* uerkesitő i P.-Horváth RsseS. tudott a gyilkosságról és csak visszafele jövet mondotta neki a sógornője, hogy bátyja, Gusztáv agyonlőtte Kodelka hentest. Lédererné ezután kijelenti, hogy sógorát az ügyben semmiféle vád nem érheti, mert ő azt mondotta sógorának, hogy nagyobb összeget örökölt. Léderer Sándort a biróság nem esketi meg. Ezután özvegy Nóvák Károlynét, Léderer házigazdájának nagynénjét, majd Nóvák István részvénytársasági igazgatót, háztulajdonost hallgatják ki. Kijelenti, az volt az impressziója, hogy Léderemének viszonya volt Kodelkával. Amikor Léderer Gyöngyösön volt, vagy egyébként távol volt hazulról, Kodelka akkor is mindennapos volt az asszonynál, sőt éjjel is látta őt. A vallomás után Lédererné feláll és kijelenti, hogy Kodelka csak véletlenül mehetett a lakásba. A tanút szembesitik Léderernével. A szembesítés igen izgalmas lefolyású volt. Közel négy milliárd korona adó folyt be áprilisban A pénzügyigazgató érdekes adatai — Zavarok a forgalmi adóhivataloknál — Sivár az adófizetési eredmény (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén Mátéffy Domokos pénzügyigazgató bejelentette, hogy április hónap folyamán közegei kíséretében felkereste és megvizsgálta a békéscsabai, gyulai, békési és orosházai adóhivatalokat, ahol az ügykezelést ellenőrizte. Mind a négy adóhivatalban mindent a legpé!dásabb rendben talált. Ugyanakkor a forgalmiadó tavalyi eredményéről beterjesztett évi számadásokat is felülvizsgáltatta, ezeknek túlnyomó részét azonban olyan állapotban találták, hogy a számadások teljes átdolgozását kellelt elrendelni, A pénzügyigazgató ezután rátért az adóbehajtások menetéről való beszámolójóra. Leszögezte, hogy az adóbehajtások a lehető legsivárabb képet mutatják, ami külömben nem elszigetelt jelenség, mert a helyzet az ország minden részében ugyanaz. Az adófizetők nehéz gazdasági helyzetét mi sem jellemezheti jobban, mint az, hogy a pénzügyminiszter éppen most rendelte el az adóbehajtásnak az egész vonalon való felfüggesztését. A befizetés eredményét ismertette ezután a pénzügyigazgató. Ez az eredmény rendkivül sivár képet mutat. Az év első negyedében együttesen kezelt adókban és kincstári házbérhaszonrészesedésben esedékes volt 4,105.607 aranykorona, amire csak 1,120.670 aranykorona folyt be. A hátralék tehát még 2,984.936 aranykorona, vagyis körülbelül 209 milliárd papírkorona. Az áprilisi adófizetés adatai viTelefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád II. ker. Ferenci József-tér 20. ti. — Hirdette díjszabás sxerlnt. szont a következők: együttesen kezelt adókban befolyt 970 millió 171.640, forgalmiadóban és illetékekben 3.679,271.197 korona, öszszesen tehát 4,649,442.837 K. A közigazgatási bizottság előtt ezután Hoffmann Károly dr. vármegyei tiszti főügyész indítványt terjesztett elő az iránt, hogy feliratilag kérjék a pénzügyminisztertől, törölje el a bélyegek árusításának mai rendszerét. Az indítvány kifejtette, hogy a posta amúgy is munkával agyonterhelt személyzete nem képes a különféle állami bélyegek árusítását rendesen végezni, ami aztán rengeteg zavarnak, késedelmeskedésnek, idegeskedésnek és károsodásnak az okozója. Az adminisztrációt ezzel egyáltalában nem egyszerűsítették, sőt még inkább megterhelték. Az indítvány arra is rámutatott, hogy a postán a felek sokasága miatt lázas gyorsasággal Jtell a bélyegvásárlókat kielégíteni, ami sokszor azt eredményezi, hogy a nem egészen járatos felek másfajta bélyeget vesznek és csak akkor derül ki a hiba, amikor a bélyeget már felragasztották. Ez aztán súlyos birságolásokat eredményez. Végül is azt kéri az indítvány, hogy a kis Ö3szegü váltókra is adjanak ki megfelelő bélyegeket, mert ma a legkisebb váltóbélyeg 5000 korona. Az indítvány mellett Török Gábor és Ambrus Sándor szólaltak fel s azt felterjesztik a pénzügyminiszterhez. rtMWMVWWMMMMMMMJMrtMW Zürichben a magyar koronát 72'60-ai jegyezték. Jókai Az Aurora-kör Jókai-ünnepélyén (2) elmondotta Benedek Marcell iró Mennyire reálisak Jókai emberei, mennyire reálisak a leírásai? Ezt a kérdést sokat szokták hánytorgatni vele szemben. Tüstént ráférek arra, hogy reális ember és reális leírás a világ egyetlen művészi alkotásában sincs. De vannak korszakok, amikor a művészek beleszeretnek a reálitás jelszavába és azt hiszik, hogy amit ők rajzolnak, az a reális világ. A francia romantika, amelynek diadalai — Viktor Hugó regényei "és drámái — egyidőbe esnek Jókai fiaialságával, a reálités jelszavával támadt az álklasszikusok elavult konvenciói ellen. Igen, akármily fantasztikusnak találjuk is ma Viktor Hugó, Dumas vagy Sue regényeit : ezek az irók komolyan hitték, hogy ők a realitást szolgálják. Történelmi tanulmányokat végeztek és tereptanulmányokat tettek, tudós arcot vágtak és maguk sem sejtették, hogy romantikus alaptermészetük mennyire befolyásolja történeti forrásaik megválogalását, mennyire elváltoztatja a szemük ^előtt lejátszódó eseményeket, a szemük láttára élő embereket. Nem tudósok vo.ltak, hanem tudákos művészek. Es Jókai, aki a bányalégről, a börzemanőverekről, az északi sarkvidékről, a török hódoltság történetéről, a pogány magyarokról és az 1814 es Párisról egyformán a megbízható tudós komoly képével irt, szintén igen furcsán megválogatott forrásokból merített, szintén csak tudákos volt, de szerencsére — művész. Megéri Jókai a naturalizmus korát is, olvassa Zolának egy híres regényét. A naturalisták még tudósabb képet vágnak, mint a romantikusok, még pontosabb tanulmányokat végeznek, még közelebbről nézik az embert — és ők sem a valóságot írják. Ök is átszűrik az életet a maguk temperamentumán. Sőt, még egyebet is tesznek, hogy elferdítsék: logikusnak tüntetik fel. A pálinkától tönkremenő munkás története, vagy a „gründoló" pénzember nagysága és hanyatlása Zolánál az óramű pontosságával van megszerkesztve. Az élet nem ilyen logikus, nem tud szerkeszteni, tele van véletlen fordulatokkal, akárcsak egy romantikus regény. Nincs reálitás a művészetben, nem is célja a realitás — ezt az általános alapelvet kell előbb elfogadni és akkor föltekinthetünk Jókaira, az ideál költőjére. Mellékes az, amit Jókai látott, még mellékesebb, amit tanult. Ez csak anyag. Az a fontos: mit csinált belőle? Csinálta az életnek egy olyan képét, amely ugy hasonlít az élethez, mint a mese és mint az álom. Sem a mese, sem az álom nem meghamisítása az életnek. A rossz regény igen, de a mese, az álom nem. „Az álmok nem hazudnak" — mondta Petőfi és nem is sejtette, mennyire igazat mond. Az álom félelmesen őszinte: fölébredve néha meg se merjük érteni, el sem akarjuk hinni, mennyire őszinte. A mese is, az álom is kiteljesedése az életnek, a mellékes vonások elvesznek benne, a fővonások annál élesebbé válnak. Sokszor vádolják Jókait, hogy angyalokat és ördögöket rajzolt De sem a mese, sem az álom nem dolgozik árnyalatokkal. Mind a kettőnek szereplői jók vagy roszszak, angyalok, vagy ördögök, kö* zéput nincs. Magunk is felváltva vagyunk nagyon jók és nagyon rosszak álmunkban, aszerint, hogy természetünknek melyik oldala kerül éppen uralomra — és Jókai alakjainak is vannak néha ilyen megdöbbentő fordulatai. Ha az élet is olyan őszinte és olyan árnyalat nélküli volna, mint a mese és az álom, magunkon és másokon minden nap észrevennők ezeket a fordulatokat, amelyeket a jónevelés, a józan ész, az érdek, a félelem, a társadalmi hipokrizis eltüntet szemünk elől. A költő, a mesemondó, az álmodó megtalálja. Gyulai Pál a maga józan, reálista szempontjából gyakran támadta Jókait, például az Uj földesúr alkalmából is és diadallal állapította meg, hogy mily ferdén látta Jókai ezt a közvetlenül szem előtt lejátszódó kort. Milyen tévedések lehetnek akkor történeti regényeiben 1 Nos, ezen az egy példán eldönt hetik, hogy a reálistának, vagy ideálistának van-e igaza. Hol v a Bach-korszak reálitása? Hol tu juk megfogni? Nem ugy él-e mind nyájunk lelkében, ahogy Jókai megírta ? Változtathat-e azon ezer történeti adat összehordása, hogy az ötvenes évek bus magyarját, elkeseredett nemzeti ellenállását az öreg Garanvölgyi alakjában látjuk megtestesülve? (Folyt köv.)