Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-07 / 127. szám

Békéscsaba, 1925 junius 7 MMat&eifM KOZLOHY 3 indultak. Ezek a tanácskozások -— értesülésünk szerint — már kedvező mederben haladnak előre és befejezésük csak rövid idő kérdése. Soltész István külföldre készül Budapest, jun. 6. A főkapitány­ság központi ügyeletén az éjjel a "Népszava egyik munkatársa bűn­vádi feljelentést adott be a Somo­gyi-Bacsó-féle gyilkosság ügyében. A feljelentésben előadják, hogy a Népszava szerkesztőségének tudo­mása szerint Soltész István volt főhadnagy, aki jelenleg a honvé­delmi minisztériumban van be­osztva és aki állítólag a gyilkos­ságokban szereplők autójának ve­zetője volt, most budai lakásán lázasan csomagol, amiből azt kö­L vetkeztetik, hogy Budepestről el akar távozni. A rendőrség a ka­tonai hatósághoz teszi át a Nép­szava feljelentését. BcfSttcs szezonra Süveges cukor (kis süveg) 18.400 K Kocka- és porcukor 18.400 K Kristálycukor 17.000 K Maragócsi kávé 120.000 K I. rendű japán rizs 13.000 K L E R N E R füszerüzletében Horthy Miklós-uccában. Vízvezetéket épit a vasút A városi tanács megengedte aa építkezést Az Andrássy-ut végén épülő MÁV palota épitkezési munkálatéi se­rényen és lendületes ütemben ha­ladnak előre. Az épület alapozási munkálatai már megindultak, ugy hogy időszerűvé vált a nagysza­bású lakótelep egyes modern be­rendezéseinek alapját lerakni. Igy szükségessé vált, hogy a lakók kényelmére tervezett vízvezeték létesítésének őlőmunkálatait is el­végezzék. Á vízvezetéket a vasút a pá­lyaudvari vízvezetéki hálózatból óhajtja a lakóépülethez elvezetni. A főcső az Andrássy-uton vonul majd végig, az ut baloldalán, ter­mészetesen a föld alatt. A kis­•vasúti pályatest alatt vezető cső a Temetősornál bekanyarodnék ennek baloldali járdája alá, majd a palota belső sarkán az udvarra vezetne, ahol aztán mellékcsö­vekre osztódnék. A vonatkozó tervezeteket a vasút bemutatta a városi tanács­nak, amelytől az építkezés meg­engedését kérte. A tanács a víz­vezeték megépítését a város fej­lődése érdekében a legnagyobb előzékenységgel engedte meg, azzal a kikötéssel, hogy a vasút a víz­vezeték megépítése után a felbon­tott uttestet köteles újból a régi formájára visszaállítani. Kötelezte a vasutat arra is, hogy ameny­nyiben a vízvezetéki csöveket magábafoglaló területre a város­nak szüksége lesz, a vezetéket a vasút köteles lesz 30 napon belül — kártérítés nélkül — máshová áthelyezni . — A Hubertus-gyár közgyű­lése. A békéscsabai Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár Rész­- vénytársaság junius 7-én, vasár­nap délelőtt tartja évi rendes köz­gyűlését, saját helyiségében. HIEEK Dr. Ötlet János észrevételei Mindenki panaszkodik, hogy mi­lyen nehéz a megélhetés, az em­berek sírnak, tönkre kell menni és három pénzügyminiszter hiába töri rajta a fejét, hogyan kellene a bajon segíteni, ők se Judnak semmi okosat kitalálni. Én meg­próbáltam s egy nagyszerű ötletre bukkantam. Az ötlet régi, tehát jó és nem az enyém, tehát biz­tató. Kicsit ugyan msrész s a reakciós sajtó könnyen forradal­minak minősítheti, de ha a J á­no ss y főtanácsos ur lecsuk is érte, a hűvösön legalább nyu­godtan gondolkozhatom — a leg­közelebbi ötleten. Nos hát, az én pénzügyi mentő­ötletem a hombárrendszer, Mikszáth Kálmán egyik furfangos tót atyafiának a találmánya. Abból áll, hogy mindenki beszolgáltatja pénzét egy nagy közpénztárba, a hombárba. Reggel a pénzt kioszt­ják az emberek között, akik annak rendje és módja szerint akkurá­tusan elköltik. De aki kapta a pénzt, annál se gyűlik halomba, mert este az egészet be kell szol­gáltatni a hombárba, ahonnét másnap reggel újra kiosztják az emberek között. Igy a pénz mindig megmarad s amellett jól is élünk. Zseniális találmány. En azt hiszem, hogy nagyjában Korányi miniszter is ezt az ötletet akarta megvalósítani, amikor a kényszerkölcsönt behozta• Olt is az állam bekérte mindenkinek a pénzét, aztán megígérte, hogy mindenkinek visszafizeti. Azonban hiba történt, mert a hombárok feneketleneknek bizonyul­tak. Mire vissza akarták fizetni, már nem volt pénz bennük. Az ilyesmire vigyázni kell. Például a városi adóhivatalt vagy a pénz­ügyigazgatóságot nem ajánlom hombárnak, mert azokat a jó Isten se győzné pénzzel megtömni. No de térjünk vissza az én ötletemhez s lássuk, micsoda aranynapok fognak bekövetkezni, ha azt végrehajtják. Körülbelül igy fog festeni a dolog : Az Andrássy uton sétálok. Per­sze pénz nélkül, mint rendesen. De ki törődik most azzal ? Majd kapunk holnap a hombárban, a pénzkiosztásnál. A Kocziszky palota előtt, az üz­letajtóban ott találom a kis Engel bácsit. A szájában egy pompás trabukó füstölög, a jobb kezével, amelyen brilliánsok ragyognak, jókedvűen játszik vadonatúj, vas­tag arany óraláncán. — Hogy vagyunk, Engel bá­csi? — kérdezem. (Jóba vqgyunk, hiszen félig-meddig ő is a sajtó régi munkása.) — Jól fiam — mondja megelé­gedetten. — No és az újságok? Fogy­nak e ? — Hogy fogynak el — felelte• — Talán egy két darab van még be­lőlük. Vidd el őket. — De nincs pénzem — vála­szoltam. — Annyi baj legyen. Csak vidd el. Nekem már van belőle elég. Aztán inkább a vevő cipelje azt a temérdek pénzt a hombárba! Azzal is én kínlódjak ? A hónom alá szedtem egy cso­mó újságot. — No és mi van a bélyegáru­sitással ? Visszakapta ? — Kell a fenének — legyint a kezével. — Hadd éljen a posta is — mondotta jóindulatulag. Aztán ravaszul mosolyogva hozzátette: — Hat ökörrel se tudják azt a sok pénzt a hombárba beszál­lítani ! Tovább mentem. Alexander boltja zsúfolva van, pedig ott az üzletajtóban magyarázza a vevők­nek, hogy vége a régi jó olcsó­ságnak. Kérleli őket, menjenek máshová, menjenek a Gólyához. Ámde most látom, hogy C s i l­la gi rőffel kergeti el a vásárlókat. — Majd bolond vagyok a ma­guk pénzét a hombárba szállí­tani ! — kiáltja. Észreveszem, hogy a vendéglők és a kávéházak már csukva van­nak. A Petőfi-ligetnél Pollák Ar­nold meg B e lanka Miska vi­tatkoznak. — Nem is helyes az, hogy az emberek eldorbézolják a pénzüket — mondja Pollák. — Egy kicsit a lelkivel is tőrödjön az ember. Nem szabad degenerálni az em­beriséget ! — A csudát degenerálja — vágja vissza Miska indulatosan. — Aki­nek pénze van, az igyék! Ha el­fogy, majd kapunk a hombárból. És másnap reggel ott találko­zunk a hombárban. Berthóty polgármester osztogatja a pénzt. Mindenki arca sugárzik, mindenki megelégedett. Csak egy szegény ember, zokog keservesen a sarok­ban. Érdeklődöm: kicsoda. — A végrehajtó — hallom a felvilágosítást. Ő az egyetlen, akinek az üzlete tönkrement. — A szegedi kereskedők csa­bai látogatása. Ma. vasárnap dél­után a KAVE a CsAK-pályán a szegedi Kereskedők Atlétikai Klub­jával tart mérkőzést. Ebből az al­kalomból a Kereskedelmi Csarnok felhívja a kereskedőket, hogy a mérkőzésen minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Egyszersmind tudatja, hogy a szegedi kereskedő­futballcsapattal több tekintélyes kereskedő rándul át Csabára, hogy itt a csabai kollegákkal a barátsá­got felvegye és idővel kimélyítse. A Csarnok elnöksége a vendégek itt tartózkodása alkalmából ma, vasárnap este 8 órakor társas összejövetelt rendez a Széchenyi­ligetben és kéri a kereskedőket, hogy akár a vacsorán, akár va­csora után számosan jelenjenek meg, lehetőleg családtagjaikkal, hogy igy is dokumentáltassék a kereskedői kollegialitás gondolata. — Előljárósági tagok válasz­tása Gyomán. Már régebben tör­tént, hogy a gyomai elöljáróság tagjai bizonyos személyi differen­ciák miatt állásukról lemondottak, a biró kivételével. Csütörtökön ment végbe az uj előljárósági tagok választása, amikor is a volt előljárósági tagok többségét újból egyhangúlag megválasztották. Tör­vénybiró lett Kató Lajos, községi gazda Kovács Gábor, közgyám Szilágyi Ferenc, esküdtek Nagy Sándor, Izsó István, Gyalog Gá­bor, gyámpénztári ellenőr Molnár László, adópénztárnok Kéri Péter, adóellenőr Oláh András­Tanyai emberek Csabán — Szerbusz Dani. Hát megint bejöttél Csa­bára ? — Hát bejöttem, egész héten dolgozik az ember, oszt megkívántam egy kis bort... — Hm. Bort ? Hát én mán ittam, de aszondhatom, hogy most olyan furfangja van a bornak, hogy nem vizet tStenek a borba, hanem bort a vizbe . .. — Találkozó. Azok, akik Bé­kéácsabán a Rudolf-főgimnázium­ban 1915-ben érettségit tettek, fo­lyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 11-kor a gimnázium épületében találkoznak. Vidékiek lehetőleg tudassák részvételüket Réthy Ist­vánnal. — Esküvő. Weinberger Fanny és Wiesler Izidor folyó hó 9-én tartják esküvőjüket saját lakásu­kon (Andrássy-ut 22). Ismerősein­ket, jóbarátainkat ezúton hívjuk meg. — Pénznemek és pénzjegyzék a postán. A kereskedelemügyi mi­niszter elrendelte, hogy a posta­hivatalok az államjegyekből a kö­vetkező mennyiséget tartoznak el­fogadni : a 100 koronásból és en­nél kisebb értékű államjegyekből legfeljebb 100 darabot, 5000 K-ból és ennél kisebb, de 100 K-nál nagyobb államjegyből legfeljebb 500 darabot, a 25.000 K-s és en­nél kisebb, de 5000 K-nál nagyobb éllamjegyekből legfeljebb 1000 da­rabot, 25.000 K-nál nagyobb érté­kű államjegyeket pedig korlátlan mennyiségben kötelesek a posta­hivatalok és postai szervek befize­tésnél elfogadni. Megengedi a mi­niszter, hogy ott, ahol utalványt, csekket egyszerre nagyobb meny­nyiségben, vagy nagyobb össze­geket többféle pénznemben fizet­nek be, — ott pénzjegyzék köte­lező kiállítását megkívánhassák. — Iskolai vizsgák és beiratá­sok. A békéscsabai Révai-uccai állami elemi iskola 1924. tanévi évzáró vizsgái a következő sor­rendben tartatnak meg : Junius 8 án d. e. 8 órakor az I. fiúosztály, fél 10 órakor a II. leány, d. u. 2 órakor az I. leány, fél 4-kor a 111. leányosztály vizsgája. Junius 9-én d. e. 8-kor a IV. leány, fél 10-kor a II. fiu, d. u. 2-kor a 111. fiu, fél 4-kor a IV. fiu osztály vizsgája. Junius 10-én d. e. 8-kor az V. és fél 10-kor a VI. vegyes osztályok vizsgája, délután 3 órakor záró­ünnepély. A jövő tanévi behatá­sok idejéül junius hó 12. 13. 15. és 16-ik napjai tűzettek ki. A be­hatások a mondott napokon d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4 ig eszközöltet­nek. Beiratási dij fejében minden növendéke után 50 aranyfillér (8500 korona) fizetendő. — A köz­ségi tanyai népiskolákban a ren­des beiratásokat junius 8. és 9-én. a pótbeiratásokat szeptember 1. és 2-án tartják meg. — Marokkói sáska a gyomai határban. Még a mult évben nagy rajokban lepte el a sáska a gyo­mai határ egyes részeit. Akkor, természetesen a falusi közigazga­tás receptje szerint, kiküldtek egy esküdt embert a veszélyeztetett területekre, aki hóna alatt egy nagy dunsztos üveggel, igyekezett összefogdosni minden tücsköt-bo­garat, amit felküldtek a rovartani állomásnak. Még a szakértelem nélkül összeszedett tücskökből is megállapították, hogy olasz sáska pusztít a gyomai határ egyes ré­szeiben, és nagy területein. Most ahogy kitavaszodott, a gyomai ha­tár északi részét a sáska legve­szedelmesebb fajtája, a marokkói sáska lepte meg, amely derékban rágja le a buzavetéseket és nem is sok idő kell, hogy learassa a balai, telki és a póhalmi részeket. Az érdekelt birtokosok nevében Lénárd Bálint nagybirtokos táv­irati uton sürgős intézkedést kért a földmivelésügyi minisztériumtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom