Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-17 / 86. szám

2 2S$M£SOI@TM: eOzlOHI Békéscsaba, 1925 április 17 Hármas családi dráma Pesters sébeten Egy aggastyán leszúrta a fiát, a menyét, majd szivenszurta magát Budapest, ápr. 16. Pesterzsébe­ten a Határ-ut 13^ sz. házban van füszerüzlete Waller Istvánnak, ki e foglalkozása mellett zenetanitás­sal is foglalkozott. Velük együtt lakik 65 éves atyjuk is, Waller Gusztáv. Az öreg és a fiatalok között egy régi örökösödési per­ből kifolyólag napirenden voltak a szóváltások és veszekedések. A 30 éves Waller István ma reggel künn állt az üzletében, amikor kijött hozzá az atyja. Be­széd közben szóbakerült a hagya­téki ügy, amin össze is vesztek. A vita elfajult, annyira, hogy az öreg indulatában a pulton fekvő sajtvágó kést felkapta és a fiára rohant. A meglepett fiu alig tudott védekezni és az atya a hossz a kést többször is a testébe szúrta. A fiatal Waller pillanatok alatt vérbeborult és a segélykiáltásaira kirohanó feleségének az elvakult Waller Gusztáv nekirohant és őt is 5 szúrással megsebesítette. A házaspár véresen támolygott ki az udvarra és a bázbelieket hivta segítségül. A lakók közül többen kirohantak, de az öreget mór sehol sem látták. A kivonult mentők bekötözték a sebesülteket, akiket súlyos, de nem életveszé­lyes sérüléseikkel ágyba fektettek. Ekkor tünt fel, hogy a szobán keresztül vérnyomok vezettek a szoba mellett levő kamara felé, ahol az öreg lakott. Ott az ágyon fekve holtan találták Waller Gusz­távot, teste tele szúrásokkal, ke­zében szorongatva a kést. Az öreg 5—6 szúrással végzett magával. Az egyik szúrás a szivét érte. Ez okozta halálát. A pesterzsébeti rendőrkapitányság kiment a hely­színre és értesítette a budapesti főkapitányságot, ahonnan délelőtt 10 órakor a detektivfőnök veze­tésével bizottság ment ki Pest­erzsébetre. A vizsgálóbirót is ér­tesítették az esetről a ténykörül­mények megállapítása végett. Az öreg Waller holttestét a bonctani intézetbe szállították. Waller . valószínűen ülő hely­zetben végzett magával. Egyébként Waller már egyszer bíróság előtt volt, mert a fia ellen merényletet követeti el. Tanuk előtt állította, hogy ha fiával szemben a hagya­téki pőrét elveszti, kiirtja az egész családot. Érdekes, hogy a késen, amellyel a gyilkosságot elkövette, friss köszörülés nyomai látszottak, ami arra vall, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal kö­vette el. A fiatal Waller négy helyen sérült meg, feleségének pedig balkarján van egy mélyebb szúrás. Minthogy a sebek nem életveszélyesek, lakásukon ápol­ják őket. nek ambícióját ne lohassza a rep­rezeniálásra hivatottak és a nagy tömeg közönye. Mi biztosak va­gyunk benne, hogy az a sok szép és értékes energia, amelyet nemes munkájukba fektetnek, meg fogja hozni gyümölcsét. Az Aurora zenekari hangversenye Tegnap este tartotta a Kultúr­palotában az Aurora szimfonikus zenekara ebben a szezonban má­sodik hangversenyét, sajnos, nem olyan nagy érdeklődés mellett, amilyent ez az eseményszámba menő művészi teljesítmény meg­érdemelt volna. A hangversenyre egybegyűlt közönség örömmel állapíthatta meg azt a nagyfokú és örvendetes fejlődést, amelyen a zenekar leg­utolsó szereplése óta is végbe­ment. Mostani műsorukon komoly és nehéz, reprezentáns klasszikus müvek szerepeltek s az előadás művészi értéke és abszolút mű­élvezetet keltő hatása a zenekari tagok elismerésreméltó ambíció­járól, felkészültségükről és alapos próbákról, mindenekelőtt pedig fáradhatatlan karnagyuknak, dr. Südy Ernőnek szinte felbecsülhe­tetlen munkájáról és agilitásáról tett tanúságot. A hatalmas műsort Glück Iphi­genia nyitánya vezette be, ez a grandiózus, drámai felépítésű ze­nemű, amelynek tragikus felfoko­zódását szimfonikusaink megrázó erővel érzékeltették. Az est fény­pontja Mozart Es-dur szimfóniá­jának előadása volt. Különösen az Andante mély lírája, a menüett dallamgazdagsága és az erőteljes Finálé hangszerelésben és színek­ben dus volta váltott ki őszinte nagy sikert. Végül Bizet népszerű muzsikája, az Arlesi nők a köny­nyebb zene kedvelőit ejtette bű­völetbe változatos és finom meló­diáival, kifejező rithmikájával és meleg színeivel. A közönség lelkesedéssel fo­gadta a jelentős zenemüvek be­mutatását és elragadtatással ün­nepelte a zenekart és annak min­den hálára méltó karnagyát, akik­JTlájusban uj konferenciát tart a kisántání Bécs, ápr. 16. Mint a Neues Wiener Tagblatt Belgrádból érte­sül, a kisántánt konferenciáját május 9-, 10- és 11-én vagy Bu­karestben, vagy Szinajában fog­ják megtartani. Arról még nem adtak felvilágosítást, hogy az érte­kezlet napirendjén milyen kérdé­sek fognak szerepelni. A progra­mot csak akkor állapítják meg, ha dr. Nincsics külügyminiszter visszatér szabadságáról, amelyet tegnap este kezdett meg. JldQl] tűzvész Amerikában Newyork, ápr. 16. A Cityben levő Trinity Episcopal nevü ha­talmas templom tegnap teljesen leégett. Az óriási tüz megtekinté­sére nagy tömeg gyűlt össze, amely a templom mennyezetének beomlásakor szétrebbent. Sokakat letapostak. A sebesültek száma nagy. Eqij rokkant lelőtte az anyósát Dunaharaszti, ápr. 16. Kocsis Antal hadirokkant már régóta rosszlábon élt a feleségével és anyósával. Tegnap este, mikor hazament, újból veszekedni kezd­tek, amit ma reggel folytattak. Ko­csis egyszerre olyan indulatba jött, hogy elővette forgópisztolyát és több lövést tett. Az egyik lövés anyósát súlyosan megsebesítette, akit életveszélyes sebével egyik budapesti kórházba .szállítottak. Békési mágnás fényes tisztsége Wenckheim Dénes gróf a koronauradalmak zárgondnoka (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még a Károlyi-kormány érája alatt történt, hogy a koronajavadalma­kat zár alá helyezték s a főud­varnagyi bíróság a király érdekei­nek megvédésére ügygondnokot nevezett ki. Az első Károly-puccs idején az ügygondnok lemondott tisztségéről, mire helyébe a volt főudvarmestert nevezték ki. Az évek folyamán többizben tör" téntek lépések a zárlat feloldásáért, de a kormányok közül erre egyik sem volt hajlandó. Legújabban a volt királyné igyekezett a kérdést véglegesen rendeztetni. Ezek a tárgyalások értesülésünk szerint most eredményre is vezettek. In­formációink szerint a királyné kép­viseletében eljáró férfiak és a kor­mány abban állapodtak meg, hogy a zárlatot, amely elsősorban a ráckevei 3600 holdas birtokra vonatkozik, kormányrendelettel nem szüntetik meg, de zárgond­nokul Wenckheim Dénes gróf nagybirtokost, dobozi lakost ne­vezik ki. Wenckheim gróf személyében teljes biztosíték van arra, hogy a királyi uradalom kezelése a leg­jobb kézben van és a kitűnő gazdásznak ismert nagybirtokos mint vagyonkezelő az eddiginél nagyobb jövedelmezőséget bizto­sit a királyi családnak. Az uradalom eddigi zárgond­noka, Kaltenbacher Gyula gazda­sági tanácsos, mint főtiszt, továbbra is megmarad az uradalom szolgá­latában. Wenckheim Dénes gróf, mint uj vagyonkezelő teljesen szabadkezet kap a ráckevei minta­birtoknak a jövőben való haszno­sítása dolgában. Az uradalom legnagyobb része azonban ezidő­szerint bérbe van adva, ami ideig­lenesen meglehetősen hátráltatja az önálló kezelést. A zárgondnok személyében tör­tént változásokat a főudvarnagyi bíróság, mint illetékes hatóság végezte és a Wenckheim Dénes gróf kinevezésére, valamint Kal­tenbacher Gyula főintéző felmen­tésére vonatkozó végzéseket is a főudvarnagyi bíróság hozta meg. Cigányasszony, aki y ybájolás"-sal győgyit ki az iszákosságból Közben azonban szipolyozza a megbízót — Egy 16 éves kisleány a szélliámosnő hatalmában Amikor a különös rosszullét mögé tekintettek, érdekes, leleple­zésszámba menő jelenségek de­rültek ki. A leány töredelmesen és folyékonyan kezdett vallani, hogy minél gyorsabban megme­neküljön naiv, de neki szörnyű­séges titkától. Elmondotta, hogy fiatal életére egyetlen árnykép borit mindunta­lan sötét foltot. Az édesatyja, aki pedig immár a kenyere javát megette, lebirhatatlanul és ellen­állhatatlanul rabja a szesznek. Keresetét, amelyből egy eléggé népes család sok éhes száját kell megtömnie, gyakran elissza és ilyenkor a kis család sötét kétségbeeséssel átkozza a nincs­telenségbe döntő alkoholt. Hogy valamiképen segíthessen a családján, édesapját pedig meg­szabadíthassa rettenetes szenve­délyétől, a leány megpróbált sok mindenfélét. Egy napon valami cigányasszonyt lökött elébe a sors. A mocskosábrázatu fáraóivadék, mihelyt megtudta, miről van szó, azonnal ajánlkozott, hogy „meg­gyógyítja" a javíthatatlanul iszá­kos édesapát. Elmondotta, hogy neki megvan a hatalma és módja ahhoz, hogy bárkit is, aki része­ges, leszoktasson az ivásról. Hogy ezt mivel és hogyan csinálja, azt persze nem árulta el, csupán any­nyit sejttetett, hogy „elbájolás"-sal dolgozik, eminek eredménye az, hogy a veszendő lélek ádázul és végérvényesen megutál minden­féle szeszes italt. A szegény leány örömmel fo­gadta az ajánlkozást. Es amikor a csokoládéképű banyának pénz kellett a „bájolás" lebonyolításá­hoz, édesapja megmentése érde­kében szívesen adott neki azt is. Százezer koronát. Mert annyit kért a vén boszorka. És inkább száz­ezerre/ kevesebbre mondta otthon a havi fizetését, csakhogy pénzt adhasson a „bájolás"-ért. A megbeszélések és tanácsadá­(A Közlöny eredeti tudósítása.) Csodálatos, hogy a villamosság, a repülőgép, a rádió és más egyéb modern csodák korszaká­ban is vannak még emberek, akik hisznek a középkori „csodák"­ban, amit népiesen Ugy hivnak, hogy — babona. És ez a feltétlen hit és bizakodás nem csupán a műveletlen emberek lelkében él és sarjadzik, nemcsak a szegé­nyek világában terebélyesedik, ha­nem a műveltebb emberek köré­ben is. Ismerünk például előkelő társadalmi uriasszonyt, aki komo­lyan hisz a babonában és a ku­ruzslásban, naponta kártyát vettet magának s vénhedt szipirtyók kotyvasztékait keveri az ura éte­lébe, hogy a férfit leköthesse. Is­merünk urinőket, akik hisznek az átok hatásában és szent meggyő­ződésük az, hogy akinek minden­féle rosszat kívánnak, azon mindaz be is teljesedik. És igy tovább. Hát hogyne hinne vénasszonyok hókusz-pókuszában az egyszerűbb nő, aki csak azt látja, hogy a babonából élőknek társaságbeli úriasszonyok is hisznek. Egy 16 éves békéscsabai leány is engedte magán elhatalmasodni a titokzatos­ságok erejét s hagyta, hogy egy ravasz, de tudatlan vénasszony hatalmába kerítse a lelkét, amely még friss és tapasztalatlan volt és nagyon könnyen hajlítható. A napokban egy 16 éves fiatal leányhoz hivták a mentőket. A lány fetrengett a földön, a szája habzott, a szemei rémesen forog­tak, az ajkai rikoltozva hangoz­tattak értelmetlen szavakat. Ezek a jelek mind arra mutattak, hogy öngyilkossági kísérlet történt. Mér­gezés. A mentők főparancsnoka azonban csakhamar kiderítette, hogy szó sincs mérgezésről. A kislány egy kissé — hogy ugy mondjuk — hisztériás és valami kisebb lelki megrázkódtatás okozta nála a kellemetlen roham kitöré­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom