Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-06-28 / 144. szám
ECfTB§ SZABI ARA ÍOO© KORONA Békéscsaba, 1925 junius 2 8 Vasárna p 52-ik évfolyam, m-ik szám BÉIÉSMEGTEI IÖZLÖNT Politikai napilap FőlMtkMStő t Dr. Gjö&gyöil János. F«M6a HwkMitSi P.-Horváth RohS. A pénzügyminiszter ezt a rendeletet tulajdonképpen azért adta ki, hogy aratás utón majd csak megindul a jobb pénzforgalom, ami lehetővé teszi azt, hogy minden társadalmi osztály pénzhez jutva, eleget tehet adófizetési kötelezettségének. Azt remélték, hogy a gazdaközönségtől fog kiindulni ez a forgalom, arra alapitva a föltevést, hogy aratás után minden gazdának lesz pénze, igy szükségleteinek beszerzése végett fölkeresi majd az iparosokat és kereskedőket, pénzhez juttatva ezáltal egész társadalmi rétegeket. Ez a számitás azonban a rossz időjárás miatt nem vált be. A várva-várt lendület tehát, amelyet az aratás utáni időkre reméltek, nem fog bekövetkezni és ha be is következik, olyan minimális lesz, hogy hatását nem fogja megérezni a gazdasági élet. Az adóvégrehajtások tehát augusztusban éppen olyan szomorú adófizető tábort fognak érinteni, mint ezelőtt két-három hónappal, amikor szintén nem volt pénz. Már most, a felfüggesztő rendelet lejárta előtt pár héttel gondoskodni kellene az illetékes hatóságoknak arról, hogy a terminus lejárta után azon kis exisztenciák részére, akik nem képesek pénzhez jutni, további halasztást engedjenek, nehogy az erőszakolt végrehajtások teljesen tönkretegyék az illetőket. Ulain Ferenc kormánysósértést követett el Budapest, junius 27- Pesthy Pál igazságügyminiszter a Pesti Napló munkatársa előtt kijelentette, hogy Ulain Ferenc ellen kormányzósértés cimén indul meg az eljárás Ulainnak ama kijelentései alapján, melyeket a töivényszék előtt tett, mely a kormányzónak Hé.ijasnáí tett látogatásaira vonatkoznak. E végből előzetesen Ulain mentelmi jogának felfüggesztését fogják kérni. Kádár Lehel ellen nem tudnak ily módon eljárást inditani, mert nem nevezett meg senkit, akire kijelentéseit vonatkoztathatja és igy nem állapitható meg oly alap, amellyel bűnvádi eljárást lehetne inditan'. Budapest, junius 27. Értesülés szerint Ulain ellen a bírósági eljárás megindult. A bírósági eljárás folytán a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága elé kerül az ügy, melynek dönteni kell abban a kérdésben, ho^y kiadja-e Ulaint és ezzel lehetővé teszi a letartóztatását, vagy sem. Előre természetesen nem lehet tudni, hogy kikből fog állani a mentelmi bizottság, amikor e kérdésben dönteni kell. A radikális ellenzék tagjai feltétlenül Ulain kiadatása mellett döntenek, mert az a véleményük, hogy ugyanazt követte el, amit Beniczky. Előflaetóai dijak : Helyben <a vidékre postán küldve: negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példánvorként 10C0 korona. Végrehajtások özöne Két hónappal ezelőtt a pénzügyminiszter rendeletileg felfüggesztette az adóhátralékosoknál való foglalásokat és a kitűzött árveréj seket. A rendelet megjelenése nagy 4 megkönnyebbülést jelentett, mert a közönségnek arra sem volt pénze, hogy adóját kifizesse, igy a sikertelen végrehajtások, illetve árverések csak szaporították az adóösszeget, anélkül, hogy ebből az államra valamilyen haszon háramlott volna. Természetes, hogy a végrehajtások felfüggesztése óta mindenki élt ezzel a kedvezménnyel és a rendelet megjelenése óta nagyon kevesen látogattak el az adóhivatalba adófizetés céljából. Úgyszólván teljesen megakadt az adófizetés, mert még azok is éltek e rendeletben benyújtott kedvezménnyel, akik erre nem voltak szorulva. Ez idő alatt az adóhivatalban felszaporodtak a végrehajtási és árverési jegyzőkönyvek és Készen várják a felfüggesztő ren« delet utolsó napját, amikor árverések özöne zudul a közönségre. Kétségtelen, hogy a végrehajtá1 sok szüneteltelésére elrendelt idő jótékony hatással volt a közönségre. Ez idő alatt azonban nem szüneteltek azok a pótlékok, amelyek a késedelmes adófizetőt terhelik, igy augusztus elsejével, amikor esedékessé válik a késett adó, ezekkel megszaporodva kell majd Jeróni a hátralékot. Adatok Csaba múltjához Irta: dr. Zaillnazky Lajos I. A bajor királyi állami levóltár okmányai, Haan Lajos kézirata ás Haan Antal rajzai Mikor Békésmegye és Csaba tudós monografusa, Haan Lajos a vármegye törvényhatóságától megbízást kapott Békésmegye történetének megírására, munkáját a külföldi, elsősorban a bécsi és müncheni állami levéltárakban őrzött idevonatkozó anyag felkutatásával és összegyűjtésével kezdte. Ezen útjára, melyet 1886 nyarán tett meg, engem is magával vitt. Harmadik utitársunk Márky Sándor dr. kolozsvári egyetemi tanár volt, aki Zarándvármegyére vonatkozó adatokat kutatott. Bécsben mindössze egy hetet töltöttünk. München képezte főcélunkat. Ott, az Oberpollinger cimü szállodában lakván, huzamosabban időztünk. Hogy mennyi ideig? Arra ma mér nem emlékszem pontosan, de akkor közölte a Békésmegyei Közlöny ezen tanulmányutam naplójának egyes részeit. E naplóm képezte irodalmi működésem kezdetét. A müncheni királyi levéltárban sok érdekes uj anyagot találtunk, de nem részesítettünk minden okmányt kellő figyelemben.|Az okmányok egy részéből csupán jegyzeteket csináltunk s nagyatyám (Haan) többször emiitette a későbbi években, amikor már betegségének súlyossága miatt el volt tiltva minden szellemi munkától, hogy még egyszer ki kellene mennünk Münchenbe, hogy a feldolgozatlan okmányanyag is belekerüljön a monográfiába Ez az óhajtása azonban nem teljesedett be, mert meghalt, mielőtt a mc nografiát befejezte volna. Dr. Karácsony János, akit Haan halála után a vármegye a monográfia befejezésével s Haan kéziratának átnézésével bizott meg, szintén nem ment ki Münchenbe. A feldolgozatlan okmányok anyaga tehát érintetlen ma is. Minthogy azonban ezen okmányok között több Csaba múltjára vonatkozó is van, szives figyelmébe ajánlom ezt a körülményt a csabai monográfia bizottságnak. Ezen adatok felhaszrálása nélkül — nézetem szerint — nem lesz teljes Csaba monográfiája; sőt hiányos lesz akkor is, ha nagyapámnak „Békéscsaba történetei" cimen hátrahagyott s most a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában letétként őrzött kéziratát s az annak mellékleteit képező rajzokat (Haan Antal müveit) figyelmen kivül hagyandják a monografia szerkesztői. II. Csaba 133 ár óta selyemtenyésztú város Az 1792-ben már létezett „Magyar Hírmondó" 67-ik oldalán a következő közművelődési adatok olvashatók Csabáról: .A szarvasi szorgalmatoskodási oskolán (Tessedik-féle intézet) kivül van Békésmegyében más is, amit haszonnal hirdethet a „Magyar Hírmondó". Ez a csabai selyem Fabrika. Gyönyörű dolgokat hallottam én erről a Nemes Békés és Arad Vármegyénkbeli c ilyemtenyésztésnek Inspektorától Blaskovics Jósef úrtól. Meg se gondoltam volna, hogy Békés Vármegyében annyira nevekedett légyen a selyem produkálás, hogy még magános házak is saját szorgalmatosságuk után feles számú selyem matéria rőföket készíttessenek a Fabrikában, mint ezt bizonyltja ez itt következő lajstrom, melye 1 említett Blaskovics ur közölt velem. 1. Csabai oskolabeli tanitó Turdéli János ur készíttetett 16 rőföt. 2. Főszolgabíró Beliczay József ur 20 rőföt. 3. Tiszttartó Seffer József ur ugyanannyit. 4. Neumann János ur 27 rőföt. 5. Helység Nótáriussá Bajcsi Pál ur 33-at. 6. Komisszár Ctivatalidesz Antal ur 40-e», 7. Második Prédikátor' T. Miletz Mihály ur 13C at. (Ez az ur szép keritésü epreskertet is állittaTdtfonuia: 7 Sserkeaxtóség él kiadóhivatal: Békéscsabák II. ker. Ferenci Jóisef-iér 20. ai. — Hirdetés dijaaabáa aaerlnt . A városi tanács ülése Ismét sok a mulasztó leventék száma (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanács aggodalommal vette tudomásul a testnevelési vezető kimutatását a levente-oktatásról elmaradt ifjakról. Megállapítható, hogy a testnevelésről elmaradtak száma napról-napra emelkedik, dacára annak, hogy az igazolatlanul távolmaradók szüleit a kihágási biróság kisebb-nagyobb pénzbírságokkal sújtja. A mostani kimutatás is több száz főre menő mulasztást jelentett be. A tanács legközelebb a rendelkezésére álló legszigorúbb eszközökkel fog eljárni a mulasztók ellen. A tanácstól iparengedélyt kaptak : Szilágyi Dezső szabó, Hedvig Mária női szabó, Jancsovics Albert asztalos, Popelka Ferencné rövidárukereskedő, Vaszkó Mátyásné és Pataj János zöldségkereskedő. Apjári Istvánné vendéglői iparengedély iránti kérelmét elutasították. Épitési engedélyt kaptak : Liker Mihály, Szabó Sándor, Priskin János és társai és Vajnai János. A tanács ezenkívül számos szabadságolási, előleg- és személyi ügyet intézett el. tott fel, melyben hét ezerig való eperjfa vagyon.) 8. Ide való első Prédikátor Gyurcsek András ur tizenkét oskolabéli gyérmekeknek segítségek által másfélszáz rőföt készíttetett. (Ez a hasznos hazafi leckéket is tart az oskolai Tanítóknak bizonyos órákon a selyemtenyésztésről s ennek hasznos voltát igyekszik voltaképpen elhitetni, hogy igy még inkább nevekedjék a számok a selyemtermesztőknek). Ezen Ns. Vármegyének Mélt. Főispánnya Udvari Tanatsos és a Szent Isí^án rendjének kis keresztes Vitéze Lovász Zsigmond Nagysága, mihelyest beiktattatott Főispány Hivatalába, mindjárt ki jött Gyuláról Csabára a SslyemFabrika meglátására. Az oskolai Ifjúság, mellynek száma reá megy 795-re, ki állott ő nagysága tiszteletére lobogó selyem zászlókkal s Éllyen kiáltásokkal idvezlette a szorgalmatosságnak egy nagy pártfogóját s előmozdítóját Érd. Főispányunk személlyében. A zászlók saját produktumaik a tanulóknak s ennek jelentésére következő irás olvastatik azokon arany betűkkel ki variva: „Sic renumeratur industria." (I%y jutalmaztatik meg a szorgalom.) Nemsokára mó T előkészületeket kell tennie Csaba város tanácsának a selyemtenyésztés 150 esztendős jubileuma megünneplésére-