Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-23 / 91. szám

2 BE&S5SMMIM RtofflMt Békéscsaba, 1925 április 23 világos utasításokat szokott adni az összeiróküldöttségeknek, miképen oldják meg a feladatukat és hogyan végezzék az összeírás körülményes munkáját. Valóban ideje lenne már, ha a „közigazgatás egyszerűsítése" jelszavának divatja idején ezt a munkát levennék a vármegye nyakáról, amit ugy képzelünk el, hogy — miután képviselőválasztás úgyis csak ötévenként lehet — négy-öt évenként készítenének uj névjegyzékeket. Gyopárosfürdő fejlesztéseért A főispán és a főjegyző budapesti utja Az ország mai megcsonkított és leszegényitett helyzetében többszörös jelentősége van annak, hogy a nyaralóhelyeket kellően felszerelve, elvesztett fürdőink pótlása gyanánt az üdülő közönség használatára alkalmassá tegyük. Ebből a szempontból többszörös jelentőséggel bir Orosháza község Gyopáros fürdőjének további fejlesztése, meiy célból illetekes helyen lépések történtek Gyopárosnak gyógyfürdő jelleggel való felruházása és ennek engedélyezése iránt. Az ehez szükséges eljárás meglehetősen bonyolult és bár az illetékes tényezők teljes jóindulatu érdeklődése megvan, a község részéről megindított mozgalom ujabb, de nem legyőzhetetlen nehézségek elé jutott. Az elöljáróság legutóbb beszerezte a budapesti egyetem első számú kémiai intézetének véleményét, mely oda irányul, hogy a fürdőnek gyógyfürdővé való minősítésére a kémiai analízis és bakteriológiai adatok alapján balneologus hivatott javaslatot tenni. A község kérvénye tehát ezidőszerint isméi nem dönthető el, mert be kell szerezni a balneologiai véleményt, ki kell jelölni a fürdőorvost, igazolni kell, hogy a vendégeknek egészséges ellátásáról, valamint nyugalmuk és kényelmük megóvásáról gondoskodnak; kellően igazolni kell azt is, hogy megfelelő épületek rendelkezésre áiianak és a vonatkozó fürdőszabályok elkészültek. A kérdés fejlődésének ebben a szakában az elöljáróság felkérte a vármegye főispánját és a vármegye iojegyzőjét, hogy a kormányhatóságnál ez engedélyezés teltételeit megtudják, hogy ezeket, a már eddig felmerült hézagosságok es alaki hiányok kiküszöbölésé mellett egyszerre teljesíthessék és ily módon keiiően elkészítsék a fürdőjeíieg ügyét és alapos előkészites utón elöntésre vigyék ezt a régóta húzódó és Orosháza községet a dolog termeszete szerint közelről érintő fontos kérdést. Kovacsics Dezső dr., a vármegye főispánja és Konkoly Tihamér dr., a vármegye főjegyzője a mai napon utaztak fel Budapestre, ahol a község főjegyzőjével és képviselőjével illetékes helyen eljárni fognak. Alapos a remény, hogy a viz szennyezésének és felhígulásának, az első szakértői véleményben részletezett okainak már megtörtént kiküszöbölése után keresztülvihető lesz a Gyopáros-tó vizének értékes és gyógyitóerejü ásványos vízzé való minősítése és a kormányhatóság idevonatkozó engedélyének kieszközlése. Sokezer hold szikes föld vár szabályozásra Békésmegyében Szekéren a tanyavilágban — Békéssámson, ahol 340 ház épült egy év alatt — Törzsrendszer a tanyákon Ez a „gulyás, a fokosch, a gatja" földje — ahogy iskoláskönyvekből és külföldiek szájából ismerjük az Alföldet. Egy idegen, ismeretlen világ, amelyet illik végül — a szó teljes értelmében — fölfedezni. A végtelen, iványi-Grünwald festette ragyogó ég alatt döcög a rozzant parasztszekér Békéssámson felé. Kilóméteres hosszú, keserves országút, ahol a szekér kereke — már az időjárás szerint — centiméter mélységre süpped a homokba vagy a ragecsos sárba. Csak ázsiai útleírásokból ismerünk ilyen utat, amelyen órákig halad a kocsi, hogy egy életet jelentő fát, házat vagy embert látnánk. Csak néhol, messze-messze a naplocsolta földeken bóbiskol egy-egy gémeskút árnyéka az elvesző horizonton, egy fehérre meszelt ház, apró majorság vagy fa. Törzsrendszer a vásárhelyi tanyákon Itt még valósággal törzsrendszerben élnek az emberek. Nem naivitás ennek a megállapítása, de rideg tény, hogy a magyar Alföldön kilóméteres elszórtségban áll még ma is egy-egy haz, emberlakta tanya s közben a könnyelműség és nemtörődömség elrettentő szimbólumaként szemmel be sem létható kiterjedésű szikes föld, ugar vagy talajvizboritotta mező. Vásárhelytől elindulva, három uradalom földje mellett hasit át a hepe-hupás, göröngyös, szabálytalan ut. Gróf Zayék birodalma, Wolfingerék bérletében, báró Pirattné 1400 katasztrális holdja és a Wenckheim-féle 90.000 katasztrális kis birodalom sorakozik itt egymás mellé. Es közben látványnak velóban pompás állomások. Ameddig a szem ellát, csak ég és a szikes földből felbuggyanó, mindent elölő viz. Sehol csatorna, sehol szabályozás, amely megmivelhetővé, járhatóvá tenné ezt az óriási területet. Többezer hold pusztulásra itélt, jó magyar föld, amelyet ez ármentesitő társulatok lennének hivatva megmenteni. Az ut a forró tavaszi napban kiszikkad, mint a kő, hogy a kocsi kereke alig mozdul a mély keréknyomból. És jobbra balra pusztaság, kiáltó, kegyetlen csend, mintha egy idegen, ismeretlen, kulturamentes földrészen járna az ember. Ha végre egy-egy tanyás akad a kocsi elé, ijedten, csodálkozóan bámul az utasra. — Hol jár erre az uraság ? És rövid beszélgetés után már megindul a szó, az örök panasz. — Föld kéne 1 ... Amit adnak, ez szikes, megmivelhetetlen talaj. Alighogy kiásunk egy holdat s mivelni kezdjük, kibuggyan a viz. Átkos, nyomorúságos vidék ez addig, mig nem csatornázzák, nem szabályozzák. Hány ezer hold fekszik itt megmiveletlen, mig — tessék végignézni arra fel és erre le — a sokezer tanyán még kenyér sincs. Nem lehet itt még kukoricát, zabot se termelni. Kipusztít mindent a viz. Még jó, ha a jószágnak tudunk egy kis legelőt. De tavasszal és télen mór az sem igen akad. Aztán hosszú, végtelennek tetsző kocsirázás után az első ház. Széles fehér korcsmaépület az országút oldalén. Rózsa Sándor csárdája. És büszkélkedve mesélik a megkopott romantikát Rózsa Sándorról és bandájáról, akik itt éltek, itt tanyáztak az Alföld irdatlan földtengeréberi. És mutogatják a csárda alatt húzódó barlangot, ahová Rózsáék üldöztetésük utolsó napjaiben, Ráday elől meghúzódtak. Ez a nevezetesség. Aztán megint kilométeres unalom, pusztaság. Csak valahol Sámson határában boníakoznak ki az első rozzant viskók, istállók, faépületek. Felépült Ujsámson Közel négyórai kocsiút után elhagyjuk a vásárhelyi pusztákat és bedöcögünk Békéssámsonba. Ötezer lakos, 3000 holdon vergődött itt hosszú esztendőkig, mig most a földreform érvényesítésével sikerült 240 katasztrális holdat kisajátítani. Egyébként a gróf Zayféle biriokon Wolfingerék bérlete most lejár és a községnek joga van 3800 hold bérletre. A község vállalta is a terhet, a magasabb bért és egy kisbérlő szövetkezetet alapított egymilliárd alaptőkével, hogy ezt a hatalmas kiterjedésű földet megmunkálja. Annál is inkább szükség van erre, mert az OFB által kijelölt 740 katasztrális holdból 500 hold szikes, vizes föld, amelyet már háromszor is bevetettek egy évben, mégsem hajt. A házhelyviszonyok a legutóbbi esztendőben váratlanul feljavultak. Itt, ahol nemrégiben még négy-öt cseléd lakott egy szobában. ma már 340 házhelyen nőtt ki a földből egyik napról a másikra pompás, tiszta kis épület, egy uj falu, mely már egy biztatóbb, tisztább és