Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-25 / 93. szám

ékéscsaba, 1925 április 461 Csütörtök 52-ik évfolyam, 97-ik szám Politikai napilap Bíéflsetésl dij ab : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 100 0 koronái Főszerkesztő; Dr. Cíyo&gjo&i János. Felelős ssexkesztői P.-Horváth Besaö. Bulgária ártalmatlanná teszi az összeesküvőket Szófia, ápr. 24. Rusev fogadta a külföldi sajtó tudósitóit, akik előtt kifejtette, hogy a hatóságok milyen erőfeszitéseket tesznek az összeesküvés valamennyi szálá­nak kibogozására. — A szervezetek és bandák tagjait — mondotta — Moszkvá­ból pénzelték. Nyomban a székes­egyházban történt bűncselekmény után szigorú rendszabályokat hoz­tak az összeesküvők ellen és az állampolgárok hathatósan támo­gatják a kormányt munkájában. Még aznap több helyen házkuta­tást rendeztek és számos letartóz­tatást hajtottak végre. A letártóz­Ujabb mozgalmat indítanak az iparosok székházuk felépítése érdekében Az ipartestületi elöljáróság ülése — As ipartestület részt­vesz a budapesti kézműipari kiállításon és a szegedi ipar­testületi tanfolyamon tátották száma az egész ország területén alig haladja meg az 1500 at. Baj az, hogy Macedóniá­ból és Tráciából sok embert űz­tek el tűzhelyükről és a menekül­tek ide vándoroltak, ezek az el­keseredett emberek pedig sok mindenre kaphatók. Az ország erőforrásai szerények, Bulgária mégis minden lehetőt megtesz, hogy a nyomorúságot enyhítse. Európa közömbösen nézi ezt a sok szenvedést, mindamellett Bul­gária nem veszti el bizalmát és hisz a civilizált világban, amely­hez segítségért fordul. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ipartestület elöljárósága csü­törtökön este 6 órakor ülést tar­tott, amelyen Kovács Mihály el­nökölt. Az elnöki megnyitó után Hor­váth jegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét és néhány bizott­sági ülési jegyzőkönyvet, majd in­dítványára az ülés kimondotta, hogy a kategóriák szerint osztá­lyozott tagok névsorát a tagdij­osztályokba való sorozás bemu­tatása céljából 8 napi közszem­lére fogják kitenni. Kimondotta az ülés, hogy a tagdijak fizetésénél szorzószámul az első félévben vál­tozatlanul meghagyja a 17.000-est. Végh Endre az iparoslap kéz­besítésének hiányosságait pana­szolta fel. Több mint 300 iparos­nak nem kézbesített a vállalat la­pot, mig olyanok, akik nem ipa­rosok, két példányt is kaptak. Az elnöK bejelentette, hogy ha ez a jövőben ismétlődnék, a nem kéz­besített lapokat az ipartestület nem fizeti meg a nyomdának. Horváth jegyző felolvasta az első negyedévi zárszámadást, ame­lyet az ülés egyhangúan elfoga­dott. A számvizsgálók ekkor be­jelentették, hogy a pénztár könyv­vezetése körül állandóan hibák vannak. Végh Endre indítványozta, hogy az elaggott pénztáros mellé segéderőt alkalmazzanak, mig az elnök azt javasolta, hogy a jegy­zőt bizzák meg a könyveléssel. Amikor Horváth jegyző a megbí­zatást elhárította magától, az elöl­járóság Kokavecz János másod­jegyzőt bízta meg a pénztár és a könyvek vezetésével. Horváth jegyző ezután ismer­tette a március havi tagforgalmi kimutatást, amely szerint a tagok száma 1163 volt. Uj iparengedé­lyes 8, szüneteltető 7, töröltető 6 volt. Szailer László asztalos iparen­gedély iránti kérelmét — Tamássy Károly dr. iparhatósági biztos fel­világosítása után — az elöljáró­ság nem véleményezte. Az ülés ezután rátért a külöm­böző átiratok tárgyalására. Helyes­léssel fogadták a szegedi keres­kedelmi és iparkamara átiratában közölt tervet, amely szerint augusz­tus 11-től szeptember 9-éig a bu­dapesti Iparcsarnokban országos kézmű- és gépipari kiállítást ren­deznek és ezzel kapcsolatosan megünneplik az ország ipartestü­leteinek 40 éves fennállását. Az ipartestület ezen a kiállításon részt fog venni, épugy, mint a szegedi kamara által április 25— 27-én rendezendő ipartestületi tan­folyamon is, amelyre Horváth jegyzőt és az alelnökség egyik tagját küldi ki. Az IPOSz átirata a hatósági üzemek iránt érdeklődött, miután azokat be akarja szüntettetni. Az elöljáróság azt válaszolja, hogy Békéscsabán csak a villanytelep hatósági üzem, amelynek szerelői magánosoknál is dolgoznak. Pár­tolóén csatlakozott az ülés a jász­berényi ipartestület köriratához, amely különféle adó- és pénzügyi könnyítéseket kiván a kormánytól. A Mentor biztosító ajánlatát a fő­ügynökségszerü megbízás elfoga­dása tárgyában elutasították. Kovács Mihály elnök ezután hosszabb beszédben mutatott arra, hogy az iparosszékház megvaló­sításának gondolatát nem szabad elaludni hagyni, sőt inkább azt folyton-folyvást ébren kell tartani. Indítványozta, hogy mint minden­hol másutt, az iparosok itt is has­sanak oda, hogy nyersanyagmeg­rendeléseikkor a szállítók és nagy­Telofonsaáia : 7 Szerkesztőség 6s kiadóhivatal: Békéscsabát: U. ker. Fercnez József-tér 20, ss. — Hirdntíu díjszabás szerint. kereskedők pénzadományokkal já­ruljanak a székház alapjához. Erre mozgalmat kell indítani az Iparos Újságban is. Lilinger István blokot javasol, amit az iparosok adnának el a vevőiknek. Egy-egy szelvény 1000 koronába kerülne és „csak egy téglát az iparosháznak" felírással kellene ellátni. Végh Endre javasolja, hogy székházbizottságot alakítsanak, amely állandóan a székházalap növelésével foglalkozzék Kovács elnök hozzászólása után az összes indítványokat elfogadták és a bizottságot nyomban megala­kították Martincsek Károly, Simon Béla, Végh Endre, Lilinger István, Kován Endre, Zsiros Pál, Ellmann Adolf, Kociha Mihály, Klein Vil­mos és Zlehovszky György sze­mélyében, az elnök vezetése alatt. Az ipartestület Weisz Gyula bu­dapesti céget hólabdarendszerü árusítás miatt bejelentette a ka­marának. Forray Lajos dr. ügyész ezután indítványt tett a pénzkezelés tár­gyában, mivel számolni kell azzal, hogy a számvizsgálók a pénztár kezeléséért további felelősséget nem vállalnak. Javasolta, hogy a kezelési szabályrendeletet akként egészítsék ki, hogy a pénztárkeze­lést mától kezdve a helyettespénz­tárnok végzi. Az ülés elhatározta, hogy az alapszabályok 26. §-a alapján az ügyészi indítvány szerint megvál­toztatja a kezelési szabályrendelet 19. §-át. Végül Horváth jegyző bejelen­tette, hogy május 2-án a Munká­csy-cserkészcsapat a színházban előadással egybekötött ünnepsé­get rendez. Kérte az iparosságot a tanoncokból álló cserkészcsapat ünnepélyének látogatására. Az ülés igy határozott. Az előljárósági ülés nyolc óra után ért véget. A városok 80 millió aranykoronás kölcsönt keresnek A városoknak, hogy rendbe­hozzák a háború kitörése óta meglehetősen leromlott közintéz­ményeiket és hogy ujabb beruhá­zásokkal emeljék nívójukat, sok pénzre van szükségük és innen ered, hogy minden módon igye­keznek olyan hitelhez jutni, ame­lyet erre a célra fordíthatnának. A háború kitörése előtt a „Ma­gyar Pénzügy" összeállítása sze­rint a budapesti nagy pénzintéze­teknek községi kölcsönkötvény alapján 750 millió aranykoronánál nagyobb követelésük volt a váro­sokkal szemben. A háború alatt és méginkább a háború után a városok csaknem teljesen teher­mentesítették magukat, ugy, hogy összes tartozásuk alig több 15.000 aranykoronánál. Ha a trianoni békeszerződés következtében el­szakított városok békebeli tartozá­sát 600 millió aranykoronára tesz­szük, a megmaradt magyar váro­sok hitelképességét legalább 150 millió aranykoronára kell becsülni. A városok kongresszusának gaz­dasági központja a kormány hoz­zájárulásával tárgyalásokat is foly­tat egy külföldi pénzcsoporttal, mintegy 80 millió aranykoronás kölcsönről, amelyet egységes tipusu városi kölcsönkötvény alapján vennének fel. Erre is külön tör­vényhozási intézkedésre van szük­ség, mert a fennálló törvények alapján csak Budapestnek van joga városi kölcsönkötvényt ki­bocsájtani. A külföldi pénzcsoport egy angol bankház közvetítésével tette meg ajánlatát, amely szerint a kamat a költségekkel együtt nem haladná tul a 8 százalékot. Összesen 22 vidéki város vtnne részt ebben a kölcsönmüveletben, amely a kormány ellenőrzése mel­lett jönne létre. Z&richben a magyar koronát 71'75-el jegyezték. Megkezdődik a Horthy-ucca kikövezése Hetven vagon követ szállít a MÁV junius közepéig (A Közlöny eredeti tudósitásaj Ismeretes, hogy amikor Berthóty István dr. polgármester legutóbb Budapesten tartózkodott, eljárt a kereskedelmi minisztériumban a békéscsabai állami átkelő-utsza­kasz kiköveztetésének megkezdése érdekében. A polgármester akkor megsürgette a kiköveztetést, amely­nek megkezdésére most érkezett el a legalkalmasabb idő. Ekkor ígéretet kapott a polgármester a kő mielőbbi leszállítására, hogy a munkálatokban semmiféle elha­lasztást ne kelljen eszközölni. A polgármester sürgetésének most meglett a kivánt eredménye. Buday államtitkár a kereskedelmi miniszter nevében ma arról érte­sítette a városi tanácsot, hogy a kőszállítás rövid pár napon belül, még április hónapban megkezdő­dik és a köveket legkésőbb junius közepéig Békéscsabára fogják szállítani. Az államtikár közlése szerint a 420 méter hosszúságú átkelési szakasz burkolási költségeit a ke­reskedelmi minisztérium 1649 mil­lió koronában irányozta elő. Eb­ből 971 millió koronát az állam vállalt magára, mig 679 millió koronát a város pénztárának kell viselnie. Ismeretes, hogy a kereskedelmi minisztérium még nemrégen hal­lani sem akart arról, hogy ezt az állami utátkelési szakaszt még az idén kővel fogja burkoltatni. Akkor azzal érvelt, hogy a költ­ségvetésben erre nincsen fedezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom