Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-24 / 92. szám

B®K®®10:®YÍ1 WZSMf: Békéscsaba, 1925 április 24 Nyolc mj óvodát akar felállítani az állam * Nem államosítják a magánóvódák tulajdonosait (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevő, hogy a városi képviselőtestület december 15-én megtartott közgyűlésén elhatározták, hogy a két községi óvódót bizonyos teltételek mellett állami kezelésbe adják. A közgyűlési határozat azóta megjárta a szokásos utakat és eljutva a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba, az illetékes ügyosztály áttanulmányozási rostáján is keresztülment. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az óvódaügyre vonatkozóan ma ieiratot intézett Békésvármegye tanfelügyelőjéhez. A leiratban a miniszter értesiti a tanügyi hatóságot, hogy a két községi óvodát a december 15-iki városi közgyűlés határozata alapján nem hajlandó állami kezelésbe venni. Ennek oka az, hogy a város a miniszter feltételeit csak azzal a korlátozással fogadná el, hogy a miniszter ez V. kerületben szükséges óvóda felépítését is előnyös kölcsön megszerzésével segiti elő. A tervezett államosítással a város kisdedóvóit fokozott rendelkezéssel kívánja biztosítani, ugy hogy a város a községi óvodák személyi kiadásai alól mentesitteesék, anélkül, hogy ezeknek a kiadósoknak a miniszter tárcája teihére leendő elvállalása a jelzett célt bármilyen mértékben megközelítené. A miniszteri leirat hangsúlyozza, hogy a körülbelül 3000 főre menő óvóköteles gyermek számára az állam a már meglevő kél kisdedóvón felül legalább még nyolc uj óvodát tart szükségesnek felállii mi. Ezzel szemben a varos 1925. december 15-iki közgyűlési határozatában bizonytalan időn belül legfeljebb csak 2—3 uj óvóda felállítását tervezi, amely szervezésekkel a kisdedóvónát fenálló igények ismét csak kis reszben elégíttetnének ki. Éppen ezért a miniszter kéri a tanfelügyelőt, járjon közbe a város vezetőségénél annak megállapítására, hogy — minden teltételtől mentesen — mikorra lehetne felál'itani a szükséges óvodákat. A leirat nyíltan megmondja, hogyha ezen a téren nem sikerül a várossal megértésre jutnia, az államosítás tervét végleg el fogja ejteni. Egyébkent a maganóvodák tulajdonosait a miniszter nem hajlandó államosítani. A valias- és közoktatásügyi miniszter furcsa fenyegetőzése azt bizonyítja, hogy odafent aligha vannak tisztában a varosok ierongyolóaottságával. Az ailam nyolc uj óvodát kivan Békéscsabán, azonban siet mosni a kezeit, azaz kijelenteni, hogy pénzt pedig egy fél fityinget sem ad erre a célra. Bulgáriában nincs forradalom ? Budapest, április 23. Theodor Pavlov, a budapesti bolgár követ a bolgár forradalomról szóló híreket a leghatározottabban megcáfolja. Bulgáriábun nincs forradalom, a kormány kezében tartja a hatalmat. A szellemek egy év óla nem hagynak aludni egy erzsébethelyi családot Szellemek garázdálkodása a Csáky-uccában — Szélzugás, disznóröfögés, kutyaugatás a szobában — A család lebontatja a házat és máshova költözik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Színhely: a legsötétebb Jamina legszélső, mezőkmenti uccója. A Csáky-ucca. Egy sereg apró, dugadőlt, náddal fedett vályogviskó, amelyekben tucatnyi gyermekbőséggel „megáldott" napszámos ésegyéb proletárcsaládok laknak. Az ucca túlsó oldalát azonban mér növésbe szökkent, selymes zöld vetésoceán fogja be, amelyet itt-ott egy-egy élénkpiros tetejű tanyaház és ezt környezőn pár fa tarkáz és tesz változatossá. Az úgynevezett fürjesi dűlő tanyavilága szegélyezi és határolja a külváros legszélső uccáját, amelynek 11. számú házában csodálatos dolgok történnek egy idő óta. Mialatt az Isten pompás azúr egén tombolva világol az izzó aranynap, a Csáky-ucca 11. sz. házban, emely Szekerka János héttagú famíliájára borit enyhe védelmet, ádáz és goromba szellemek garázdálkodnak. Immár majdnem egy esztendeje ... A röfögő szellem Legelőször a mult év februárjában kezdtek jelentkezni a különös, valóban nem mindennapi jelenségek Szekerkáék házéban. Leginkább esténként, sőt az éjszaka sötét, mélységes csendjében. A Szekerka-csalód jóizüenszunynyadott a pici kis szobában. Egyszerre halk, bátortalan hangok hangzottak fel az éjszakában. Horkolásnak hangzoti eleinte, de aztán mind tisztábban lett kivehetővé. És ekkor kiderült, hogy a hang szebályszerü és valódi — disznóröfögés, amely erőteljes és egészséges tüdőre vallőan hallatszott. Szekerkáék persze nagysietve világosságot csináltak. Keresni kezdték a hang okozóját a szobában is, a konyhában is, az udvaron is, de semmit sem találtak Az éjszaka sötéten borult föléjük, de a csalód tagjain kivül más élőlény nem volt a közelben. Sőt amikor felkeltek, a röfögés is megszűnt. Szélzugás, kutyaugatás A család ekkor megnyugodva lefeküdt. Alig voltak azcnban ismét az ágyban, a titokzatos állati hangok megint megszólaltak. De most már nem csupán röfögés hangzott, hanem éles és erős kutyaugatás is, amelyről ugy tetszett, mintha az ágy alól hangzanék. A család rémülten ugrott ki az ágyból, gyufák fénye lobbant, de persze se kutyát, se malacot nem találtak. Megint lefeküdtek Szekerkáék. Azonban alig lett sötétség a szobában, egyszerre irtózatos viharhangok süvöltöztek végig a szobában. Síró, sivitó szélzugás lármázott a kis odúban, szomorú őszi szél bánatos melódiái muzsikáltak az ágyak között s a kis család hátborzongva, fogvacogva húzódott a takarók alá. És ettől kezdve majdnem minden egyes éjszakán meglátogatták Szekerkáékat a „szellemek". A rémes szélzugás, a komoly kutyaugatás és a vidám malecröfögés éjszakónként pontosan jelentkezett. A városszéli házban tréfáskedvü túlvilági lények azzal szórakoztak, hegy az egyszerű családot éjszakónként felverték az álmából és halálrarémitgették a titokzatos hangokkal. Heten egy ágyban Szekerkáék, amikor a „szellemek" látogatása már huzamosabb idő óta tartott, komolyan kezdtek félni a különös jelenségektől. Éjszakánként egy ágyba bújtak hát össze valamennyien és a héttagú család szorosan összepréselve, egyetlen ágyban húzta ki a hosszú éjszakákat. A szélzugás, a disznóröfögés és az ebvonitás persze igy is hallatszott és pontosan megjelent, de a Szekerka-család, mivel sokan voltak egymás mellett és féltükben átölelhették egymást, most mégsem ijedezett annyira, mint akkor, amikor még külön-külön lapultak meg a takarók alatt. Az esetnek van egy meggondolásra késztető mellékjelensége is. A hónapok óta álmatlanul tengődő, az éjszakákat rémülettel váró család kérésére más, idegen személyek is megkísérelték a „szellemek"-kel való megbirkózást. Szekerkáék panaszéra többen megpróbálkoztak, hogy a Csáky-ucca 11. számú házban egy-egy éjszakát eltöltsenek. Az eredmény mindig ugyanez volt. Az idegenek hasonló módon nem tudtak aludni, hasonló módon ijedeztek a kis szobában, mert ők is hallották a szélsüvitést, a vihar zúgását, a láthatatlan kutya ugatását és a titokzatos malec röfögését. De amikor hirtelen felkeltek és lámpát gyújtottak, a hangok egyszerre megszűntek és a szobában, ahol kutatást tartottak, semmiféle állatot sem leltek. Lebontják a házat Hogy mindaz, amit fentebb elmondottunk, nem önkényes kitalálás, henem — bármilyen különösen Hangozzék is — „valaminek kell lenni a dologban": arra élénk bizonyíték az, hogy a városi hatóság a mai napon elrendelte a különös ház megvizsgálását. Szekerka János ugyanis'kérvényt adott be a városi tanácshoz, kérve a Csáky-ucca 11. számú ház lebontásának megengedését. A kérvényben részletesen felsorolja Szekerka János mindazokat a rettenetességeket, amiket ő és családja a „szellemek" kitüntető rokonszenve következtében egy év óta kióllottak. Majd leszögezi, hogy sem ő, sem családja nem képesek és nem akarnak többé abban a házban lakni, ahol egy év óta nem tudtak egyetlen nyugodt éjszakát végigélni. Szekerka János léhát le akarja bontani a házát, hogy igy elűzze a szeleket zúgató, disznókat röfögtető és kutyákat vonittató titokzatos lényeket, ő meg a családjával más, barátságosabb égtáj alá készül telepedni. A városi hatóság a napokban elrendeli a „szellemek" éjjeli menedékhelyének megvizsgálását s lehet, hogy akkor sok kérdőjel fog felkiáltójellé egyenesedni : megoldódik a sötét, körszakálas rejtély. (h. r.) Szerencsétlenség az országúton (A Közlöny eredeti tudósítása.)' Zsolnai János békéscsabai szállító kedden délután megbízást adott egyik kocsisának, hogy egy szekér épületfát szállítson el az egyik megrendelőjéhez Csanádapácára. A kocsis, Kukucska János, el is indult a hatalmas szállítmánnyal Csanádapáca község felé. A rakomány egy ideig az országúton haladt, majd a község közelében Kukucska, hogy megrövidítse as utat, letért az országútról és az egyik mezei uton haladt a falu. irányában. Alig ment azonban a kocsi néhány száz métert, az egyik kerék az ut egy mély gödrébe zökkent, ugy hogy a hatalmas teherrel megrakott szekér megbillent és a következő pillanatban elvesztette az egyensúlyát. A szekér a reája rakott rengeteg teher nyomása következtében ekkor dőlni kezdett. Kukucska János ezt észrevette és igyekezett elugrani a veszedelem elől, de elkésett. A felboruló szekérről lehulló építkezési fák és gerendák maguk alá temették a szerencsétlen embert, akit a sok fa teljesen eltemetett. Szorongatott helyzetéből az arrajárók szabaditottók ki a nagymennyiségű gerendák alóL Ekkor kiderült, hogy Kukucska Jánosnak a több apró zuzedáson kivül a bal lábát is eltörte a reája zuhant sok fa. A szerencsétlenül járt kocsist a békéscsabai közkórházba szállították. A vizsgálat megindult. AWWVWWVWWVWWWWWWWA liuenhat milliót csalt ki egy asztalossegéd Hottinger Sándort átadták az ügyészségnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy a rendőrség őrizetbe vett egy Hottinger Sándor revü békéscsabai asztalossegédet, aki nem létező bútorokat adott el, egyszerre több családnak is és ilyen módon több milliót csalt ki a benne megbízó emberektől. Hottinger Sándorról a nyomozás megállapította, hogy körülbelül 16 millió koronát csalt ki a hiszékeny emberektől, azon a cimen, hogy egy teljes szobaberendezést szállít nekik, amit ő készített, de nála visszamaradt. A bútorokat persze sohasem és senkinek sem szállította, ami annyival is inkább elhihető, mert Hottingernek soha semmiféle eladni való bútora nem volt. Amikor az első feljelentés megtörtént ellene, egymásután jelentkeztek mások is, akiket a furfangos asztalos ezzel az átlátszó, szegényes ötletü mesével rászedett, azután pedig kifosztott. Közel tizre tehető azoknak száma, akiktől Hottinger buíoreladás ürügye alatt pénzt csalt ki. A pénzt persze mindig elköltötte, de a bútor szállításától állandóan tartózkodott. Hottingert a rendőrség az ellene beérkezett panaszok alapján előzetes letartóztatásba helyezte és csütörtökön átszállította a gyulai ügyészség fogházába.