Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-11 / 130. szám

2 BÉXÉSMEGYEI EÖZL-ÖMf Békéscsaba 1925 junius 11 Elitélték a medgyesbod&ási haramiákat Egy forradalmi bűntény befejezése — A klemtnimajori fosz­togatók a biróság előtt — Nyolc hónaptól 6 hónapig terjedő börtönt kapott a négy főtettes (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes, régi forradalmi bűntényt fejezett be a gyulai törvényszék, amely egy hét év óta húzódó for­radalmi perre tette fel a befejezés koronáját. A bűntény közvetlenül a frontok felbomlása után történt, a hazaözönlő katonák némely vérmesebbjének féktelensége kö­vetkeztében és eddig még azért nem kerülhetett főtárgyalásra, mert a tettesek ellen a vizsgálatot még mindig nem lehetett befejezni. Az eset: a medgyesbodzási lá­zadás és a következőképpen ment végbe : 1918. november 3-án Medgyes­bodzás községben, ahol a harc­terekről hazatért katonák a köz­ségi korcsma előtt táboroztak, az amúgy is izgatott kedélyeket egy Nagy Gábor Rókus nevü leszerelt katona bujtogatta. A délelőtt fo­lyamán betévedt a korcsmába egy Annus István nevü leszerelt ka­tona, aki azzal állított be társai közé, hogy a községi jegyző azt mondotta, hogy a hazatért kato­nák menjenek el a Klemmi-major­ba, őrizzék a földesúr Keglevich György gróf búzáját. Nagy Gábor Rókus erre nyom­ban akcióba lépett. Sorbaállitotta a katonákat és mintegy 20—25 főnyi csapat elindult a faluból a major felé. A katonák jórészénél fegyver is volt. Nagy Gábornál katonapuska, Annusnál karabély és Galló Mihálynál egy frommer­pisztoly. Amikor a vad, félelmetes csa­pat a majorba érkezett, megtá­madták Reidl Károly uradalmi in­tézőt. Nagy Gábor, aki vezetővé nőtte ki magét a társai között, a fegyverét az intéző mellének sze­gezve, követelte, hogy adja ki ne­kik a fegyvereit. A nagy csapat katona láttára az intéző megszep­pent és hajlandónak mutatkozott, hogy kiszolgáltatja a fegyverét. Elindult az irodája felé, ahova Nagy Gábor nyomon követte. Reidl intéző az irodában átadta a kato­náknak a forgópisztolyót, de ek­kor a társaság vérszemet kapott és most már azt követelték tőle, hogy adja át nekik a gabonarak­tár kulcsát is. Reidl ekkor kijelentette, hogy a magtérkulcs a magtárosnál van, azzal ő nem rendelkezik. Erre Nagy Gábor ráparancsolt, hogy 15 perc alatt kerítse elő, mert máskülömben a halál fia lesz. Követelte, hogy fogasson be és küldjön a kulcsért, mert máskü­lömben meg fogják ölni. Mialatt ez az udvaron történt, Reidl családja az emeleten mind­ennek szem- és fültanuja volt. A kétségbeesett család sirt és jajve­székelt a családfő sorsa felett, de ez nem hatotta meg a banditókat. Később arra kényszeritették Reidlt, hogy az ott alkalmazott 21 orosz hadifogolynak fizesse ki a bérét, noha ez éppen aznap dél­előtt már megtörtént, az intéző kénytelen volt a tömeg parancsá­nak engedelmeskedni és kifizette másodszor is a foglyokat. Közben a katonák egyrésze a legelésző birkákra lövöldözött és közülök sokat agyonlőttek. Nagy Gábor pedig, aki ekkor már lovon nyargalászott a majorban, kivág­tatott a sertésállásokhoz és nyolc darab hizott sertést lelőtt. Ezeket aztán kocsira rakták, majd elhaj­tottak, magukkkal vive még 50 sertést és 500-on felüli birkát. De elvették az időközben előkerített magtárostól a kulcsot és a kinyi­tott magazinból kihordták az ösz­szes ottlevő értékeket: sót, állat­bőröket, búzát, lisztet és szalon­nát. Ezt mind elvitték és a faluban megosztották egymás között. A katonák aznap még egyszer, később pedig még kétszer meg­látogatták a majort és a kastélyt, amelyet aztán teljesen kiraboltak. A mai pénzértéknek megfelelően mintegy 20 milliárdot vittek el. Reidl intéző az emberek boszuja elől még