Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-16 / 85. szám

EOTES SZABI ARA Békéscsaba, 1925 április 16 Csülöríök KORONA 52-ik évfolyam, 85-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre F5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. Gyöngyösi János. Felelő* cserkesztől P.-Eorv&th Rezső. Telefonns&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhlvaUl: Békéscsabád El. ker. Ferenci József-tér 20. Ef. — Hlrdetél díjszabás szerint. TI fájó seb Londonból jelentik a MTI-nek: A Foreign Affairs áprilisi számában dr. Medinger Vilmos, a prágai parlament egy tagja, cikket irt arról, hogy milyen a kisebbségek helyzete mostan Európában. Az uj államok — mondja — nem oldották meg a nemzetiségi problémát, ellenkezőleg uj nemzetiségi problémák terhét vették magukra. A csehek alig teszik ki saját él lamuk lakosságának 51 százalékát, a szerbek alig 50 százalékát érik el az egész népességnek, a románok pedig tulajdon statisztikájuk szerint csupán 70 százalékát képviselik Románia lakóinak. A régi Ausztria olyanféle állam volt, mint valami nemzeti föderáció és türelmes volt a nemzetiségekkel szemben, amelyek közül, egyik se birt abszolút többséggel. Az uj államok ezzel szemben okvetlenül nemzeti államok akarnak lenni. Jelenleg 47 millió ember él Európában különböző idegen kormányok uralma alatt; ezek túlnyomó részben igen elégedetlenek sorsukkal. A Nemzetek Szövetsége nagyon helyesen járna el, ha az emberiségnek ezt a kérdését tudományos tanulmány tárgyává tenné. A közel keletről és a balkánállamokról a kisebbségek súlyos panaszokat emelnek üldözések, erőszakosságok, gyilkosságok és elkobzások miatt. Nyugaton ezt az üldözést gyakran látszólagos törvényszerűséggel leplezik, de lényegében mindakét eset egészen azonos. Ha valamelyik parlament azt a határozatot hozza, hogy a volt monarchia hadikölcsöneit nem váltja be, látszatra ez csupán egyszerű pénzügyi rendszabály. A hadikölcsönök azonban jelenleg főkép a kisebbségek kezében vannak, amelyek korábban államfentartó elemet alkottak és amelyek most ennek az intézkedésnek következtében többet vesztenek, mint a jelenlegi többség. A békeszerződések megalkotóinak jobban kellett volna ismerfniök ezeknek az uj államoknak gondolkodásmódját. Ebben ez esetben bizonyos alkotmányos biztosítékokat kötöttek volna ki a kisebbségek védelmére és nem elégedtek volna meg azzal, hogy csupán „úrias bánásmódot" ajánljanak a kisebbségekkel szemben. A kisebbségek panaszkodnak továbbá az úgynevezett földreformok ellen. Tudományosan nem ilehet bebizonyítani, hogy gazdasági szociális szempontból szükséges lett volna több millió hold földet elvenni. Ellenkezőleg, ezek az intézkedések elsősorban arra vezettek, hogy a termelés megcsappant és a munkaalkalmak is csökkentek az illető országokban. A cseh köztársaság területén például először 15 ezer, azután 100 ezer, később 245 ezer, végül 500 ezer holdat koboztak el és ez a mennyiség napról-napra nő. A kisajátítási árat a legtöbb esetben persze egyáltalán ki sem fizették. Miután ezt az elvet más birtokkategóriákra nem alkalmazták, ilyenmódon a legsúlyosabban megsértették a jogegyenlőség elvét. Ha már szükség volt a nagybirtok lefaragására, ezt tisztességes módon, teljes kártalanítás mellett kellett volna végrehajtani. A cseh állam több százezer hold földet vett el a kisebbségektől és adott oda a többség tagjainak. A kisebbségek földbirtokigényeit egyszerűen mellőzték. A reíormokat a többség uralomvágyó módon, a kisebbség megkérdezése nélkül hajtotta végre. A kisebbségeknek tehetetlenül kellett nézniök, hogyan rabolják meg saját tulajdonuktól, hogyan bocsátják el hivatalnokaikat és a földreform ürügye alatt hogyan vetkeztetik ki nemzetiségéből az ő kerületeiket. A kisebbségeknek más téren is súlyos gazdasági sanyargatást kell eltürniök. Az állam előnyben részesiti a többség hozzátartozóit a közhivatalok betöltésénél, a javakban való részeseltetésnél és még sok más vonatkozásban. Csaknem valamennyi törvény hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek éle a kisebbségek ellen irányul. Közép-Európa balkanizálása — ezzel fvégződik a cikk — a békeszerződések legsúlyosabb tévedése volt. Ausztria összeomlása és szomszédainak nyomorúsága egyenes következménye ennek a tévedésnek, amelynek jóvátétele évről-évre mind nehezebb lesz. Rablóbanda támadta meg a bolgár királyt Szófia, április 15. A rablótámadásról, amely ma d. e. 11 órakor az Orchaniei országúton a király ellen történt, ma a következő részleteket állapították meg : Boris király Orchanieből az országúton autózott vissza. Előttük egy autóbusz ment, melynek utasai lelkesen éltették a királyt. Az udvari autó nagy sebességgel rohant Szófia felé, amikor egy fordulónál az országút két oldala felől golyók süvítettek a király és kísérői felé. Egy rablóbanda lövöldözött az országúti utasokra. Az udvari vadászt egy golyó találta, a soffőr pedig az arcán sebesült meg és hátradőlt. Az autó megállt és a következő pillanatban csúszni kezdett visszafelé, mert azon a helyen, ahol a rablótámadás történt, nagyon meredek az országút. Az autó fához ütődött és darabokra tört. A kisérők közül Ilcsev tanár, akit időközben a banditák golyója megsebesített, magas ivben repült ki az autóból. Mindez néhány perc alatt történt. Maga a király is többször lőtt az autóról. Közben az autóbusz utóiérte a királyt, megállt és most már ennek utasai is tüzeltek a banditák után. A király felült az autóbuszra és Orchaniebe utazott, ahol Csak negyven százalék adó folyt be Az adófelszólamlási bizottságok működése — Sok italmérő engedélyét visszavonták — Közel tízmilliárd az idei adóhátralék riadót fúvatott. Az autóbusz utasai Tomatov testőrkapitány vezetésével messze az erdőben üldözték a banditákat, eközben a banditák megölték és kirabolták a sebesült tudóst. Az autóbusz a katonákkal üldözőbe vette a rablókat és megkerülte az erdő szélét. A sűrűségben még a banda visszafelé lövöldözött. Majd mélyebbre vették be magukat és eltűntek. A király az autóbusz utasaival együtt sértetlenül tért vissza Szófiába. Páris, április 15. A Matin tudósítója a bolgár király ellen elkövetett merényletről a következőket közli: A király tegnap autón vadászatra indult és amikor az Iskaszorosban az Arrare Konoknál volt, kommunista rablóbanda puskatüzzel támadta meg az autót. Az udvari vadász és egy másik kisérő, lövéstől találva azonnal meghalt és a soffőr is súlyosan megsebesült. A király ekkor sajátkezüleg vezette az autót visszafelé, közben azonban nekiment egy fának. Ezután a legközelebbi kaszárnyába ment gyalog, ahonnan intézkedett, hogy katonaságot küldjenek ki a rablóbanda kézrekerítésére. Ezután visszatért Szófiába. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mátéffy Domokos pénzügyigazgató a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén száraz adatokkal ugyan, de azért megrázó és döbbenetes képet rajzolt a vármegye adózóinak immár katasztrofális teherbíró-képességéről. A pénzügyigazgató jelentése minden kommentár nélkül, csak adatainak felvonultatásával bizonyította be, hogy igazunk van akkor, amikor az adóalanyok képtelenül súlyos anyagi terheléséről irunk, ami kizárja azt, hogy megfizethessék a reájuk kivetett rettentő adókat. A pénzügyigazgató jelentésének első része személyi ügyeket sorolt fel. Bejelentette, hogy a pénzügyminiszter Gyula, Orosháza, Szarvas és Békés községekben a forgalmiadó hivatalokba állami megbízottat rendelt ki, mig Mezőberényben és Gyomán uj vezetőt nevezett ki. A miniszternek eme rendelkezései ellen a községek panaszkodtak, mert azokban önkormányzatuk megsértését látták. A miniszter szerint a községeket itt semmiféle sérelem nem érte, mert a cél az, hogy az államnak ezt a legfontosabb jövedelmi forrását ugy kezeljék, hogy az egyenlő teherviselés elve az egész vonalon megvalósuljon. Ehhez pedig szükséges az, hogy azok a közegek, akik ennek a célnak szolgálatában állanak, minden idejüket az ellenőrzés hatályosságóra fordíthassák. Ha a kitűzött célt ezen a téren elérték, az önkormányzatokat ebben a tekintetben is vissza fogiák állítani. Ezután az adófelszólamlási bizottságok működéséről számolt be a jelentés. A hét bizottság immár befejezte működését, amely 158 napot vett igénybe. Ezalatt 2684 felebbezést tárgyaltak le és körülbelül 16.000 darab iratot vizsgáltak át. A jövedelem- és vagyonadóból összesen 211.841 koronát, vagyis 12 százalékát törölték. A házadó ellen Gyulán és Békésen általános volt -a panasz. Ott az történt, hogy a nyers haszonérték megállapításánál a kivető közegek nem voltak figyelemmel az épületek minőségére, fekvésére és a lakások terjedelmére, miért is a kivetés aránytalanul történt meg. A panaszokra elrendelt revízió során 999 82 K-t töröltek, a kincstári házhaszonrészesedésből pedig 283 08 K-t. Házadórevizió jelenleg Tótkomlóson és Békésen folyik. A pénzügyigazgató bejelentette, hogy a pénzügyminiszter legközelebb házadóutasitást fog kiadni, amelyben a kizáróan ipari műhelyek céljaira használt helyiségek részére — ha bérbeadva nincsenek — állandó adómentességet fog biztosítani. A pénzügyigazgatóság március hónap folyamán italmérési, dohányárusitási, szeszfőzdelétesitési, bornagykereskedői és denaturált szesz eladására 20 engedélyt adott ki, ugyanakkor azonban 16-ot visszavont. A március havi adózás számadatai a következők voltak: Negyedévi összes adótartozás 1,786.225 aranykorona, aminek összesen csak 39 százalékát fizették be az adózók. De ha az egész évi előírásra történt befizetéseket vizsgáljuk, az adófizetési százalékszám még feltűnőbb, sőt egyenesen siralmas lesz: összesen 112 százaléknyi adó van még hátralékban, az adózóknál, akik feltűnő módon tartózkodnak az adózástól. Márciusban tehát befolyt (papirkoronákban): együttesen kezelt adókban 4.413,373.060, forg. adó és illetékekben 4.263,574.493, öszszesen 8.676,947.553 K. A pénzügyigazgató jelentése végén beigéri az adóhátralékok legszigorúbb behajtását, amit némi tamáskodással bátorkodunk tudomásul venni. Mert a nótával azt tartjuk, hogy — ahol nincs, ott ne keress 1...