Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-21 / 89. szám

Békéscsaba, 1925 április 21 Hedd 52-ik évfolyam, 89-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap SlöflxetéBl dijak : Helyben és vidékre postán küldvo : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000. korona. Példányonként 1000 korona; Főszerkesztő ; Dr. ©yöag^Sni János. Felelőm szerkesztő« P .-Horváth S&9B85. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békésc*abáa n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Bolsevisták müve volt a szófiai merénylet Szófia, ápr. 20. A hadügyminiszter az újságírók előtt kijelentette, hogy a király elleni merényletet az egrérkommunista kivándoroltak készitetíék elő. Ezzel öszszefüggésben áll a székesegyházban elkövetett merénylet is. — El voltunk készülve rá — mondotta a hadügyminiszter — hogy merényletek lesznek, de nem számítottunk ilyenre, mint amilyen a templomban történt. Súlyos megpróbál.atás volt ez a hadsereg részére, mert tcbb tisztet vesztett el. Szerencsénk, hogy a halottak száma nem nagy, ellenben a sebesültek száma kétségbeejtő. Bármiképen álljon is a dolog, a hadsereg szilárdan áll résen, hogy a rendet és a nyugalmat biztosítsa. A legutóbbi események csak megerősítették azokat a felterjesztéseket, amiket Párizsban a nagykövetek értekezletéhez intéztünk, továbbá az illetékes katonai hatóságokhoz, miszerint a Bulgáriát fenyegető veszéllyel szemben múlhatatlanul növelni kell a hadsereg keretét, mert csak igy tudjuk a rendet fentartani. A haladás és a maradiság harca a városi közgyűlésen Egész tucat interpelláció a polgármesterhez — El kell adnia a villanytelepnek az autóját — Harc a korcsmák vasátnapi zárvatartásáról szóló indítvány körül (A Közlöny eredeti tudósítása.,) Pont 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Berthóty István polgármester. Napirend előtt Nigrinyi János, igazgató-főmérnök fejezte ki félreértett szavai felett sajnálkozását, kijelentve, hogy nem volt szándékában Kraszkó Mihály képviselőtestületi tagot megsérteni. Hosszú vita indult meg a polgármesteri jelentés felett. Varga E. András a Bohn-féle kut és az erzsébethelyi járdaépítés ügyét tette szóvá. Pollák Arnold a villanytelepi uj áramfejlesztő gép vámja miatt szól s kifogásolja, hogy a városi végrehajtók pénzeket vesznek fel, ami lehetővé tette a sikkasztást. Hollánder Lipót dr. az uccák árkainak elhanyagoltságával kapcsolatosan aziránt érdeklődik, hogy kire tartozik a köztisztaság leniartása. Állandóan locsoltatni kéri az uccákat a melegek beálltával, a bűzös csatornákat pedig sürgősen ki kell tisztíttatni. Csillagi Márton bejelenti a kereskedők locsoltatási akcióját, amelyhez 50%-os városi hozzájárulást kér. Hankó Mihály az Irányi- és Munkácsy-ucca tisztítatlan árkai miatt szólal fel, majd a betonjárdaépítést illetően kifogásolja, hogy a vállalkozó vidéki munkásokat foglalkoztat, noha itt sok a munkanélküli. Hibáztatja, hogy a szakszervezetek elleni múltkori vizsgálatnál városi tisztviselők is segédkeztek. Nóvák György és Botyánszky Mihály a nagymegyeri és sopronyi utak rendbehozását sürgetik. A polgármester válasza A polgármester nyomban válaszolt a felszólalásokra. A Bohnkut ügye a földmivelésügyi minisztériumban elintézésre várakozik. Az erzsébethelyi betonjárda ügye az ottaniak kívánsága miatt halasztódott el, mivel akkor akármiféle járdát kívántak, de sürgősen. Polláknak válaszolva, bejelentette, hogy a villanygépnél az árban a vám is benne van s ha elengedték volna a vámot, annyival olcsóbb lett volna a gép, vagyis a 17 ezer dollár vételár 1000 dollárral olcsóbbodott voina. Ezután megmagyarázta a végrehajtók visszaéléseinek mikéntjét, majd az utkőanyag megrendelt mennyiségéről adott felvilágosítást. Bejelentette, hogy valószínűen rövidesen megindul az állami kőszállítás, addig is előkészítik a nyilvános árlejtés kiírását. Az uccai árkok tisztítása állandóan tart. Az öntözés ma azért nehézkes, mert hiányzik a megfelelő technikai felkészültség. A port csak ugy lehet megszüntetni, ha a kövezett uccákat szaporítjuk* és intenziven locsoltatjuk. A szakszervezeti vizsgálatok lebonyolításánál az alispán utasítására járt el. A nagymegyeri és sopronyi utak rendbehozatalát már elrendelte és erre 30 milliót fognak fordítani. Hollánder Lipót nem veszi tudomásul a polgármester válaszát és kéri, hogy a legközelebbi közgyűlés előtt nyilatkozzék arról, kell-e a köztisztaság fenntartásához külön tisztviselő, vagy csak uj technikai berendezések szükségesek. Berthóty polgármester válaszában bejelentette, hogy az uccák intenzív locsolása az idén feltétlenül megvalósul, a köztisztasági hivatal felállítására pedig előkészületeket tesz. A hasonló talajviszonyok között levő városoktól erre majd tanácsokat fognak kérni. Végül a betonjárda ügyére válaszolva, bejelentette, hogy a vállalattal nem kötötték ki, helybeli, vagy vidéki munkásokat köteles-e alkalmazni. A vállalat külömben, Zürichben a magyar koronái 71'75-el jegyezték. mivel olcsóbbodás állott be, 18 százalékkal mérsékelte az előállítási költségeket. A többi tárgyak Ezután a közgyűlés áttért a tárgysorozat tárgyalására. A Baross-ucca 5. szám alatti főszolgabírói lek megvételének a vármegyével való megbeszélésére bizottságot küldöttek ki Hollánder Lipót dr., Lipták János és Botyánszky Mihály személyében. Tanka Lajos indítványára a bizottságot Hrabovszky Pállal kibővítették. Nóvák György helyesebbnek tartaná, ha a házat az állam venné meg és ott a rendőrséget helyezné el. Az orvosi látogatási dijak ujabb szabályozásáról szóló javaslatot egyhangúan elfogadta a közgyűlés, eszerint egyszeri látogatás dija az orvosnál 1, a beteg lakásán 2 ar. K lesz, orvosi bizonyítvány dija 2 ar. K, 7 éven aluliak mindennek a felét fizetik. A MÁV és az AEGV közti területcsere ügyét Varga E. András felszólalása után szótöbbséggel elfogadták. Pollák Arnold indítványozta, hogy egy később szereplő ügyet soronkivüi vegyenek elő. Ez ellen Nyilas András és Márkus Pál emeltek szót, mire szavazást rendeltek el és a közgyűlés szótöbbséggel ugy döntött, hogy bármikor elő lehet venni a tárgysorozat végén lévő akármelyik ügyet, hogy korábban tárgyalják le. A villamos szabályrendelet módosítására benyújtott indítvány körül hosszabb vita kerekedett. Kraszkó Mihály azt kívánta indítványában, hogy bővítsék ki a villamosmü igazgatóságát néhány taggal, amit az állandó választmány, mivel a szabályrendelet javaslattétel alatt van, más időre javasolt eltenni. Kovács Sz. Mihály, Pollák Arnold, Hankó Mihály, Szeberényi Zs. Lajos hozzászólása után Reisz Hermann leszögezte, hogy mint igazgatósági tag az indítványt nem veszi bizalmatlanságnak, sőt a vállalat érdekeinek szolgálását látja benne. A polgármester válasza után a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el szótöbbséggel. Az indítványt kiadják a telep igazgatóságának tanulmányozás végett. Vihar a villanytelep autója körül Kraszkó Mihály felebbezése következett a villanytelepi igazgatóság autóvásárlása miatt. Az állandó választmány javasolta a felebbezés napirendről való levételét, mivel az a tárgyaihatás kellékeinek nem felelt meg. Kraszkó részletes indokolása után Varga E. András az autótartás költségességét fejtegette s inkább több uj kutat kivánt az autó vételára ellenében. A polgármester, látva a gazdatábor hatalmas ellenszenvét az autó-ügy iránt, részletesen és alaposan elmagyarázta a vásárlás előzményeit. Ezután Nóvák György, Pollák Arnold az autó ellen, Gajda Béla, Hrabovszky Mihály és Szeberényi Zs. Lajos a vásárlás mellett nyilatkoztak meg felszólalásaik keretében. Korosy László nem tartja helyesnek a költséges luxusautót és közvetítő indítványt tesz: az autót vegye ót a város, néhány pár lovat adjon el, a telep pedig vásároljon egy könnyebb, gyorsjáratú teherautót. Ezután Nigrinyi János villanytelepi igazgató igyekezett megmagyarázni, mi tette szükségessé az autó vásárlását. Szerinte csak azért kell az autó, hogy egy gyors közlekedési eszközzel meg lehessen állapítani a városban, hol történt zavar a vezetékekben. A polgármester hozzászólása után a közgyűlés ugy határozott, hogy az autót eladják s a villanytelep továbbra is gyalog küldi ki a zavarokhoz a szerelőit. Belanka Mihály indítványát tárgyaliák ezután a korcsmák vasárnapi zárvatartásáról. Az állandó választmányt azt javasolta, hogy mivel a közgyűlésnek felirati joga nincs, kérjék fel a vármegyét a kérdés országos rendezésének propagálására. Szeberényi Zs. Lajos azt kívánja, hogy innen induljon ki egy országossá váló mozgalom a kultura és a nemzet érdekében. Belanka indokolása után Guttmann József helyesnek tartaná, ha a munkásokat ne szombat este fizetnék ki. Mayerhoffer József országos szesztilalmi mozgalmat kiván indítani. Gerő Lajos a javaslat ellen, Berényi Antal dr. és Hankó Mihály mellette szólaltak fel. Ezután a polgármester -bejelentette, hogy a városnak máshoz, minthogy a javasolt időre zárórát rendeljen el, nincs joga, de ehhez is kormányhatósági jóváhagyás kell. A közgyűlés erre szavazás után szótöbbséggel kimondotta, hogy kivánja a korcsmák zárvatartását szombat déltől hétfő reggel 8 óráig. Belanka második indítványát kezdte tárgyalni ezután a közgyűlés a nyilvános ház kitelepítéséről. Az állandó választmány javasolta, hogy a mulatót egy éven belül helyezzék ki valamely külterületre, ellenesetben a tulajdonos elveszti az engedélyét. Háromnegyed egykor a polgármester a közgyűlés folytatását délután fél 5 órára halasztotta el. Ti lisszaboni király puccs Páris, ápr. 20. Portugália fővárosában 8 királypártiak forradalmat kíséreltek támasztani, amely nem sikerült. Viszont a Chicago Tribuna értesülése szerint a forradalmi kí sérlet moszkvai ügynökök müve volt. A zavargások megbeszélt terv szerint ugyanabban az időben, történtek a fővárosban és a vidéken.