november 3 án éjjel Békéscsabára menekült és itt várta be, amig a forradalmi ki­lengések elcsendesülnek. A csendőrség rövidesen össze­fogdosta a majorfosztogatókat. Mintegy 40 ember került akkor az aradi ügyészség fogházába, ahol másfél hónapot töltöttek vizsgá­lati fogságban. Később 15 vádlott ellen indult meg az eljárás és az első tárgyalást körülbelül 2 évvel ezelőtt tartották meg a gyulai tör­vényszéken. A bűnügyet azonban csak most fejezték be. Ezúttal négy vádlott került a biró elé, mert a többi amnesztia alá esett és igy nem volt iöbbé felelős­ségre vonható. A főtárgyalást most tartotta meg Tóth Ferenc dr. büntetőta­nácsa. Szavazóbirák voltak Ung­váry János dr. és Bolza Adolf gróf dr., a vádhatóságot Varjú Zoltán dr. kir. ügyész képviselte. A vádlottak a következők voltak : Nagy Gábor Rókus, Annus István, Galló Mihály és Brenner Bertalan, aki jelenleg a 10. honvédgyalog­ezrednél, Békéscsabán teljesít szol­gálatot. A vádlottak állhatatosan tagad­ták a terhükre rótt bűncselekmé­nyeket és ittasságukkal védekez­tek. Galló csak annyit vállalt, hogy mialatt a többiek az intézőt szorongatták, ő az istállónál állott, ahol egy felkantározott lovat lá­tott, majd arra felülve, elvágtatott, de nem lopási szándékból, hanem csak lovaglási vágyból. A lovat később valóban vissza is vitte. Brenner viszont csak annyit is­mert be, hogy jelen volt az eset­nél, de ő nem nyúlt semmihez, sőt éppen vigasztalta az intéző kétségbeesett családját. A biróság ezután meghozta az Ítéletet. Bűnösnek mondotta ki mind a négy vádlottat rablás bűntetté­ben, de tekintettel az akkori idők felizgatott állapotára, ittasságukra és beismerésükre, minimális bün­tetéssel sújtotta őket: Nagyot 8 hónapi, Annust 6 hónapi, Gallót 7 hónapi és Brennert hat hónapi börtönbüntetésre itélte. Az Ítélet ellen az ügyész súlyos­bításért, az elitéltek pedig — ártat­lanságukat hangoztatva — enyhí­tésért felebbezést jelentettek be. A kismegyeri gyilkos egyetlen kapavágással hasitotta szét áldozata fejét A vérengzés egyik szemtanujának előadása — Harc lapáttal, vasvillával és kapával — A tanya békebontója (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk tegnapi számában rövi­den beszámoltunk arról a kegyet­lenül végrehajtott, véres gyilkos­ságról, amely az egyik kismegyeri tanyán történi. A gyilkosság áldo­zata a tanya egyik régi bérese: Vince Gábor volt, enit a másik béres, egy Musec Illés nevü fiatal román béres egyetlen kapavágás­sal ütött le, de olyan módon, hogy a szerencsétlen embsr pár óra múlva belehalt rettenetes sebébe. Késő este alkalmunk volt felke­resni az áldozat özvegyét, Vince Gábornét, aki korai árvaságra ju­tott apró gyermekeivel Békéscsa­bára jött be, mivel a tanyán nem mer megmaradni az erőszakos bé­res családja miatt. A szerencsét­len özvegyasszony a végzetes ki­menetelű verekedés alkalmával maga is megsérült; egész arca és a balkeze tele van hatalmas vér­aláfutásokkal, daganatokkal és se­bekkel, amelyekkel kórházi ápo­lás alatt áll. A szegény özvegy, aki miatt a verekedés voltaképpen keletkezett, részletesen elmondotta előttünk a végzetes hétfőesti ve­szekedés lefolyását. Musec Illés, a 36 éves, gyilkos béres mintegy két hónappal ez­előtt került a tanyára, amely Weisz Ede békéscsabai, Ferencz József-tér 10. szám aiatti lakos, földbirtokos tulajdona. Az újonnan jött béres, aki izgága és kötekedő természetű ember és ilyen a csa­ládja is, csakhamar haragos vi­szonyba került a többi cseléddel, igy Vince Gáborral is, aki már három év óta áll Weiszék szol­gálatában. ­Gyakoriak voltak a béresek kö­zött az összeszólalkozások, ugy, hogy Musec és családja rövidesen egészen izolálttá vá!t a többi, régi alkalmazott ellenszenve folytán. Hétfőn este 7 óra után a román béres felesége összeszólalkozott Vince Gábor feleségével. Az asz­szonyok perpatvarának a vége az lett, hogy a temperamentumosabb román asszony a tanyaudvaron felkapott egy kezeügyében heverő vaslapátot és azzal alaposan fejbekólintotta Vincénét, akit szó­beli érvekkel ugy látszik nem tudott meggyőzni. A bántalmazott a hatalmas csapástól megtántoro­dott, majd az ura után kiáltozott segítségért. Vince Gábor pillanatok alatt ott volt a felesége oldalán. Erőteljes markával szétválasztotta a vere­kedő asszonyokat. Ebben a pilla­natban azonban Musecné újból lesújtott a vaslapáttal Vincénére. Vince most megfogta a támadót, hogy megfenyítse, de már nem volt ideje semmire. Mint a meg­vadult, megveszett állat, rohant oda Musec Illés, a kezében fel­emelt kapával. A nehéz vasszer­szám a következő pillanatban le­sújtott Vince Gábor koponyájára, amely reccsenve beszakadt. A béres fejét nyomban vér borította el és a szerencsétlen ember mint a leejtett zsák zuhant a földre. Nyomban elveszítette az eszmé­letét. Az ütés olyan hatalmas erővel sújtott le a szegény béresre, hogy annak nemcsak a koponyacsontja szakadt be, hanem a rettenetes nyíláson az agyvelő részei is ki­buggyantak s a patakzó vérrel együtt fehér agyvelő cafatjai is előtűntek. Vince Gábort ezután beszállí­tották a békéscsabai közkórházba, ahol egész éjjel kínlódott borzal­mas sebe következtében, mig végre kedden reggel megváltotta szenvedéseitől a halál. Özvegyén kivül egy 11 és egy 3 éves leány­kát hagyott hátra. A gyilkos bérest kedden dél­előtt fogták el a csendőrök és kihallgatása után beszállították a gyulai ügyészség fogházába. Húsz százalékos fizetés­emelés a köztisztviselőknek Budapest, jun. 10. A genfi ha­tározat értelmében az állami tiszt­viselők 20% os fizetésemelést kapnak. Ujabb létszámcsökkentés TJusztriában Bécs, jun. 10- A Neue Freie Presse jelentése szerint a minisz­tertanács elhatározta, hogy a pénz­ügyminiszter takarékossági tervét már juniusban végrehajtják. A mi­nisztériumokban az osztályok egyesítését még e hónapban ke­resztülviszik. A létszámcsökkentés ez alkalommal mintegy 10—15 ezer állami alkalmazottat érint, főleg a közigazgatási ágban. IÜ. IL WE IS M — A városi kórházi bizottság ülése. A kórházi bizottság kedden Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen a kórházi épület különféle belső és külső javítását, valamint festését tárgyalták meg. Ezután a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a kórházigazgatóság a konyhai személyzetnek — korábbi felha­talmazása alapján — bizonyos keretek között felemelhesse a fi­zetéséi. — Hősök emlékünnepe az ev. templomban. A békéscsabai ág. ev. egyház a hősök emlékezetére vasárnap, junius 14 én délelőtt 10 órakor magyarnyelvű istentisztele­tet tart. Az emlékünnepen megje­lennek az állami és városi ható­ságok fejei is. — A munkaügyi biráskodás ügyét illetőleg 25900/925. sz. a. a napokban módosító rendelet látott napvilágot, mely szerint a munka­ügyi perek kivétel nélkül a mun­kaügyi biráskodás alá és a járás­bíróságnak, mint munkaügyi bíró­ságnak hatáskörébe tartoznak. Az ülnökök közreműködésével hozott munkaügyi bírósági ítélet ellen nincs helye felebbezésnek, ha a per tárgya a 2 millió koronát meg nem haladja. Ha a munkaügyi bíróság a munkaadót szolgálati viszonyból folyó járandóság, fel­mondási időre járó munkabér, végkielégítés stb. fizetésére köte­lezi, Ítéletét az utoljára élvezett egy hónapi járandóság, de négy millió koronát meg nem haladó összeg erejéig felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani. Ez az értékhatár a folyamatban levő perekben is irányadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom