Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-12 / 83. szám

2 BfKfiSMEGlÜS StaOMt Békéscsaba, 1925 április 12 az eselben nem tartoznék többé a vármegye központi választmányához. Valószínű, hogy felsőbb helyen, ahol a minden vonalon való takarékoskodást folyton és annyira hangsúlyozzák, eleget tesznek az alispán kívánságának, amely ugyancsak jelentékeny takarékosságot igyekszik elérni. Húsvét Kómában (A Békésmegyei Közlöny eredeti cikke) A vakítóan éles tavaszi nap fehéren tűz le a Piazza di San Pietro márványtömbjeire, a világ legmonumentálisabb és legpompázóbb templomának páratlan előterére. A fénytől káprázó szemnek csupán a Bernini által épített, elipszisalaku oszlopcsarnok árnyas lugasa nyújt egy kis pihenést, mig a Rómában forró áprilisi nap hevét a hatalmas obeliszk két oldalán frissen permetező, kecses szökőkutak párája hüsiti. A térről fekete rajokban Szt. Péter temploma felé nyüzsgő tömeget a lépcsők előtt két kolosszális szobor, Péter és Pál apostolok kőbe formált mása készteti megállásra. Odabent, a méreteiben szinte elképzelhetetlenül óriási templomban (188 méter hosszú, 137 méter széles 1) több ezerre menő néptömeg hívőkből és kíváncsi hitetlenekből egyaránt. A tágas és impozáns templomnak is beillő kápolnákban fényes papi segédlettel folyik a szent mise, mig a zarándokok nagy része a főoltár körül csoportosul, ahol a katolikus egyház első földi helytartójának, Szent Péternek sirja felett csak a pápa mutathat be szent misét. Előtte égnek misztikus, örök fényükkel a kandeláberek, mig két oldalt lépcső vezet le az apostol sírjához, amelynek bejárata előtt VI. Pius imádkozó alakja, Canova monumentális szoboralkotása. Fölötte pedig, mint valami káprázó, jelenéses égboltozat, a Kupola, Michelangelo bámulatos alkotása. 43 méter átmérőjű, végtelennek tetsző kőbura, amelyet egy zseniális építőművész alkotó ereje könnyedén emelt a kolosszális épülettömb fölé. Nem. Valljuk be. A székesegyház dus, barokk és renaissance pompája, a temérdek művészi látnivaló, magának az épületnek fenséges erőmegnyilvánulása, de főleg a kíváncsian bámészkodó és hangosan magyarázó tömeg zsivaja nem a legalkalmasabb a lelki elmélyülésre. A római zarándokok vallásos elmélyülésének, Isten és az Üdvözítő iránt érzett fanatikus rajongásának megható megnyilatkozását nem itt, de a „templomok fejedelmének" nevezett laterani Szt. János Bazilika mellett lévő Sancta Sanctorum (Szentek Szentélye) kápolnánál láthatjuk. A kápolna előtt egy kis épület emelkedik. Az egész csupán egyetlen lépcsőház, mégpedig abból a 28 fehér márványlépcsőből, amelyet Szt. Helén hozott/el Rómából Pilátus palotájából s amelyeken egykor utolsó, kálvária útját járta a Megváltó a római helytartó előtt. Ezeken a lépcsőkön csak térden csúszva szabad felmenni, mig végre a legbelső lépcsőről üvegablakon ót betekinthetni a pápák házi kápolnájába, a Szentek-Szentélyébe. Reggeltől estig sok ezer zarándok csúszik sajgó térdekkel a kegyelettől öblösre kikoptatott szent köveken. A régi, őskeresztények vallásos miszticizmusába és áhítatos, meg hitt hangulatába ringatja lelkünket a katakombák ünnepi istentisztelete. Mélyen a föld mélyén, gyenge mécsvilággal bevilágított homályos üregekben, hol a kereszténység első, üldözött hitvallói dicsőitették eszményi testvériségben a Mestert, fenséges orgonaszó mellett mutatják be a szent áldozatot az Urnák. Mikor a sok lépcsőn felhaladva, mély megilletődéssel elhagyjuk a földalatti üregeket, az enyhe nap szelíden aranyozza be a Via Appia ciprussorait. Fogatok, autók és omnibuszok sietnek az uton, ahol a hagyomány szerint valamikor a Megváltó haladt. A gyönyörű Porta San Sebastiar.o közelében ott áll a kis templom azon a helyen, ahol Péter megszólította a Mestert: Quo vadis Domine ? Hová mész Uram ? S a tiszta tavaszi ég azúr horizontján a Szentegyház kupolájának tetején diadalmasan mutat az égre az Örök Város kétezer éves jelvénye — a Kereszt. Gyöngyösi János. Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galamb tenyésztők Egyesületének közgyűlése Az egyesület e hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta é,vi rendes közgyűlését a leánygimnáziumban Tar Gyula földmivesiskolai igazgató elnöklete alatt. Tar Gyula elnöki megnyitójában sajnálattal állapítja meg, hogy a tenyésztés ügyei iránt olyan kevés az érdeklődés, amit a megjelentek csekély szama is bizonyít. További beszédében rámutat a baromfitenyésztés céljára, nemzetgazdasági fontosságára s hogy okszerű tenyésztés mennyire növeli jövedelmünket. Szedoglavits Alajos egyesületi főpénztóros olvasta fel titkári és pénztári jelentését. Röviden ismerteti az egyesület eddigi működését, mely eredményekben olyan gazdag, hogy ma Csonka-Magyarország legelső egyesületei között van. Rendezett az egyesület fenállása óta négy kiáiliíást, kettőt Csabán, egyet egyet Orosházán és Gyulán, amelyek ugy erkölcsileg, mint anyagilag sikerültek. Az egyesületnek van 46 alapító és 224 rendes tagja. Tar Gyula elnök a régi tisztikar felmentését kéri s az uj megválasztását. A közgyűlés Kvasz László volt titkár kivételével megadja a felmentést. Egyhangúlag megválasztották a következő tisztikart. Diszelnökök: gr. Almássy Dénesné Gyula, Beliczey Géza földbirtokos, dr. Berényi Antal járásbir. elnök, Lauer Gyula főjegyző, Kétegyháza, gr. Széchenyi Aníalné Póstelek, Rosenthal Adolf földbiitokos, gr. Wenckheim József Kigyós. Elnök : Tar Gyula. Alelnökök : ifj. Bohus M. András, Macák Mihály és Sárga Antal. Titkár: Vónya Vilmos. Másodtitkár: Holecska János. Jegyzők: Timkó György és Hrabovszky Mihály. Főpénztáros. Szedoglavits Alajos. Pénztárnok : Kokavec Mihály és Mazan György. Ellenőrök : Gulyás Mihály és Kállai Gábor. Számvizsgálók: Belenta Bertalan, Ocság Islván, Stift Oszkár. Ügyészek: dr. Tarján Tibor és dr. Uhrin László. Állatorvos : dr. Eiszler Jakab. Országos Baromfi Tanácsba kiküldöttek: Kállai Gábor és Ttift Oszkár. Ezenkívül 28 tagú választmányt. Mivel az egyesület önerejéből lapot fentartani nem tud, a debrereni egyesület lapjával társul, ugy hogy e hó második felében a tagok, akik tagdíjaikat befizették, a lapot megkapják. Több ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Az Aurora-kör zenekari hangversenye Az Aurora-kör szerdán, f. hó 15-én este 720-kor tartja a Kultúrpalotában második zenekari hangversenyét, amelynek műsorán Gluck : Iphigenia Taurisban nyitánya, Mozart es dur szimfóntója és Bizet: Arlesi nő suitje szerepelnek. Az Aurora muzsikusait nem kedvetlenítette el a rossz konjunktura, hanem teljes energiájukkal készültek a hangversenyre ugy, hogy a próbákról Ítélve teljesítményük a mullkori nivót is meghaladja. A műsor most is vetekszik a legelsőrengu zenekarok műsorával. A közönség remélhetőleg méltányolni fogja az önzetlen és fáradhatatlan kuilurmunkót és az Aurora zenekarának koncertjei, ugy mint más városban is, gerincét fogják alkotni városunk zenei életének. Mindenesetre nagyon szép, hogy Csabán az ország elsőrangú művészei szoktak hangversenyezni, de városunk zenei értéke abban nyilvánul meg elsősorban, ha egy nivós szimfonikus zenekart tud felállítani és fentartani. Az egész országot elözönlötték a csabai munkások A városi munkásközvet itö évi jelentése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Christián György népjóléti intéző vezetése alatt álló városi gazdasági munkásközvetitő most adta ki jelentését a mult évi működéséről. A jelentésből megtudjuk, hogy a békéscsabai gazdasági munkások tavaly is elkerültek az ország minden tájára, amit kitűnő munkateljesítményeik hírének lehet tulajdonítani. Elszegődött munkaközvetítés utján mezei munkára (aratás, hordás, cséplés stb.)\784^, gazdasági cselédnek 526, kubikos, földmunkára 56, gyári munkára 279, bányamunkára 113, ipari munkára 48 és kereskedelmi alkalmaztatásra 8, összesen 8873 munkás. A gazdasági munkások Békés-, Bihar-, Baranya-, Berep-, Borsod-, Fehér-, Csanád-, Jásznagykunszolnok-, Sopron-, Somogy-, Szabolcs-, Tolna-, Veszprém- és Zemplénmegyékben nyertek alkalmazást és elhelyezést. A kubikusok, ipari, kereskedelmi és gyári munkások pedig a közelebbi városokban dolgoztak, a bányamunkások Esztergommegyében. A gazdasági cselédeket itthon és a környéken alkalmazták. A kereseti viszonyok általában véve megfelelőek voltak, amelyeknek részleteire nézve a következők állapithatók meg: a) A csupán aratásra ősziből 12, tavasziból 12-ik rész és konvencióból, mely hetenként és póronként (egy kaszás és marokszedő) 30 kg. buza, 2 kg. szalonna, 2 liter főzelék, 2 liter pálinka helyett pénz vagy élelmú cikk, 1 kiló sóból állott, keresetbiztosítás (1998. II. t.-c. 10. §.) egy kaszásra 7 mázsa buza, 3 mázsa árpa. b) Aratás, hordás, cséplésre az ősziből 10-ik rész, a tavasziból 10 ik rész és a 2. pontbeli konvenciókeresménybiztositás 1100 négyszögöles holdanként 85 kg. buza, árpa vagy zab volt. c) Csupán cséplésre 100 ból 3—4 között és convenció. d) Hónapszámos mezei munkás megfogadva május 1-től számitolt 6 hónapra. Fizetés a jelzett 6 hónapra fejenként 8 mázsa buza, 2 mázsa árpa és havonként 20000 korona készpénz, ezenkivül konvenció havonként és lejenként 30 kg. liszt, 4 kg. szalonna, 4 liter főzelék, esetleg 20 kg- burgonya, 2 kg. só. A kubikusok és egyéb munkások napi keresete 50—80 ezer K. között váltakozott. Az aratásból 1924. évben 700 munkás maradt ki, mert idehaza mindnyájan nem kaphattak munkát, s Csonkamagyarországon sem lehetett ezeket elhelyezni. A békében munkásaink, akik kimaradtak, rendszerint a most elszakított területen nyertek munkát. Bérmozgalom vagy sztrájk nem volt, a munkák zavartalanul folytak le. A mezőgazdasági napszámbérek a következőkben változtak : január,, február 11000, március 130Í.0,. április 14000, május 65000, junius 50000, július 65000, augusztus 67000, szeptember 80000, október 50000, november 51000, december. 40000 korona. Amerikai kivándorlás is történt,, a kivándorlottak azonban nagyobbrészt családtagok, kiknek a hozzátartozójuk mór a háború előtt kivándorolt Pennsylvániába, vagy pedig Lóri-Indiába. Nagy megelégedést kelt a munkások között a földmivelési minisztériumnak az az intézkedése,, hogy az országos központi vármegyei és városi jogvédő irodák felállításával és a jogvédők kinevezésével az ingyenes munkásjog-védelem megoldást nyert. A városi népház, ahol a munkásközvetitő hivatai és a munkássegélypénztár is el van helyezve, a hozzáfűzött kívánalmaknak igyekezett minden vonatkozásban megfelelni. Meghiyó A Gyomai ^Takarékpénztár R-T folyó évi április hó 25-ik napján délután 3 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja Gyoma, 1925 április hó 9-én. Az igazgatósága Tárgy: Az igazgatóság javaslata a Gyomai Gazdasági Takarékpénztár R-T Gyoma beolvasztása, ezzel kapcsolatban az alaptőke felemelése és az alapszabályok 6. §-ának módosítása iránt. * A módosított alapszabályok 17. §-a szerint a közgyűlésen azon részvényes bír szavazati joggal, kinek neve legalább 30 nappal a közgyűlés megtartása előtt a részvénykönyvbe bejegyezve van és aki részvényét szelvényeivel együtt, vagy az erről szóló közvagy hitelintézeti letéti igazolványt, a meghatalmazott pedig ezenkivül meghatalmazását is a közgyűlést megelőző nap déli 12 óráig a társaság pénztáránál, vagy Békéscsabán a Békésmegyei Altalános Takarékpénztár R-T pénztáránál bemutatta vagy letette.