emberÍDb életet hirdet. Ezen az elhagyatott ázsiai vidéken, a tanyák és puszták végtelen földjén, Békéssámson 5000 földnélküli parasztja házat, kulturát, életet teremtett abból a kevésből, amelyet a földreform és a házhelyosztás nekik juttatott. Ez az egyetlen vigasztaló látvány a keserves alföldi kocsiút után, mikor a vakító, fehérre meszelt sámsoni házak közé ér az ember és az ünneplőben feszítő gazdák köszöntését hallja. — Hát megjárták az iszonyatos utat Vásárhelytől ? No akkó bizton megszomjaztak, megéheztek az urak. És már hozzák az illatozó, vérvörös pörköltet, a savanykás homoki bort, csakúgy, mint az elemi iskolai olvasókönyben, ahol a „vendégszerető, lovagias magyar nép" szerepel a négyórás kocsiút, a szétszórt, nyomorban tengődő tanyások és a mindent elpusztító talajvíz említése nélkül. (g. i.) Elitéilék a menekültek gyűlölőjét Budapest, április 22. Nyolc napi fogházra Ítélték „A Nép" egyik munkatársát, Kálmán Simon Ernőt, aki „A Nép" 1923 május 5-én megjelent számában „A menekültekből itt élnek" cimü cikkében megrágalmazta dr. Jedlicska Jenő volt zentai ügyvédet. Okolicsányi dunántuli dolgai Budapest, ápr. 22. Okolicsányi László cselekményének bűnügyi minősítése dolgában ma dönt az ügyészség. Még bizonytalan, hogy felbujtás vagy pedig orgazdaság cimén helyezik-e vád alá. Kihallgatják még Kiss János csendőrfőtörzsőrmestert is, Okolicsányinak a Dunántulon viselt dolgairólEgyébként Balassagyarmaton ma tárgyalják újból Okolicsányi dunántuli perét, amelyben annak idején 6 évi fogházbüntetés volt az ítélet. Érdekes, hogy Okolicsányi mentőtanuként hivatkozik Pödör Gyulára és lovag Hudacsekre és azt igyekszik bizonyítani, hogy kocsisa annak idején hamis tanúságot tett. 20 millió aranykorona kölcsön a gazdáknak Budapest, április 22. 20 millió aranykorona rövidlejáratú kölcsönt kap a mezőgezdaság a kormánytól. A földmivelésügyi miniszter támogatja a tervet, de csak a legközelebbi minisztertanácson fog határozni a kormány, hogy a 20 millió aranykoronát milyen feltételek mellett bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. A földbirtokosok 3—6 havi váltóra kérik a hitelt, amelyet azután ősszel visszafizetnének. Svájci tjang magyarország talpraállásáról Genf, április 22. A Journal de Genéve közgazdasági rovatában Burky professzor, a genfi egyetem közgazdasági és földrajzi tanára a mai magyar gazdasági és pénzügyi helyzetet ismertette tudományos alapossággel. Megállapította, hogy az ország mult évi kereskedelmi mérlege Magyarország gazdasági helyzetének javulásáról tesz tanúságot, azonban az iparnak és a mezőgazdaságnak nehézségei még mindig nem szűntek meg. Tárgyalások az osztrákokkal Budapest, ápr. 22. A magyarosztrák kereskedelmi tárgyalások, melyeknek megindítását tervbevették, előreláthatólag a jövő hét végén kezdődnek meg. A tárgyalások megnyitását megelőzően az osztrák koimány a maga kívánságai listáját budapesti követe utján mér közölte a magyar kormánnyal. ' Tlyugdijazások lesznek a mnv-nát Budapest, ápr. 22. Beavatott helyről ugy értesülünk, hogy valamennyi nyugdíjas ügyét egy ügyosztályba akarják centralizálni a pénzügyminisztériumban. Ennek az intézkedésnek az lenne a célja, hogy igy állandóan gyors és pontos áttekintése legyen a kormánynak a nyugdijasok dolgairól, továbbá megtakarítsa azt a 15—20 tisztviselőt, akik mindenik minisztériumban csak a nyugdijasok ügyével foglalkoznak. A státusrendezésről komoly szó van, de azt, hogy ezt mikép hajtják végre, még nem határozták el véglegesen. Bizonyos, hogy az államvasutnél lesz előléptetés, egyben azonban több idős főtisztviselőt és tisztviselőt nyugdíjaznak.