Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-05-29 / 120. szám
2 Békéscsaba 1925 május 29 Lakat alatt tartott asszony Az asszony nemcsak verve, de — zárva is jó Günpel János 56 éves miskolci lakos súlyos bűnnel terhelten került a bíróság elé. Az volt a vád ellene, hogy a nála alkalmazásban levő Veres Sándornét másfélhónapig a lakásban elzárva tartotta. A bíróság személyes szabadság ellen elkövetett vétség címén emelt vádat Günpel János ellen, aki tagadta, hogy erőszakkal tartotta magánál Veres Sándornét. Veres Sándorné elmondotta, hogy összeveszett a férjével és végleg elhagyta. Állás után nézve találkozott Günpel Jánossal, aki nagy szívességgel fogadta s rögtön adott neki 200 ezer koronát tartozásai kifizetésére. Günpel János azonban szerelmi viszonyt kezdett és folytatott az asszonnyal s rá akarta birni, hogy váljon el a férjétől. Az asszony hallani sem akart a válásról, mire Günpel megengedte, hogy a férje hozzáköltözzék. Az asszony elbeszélte, hogy bár a kapu állandóan zárva volt, mégsem volt kényszerítve, hogy Günpelnél tartózkodjék. Amikor Günpel megunta a férj jelenlétét, a házaspárt kiutasította házából s az asszony 450 ezer korona tartozása fejében visszatartott egyes ruhanemüeket. Az asszony emiatt feljelentette Günpel Jánost, akinek lakására detektívek mentek- ki, hogy a ruhanemüeket leltárba vegyék. Günpel a hivatalos közegeket nem engedte be a lakásba. Több tanú kihallgatása után a bíróság Günpel Jánost felmentette a vád és következményei alól azzal az indokolással, hogy a lakás bezárásában nem látja fennforogni a szabadság ellen elkövetelt bűncselekményt. Embertelen állatkínzás az uccán Panaszos levél, a hatóság figyelmébe Nap-nap után tanúi lehetünk azoknak a féktelen durvaságoknak, amelyek az erkölcsi züllés, az eldurvulás bélyegét nyomják rá uccáinkra. A lélek durva, szennyes szenvedélyei tombolva törnek át a kultura korlátain és a felszabadult, lappangó szenvedélyek visszataszító megnyilvánulásokban jelentkeznek. A sok eset közül csak egyet akarunk most szóvátenni és ezt az államrendőrség figyelmébe ajánljuk. Ez a vérlázító állatkínzás, melyet a minden emberi érzésükből kivetkőzött kocsisok és hajcsárok követnek el a járókelők szeme láttára. Ha egy jóérzésű ember szerdán és szombaton, a hetivásár napjain künt jár az uccán, vér szökik a2 arcába a kegyetlenségek láttára. A durvalelkü hajcsárok a járni is alig tudó, gyenge kis borjuknak a farkát tördelik, ütik-verik, hogy menni kényszerítsék. A nagyobb állatokat furkósbotokkal ütik olyan erősen, hogy a szegény állatok keservesen bőgnek fájdalmukban. Ha valaki megszánja a szegény állatokat és kérdőre vonja a durva hajcsárt, ocsmány káromkodás kíséretében válogatott gorombaság a felelet. Az ülések pedig most már „csak azért is" zápor módra hullnak a nyomorult páriákra. Az ember aztán ilyenkor komolyan gondolkozhat azon, hogy melyik a nagyobb állat, az ökör-e vagy a hajcsárja ? A múltkor az egyik forgalmas uccán fával rakott szekér haladt, a nyomorult, rosszult táplált lovak megálltak, hogy ziháló tüdővel uj erőt gyűjtsenek. A kocsis, akiben egy kicsit talán dolgozott a pálinka is, elővette ostorát és a boldogabb végével nekihuzakodva, verni kezdte a lovakat. A súlyos szekér előtt kimerülve, tehetetlenül, a félelemtől és fájdalomtól reszketve kapkodták fejüket a lovak a zuhogó ütésekre. Rémülten nekiugrottak a hámnak, de nem birták megmozdítani a súlyos szekeret és remegő inakkal álltak a rud mellett. A durva kocsis ocsmány káromkodással verte tovább szegényeket. Rémült, nedves szemük láttára felforrt a düh az emberekben és méltatlankodó, fenyegető kiáltások repültek a kocsis felé. Egy kis iskolás leány, akit a csődület odavonzott, a vadállati jelenet láttára keservesen sirva fakadt és elszaladt, hogy ne nézze tovább a kegyetlenséget. Száz és száz hasonló esetet lehetne felsorolni. E kis cikkel csupán az államrendőrség figyelmét akarjuk felhívni, hiszen a rendőrség a múltban is szigorúan járt el az állatkínzókkal szemben. Villamos körvasutat terveznek Erzsébethelyre Ha a házhelykiosztás megtörténik, sok uj ház épül Erzsébethelyen — Kisvasút épülne a Tisza István-uton — A polgármester nagyvonalú fejlesztési tervei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bármilyen sokáig ül is az Országos Földbirtokrendezési Biróság a békéscsabai házhelyigénylők javára szóló ítéleten, egyszer mégis csak meg kell szülnie ezt az ítéletet. Az a nap, amelyen ezt az ítéletet nyilvánosságra hozzák, sok száz kisemberre nézve a legdúsabb termés megérését, sőt aratását fogja jelenteni. Sok száz kisember — rokkantak, tisztviselők, munkások, vasutasok stb. — háztulajdonosjelöltekké válnak attól a naptól fogva és a bármilyen kicsi, de saját otthon, saját házikó utáni határtalan sóvárgásukat végre kielégíthetik. Saját lakóházhoz juthat majd egész sereg kispolgár, akinek évek-évtizedek óta nem él oly sóváran egy vágy sem, mint az, hogy öregségére piciny kis házában, virágoskert közepén, élhesse le a nyugdijas-élet hátralevő napjait. Uj lakótelep Erzsébetheiyen A házhelyosztási ítélet kihirdetése és jogerőssé válása után tehát hatalmas építkezési kedv fog fellendülni. Száz és száz család lát majd hozzá, hogy akár tetsze tős, akár primitív — ahogy majd a költség bírja — házat építhessen s a mai bérleti lakásokból a különálló épületbe költözködhessék. Az erzsébethelyi külterületen, amelyet házhelyeknek fognak kiosztani, igy rövid idő alatt — akárcsak Kellermann „ Alagut"jában — napok alatt uj város fog kinőni a puszta földből s a fejlődés, a termelés, a haladás láza fog végighullámzani a ma tunya, álomszerű életbe roskadt alföldi humuszon. Az erzsébethelyi uj lakótelep felcseperedése azonban azt jelentj majd, hogy sok száz ember, aki Békéscsaba belterületén dolgozik ma az üzemekben, irodákban és az iparmühelyekben, irtózatosan messzire kerül el a munkahelyétől. Ezek a dolgozó emberek félórányi, egész órányi távolságra jutnak el a város központjától, tehát napjában négyszer, de legalább is kétszer kellene megjárniok a több kilométernyi utat, hogy ebédrevacsorára hazajuthassanak. Ez természetesen a pihenő idejük rovására menne és igy a háztulajdonosság voltaképen hasznot és előnyt nem, csak kellemetlenséget és bajt jelentene. Mivel azonban a távoli lakótelepet mégis, minden körülmények között meg fogják valósítani — mert máshol nincs arra elvehető terület — az illetékes tényezők olyanfajta megoldáson gondolkoznak, amely a kecskét is jóllakatná, de a káposztában sem tenne kárt. A polgármester tervei Erről a megoldásról alkalmunk volt beszélgetést folytatni Berthóty István dr. polgármesterrel, aki az életrevaló tervet nagyobb vonalaiban szívesen ismertette előttünk. A polgármester elmondotta, hogy a távoli lakótelep felépülésével kapcsolatosan — hogy az ottani lakosság kényelmesen haza tudjon jutni — feltétlenül szükiég van megfelelő közlekedési lehetőségekre. A város legszélső részeire telepedő embereknek közlekedési eszközöket kell teremteni, mert külömben a kertváros a nehéz elérhetősége miatt értéktelenné és használhatatlanná válik. Villamost Erzsébethelynek A közlekedési lehetőségek megteremtése ugy lesz elérhető, ha oz AEGV mai közúti vasúti vonalát meghosszabbítják. A vonalat a Vasuti-szálloda előtt egy kanyarodó létesítésével keresztülvezetnék a gabonaraktárak mellett, majd a vasúti átjáróhidon átvezetve, bevinnék Erzsébethelyre. A vasútvonal itt végigfutna az Orosházi uton, majd valamelyik keresztuccán — a Kun- vagy Bercsényiuccán — befordulva, a Tompauccára jutna ki. Innen esetleg kanyarodóval megközelítené az uj lakótelepet s a Tompa-uccán a földmivesiskola érintésével áthaladna a MÁV pályateste felett, az Ihász-ucca keresztezésénél. Innen a Kazinczy-uccán át a Tisza István-utra jutna a vasútvonal, amely a mai, mér meglevő vonalba a Baross- és Berényi-ucca sarkán kapcsolódnék bele. Egyszóval hatalmas, a város túlnyomó részét átszelő körvasút épülne, amely aztán nemcsak a földhözjutottakat és az erzsébethelyieket hozná be a város belterületére, hanem a III. kerület legszélső területein lakó dolgozókat is. A vasúttal a hősök temetője is rövid idő alatt elérhető lenne. A polgármester mindezt határozottan éleselméjü előrelátással és valódi amerikaias fejlődésü koncepcióval tervezte meg, óriási hasznára a távoleső városrészek lakosainak. A körvasút felépülésével és üzembehelyezésével tízezrek örök háláját és áldását fogja kiérdemelni a maga számára. A gigászi méretű tervezethez hozzátartozik az is, hogy a körvasutat kizáróan villamos üzeműre építenék meg. Ez ugyanis egyszerűbb, olcsóbb és zavartalanabb a mai benzinmotoros üzemnél, amely — valljuk csak be — sem nem praktikus, sem nem modern, az üzemzavaros közlekedésről nem is beszélve. A terv szerint az uj vonalat, illetőleg a körvasút egész vonalát villamos üzemre alakítanák át, felsővezetékkel. A mai benzinmotoros közúti kocsik azért megmaradnának; jelenlegi gépeik mellé villamos motorokat is építenének, az uj kocsik azonban kizáróan villamos motorral lennének ellátva. Ez a rendszer lehetővé tenné például azt, hogy a benzinmotoros közúti kocsik áramzavar esetén benzinnel közlekednének, a villamos vezeték nélküli vonalakon pedig éppen ugy járhatnának, mint ma. A városé legyen az AEGV A pompás terv megvalósítása természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha az AEGV részvényeit egészen, vagy jelentékeny többségben a város szerzi meg, amely esetben arról is lehetne szó, hogy a vasút megváltoztatásával a kisvasiuat teljesen városi tulajdonba vennék át. Berthóty István dr. polgármester a tervek ismertetése után hangsúlyozta, hogy azok megvalósításához elsősorban az szükséges, hogy az OFB már ne sokáig késlekedjék a házhelyek kiosztásával s az igényjogosultak idejében hozzáfoghassanak a kis családi hajlékok megépítéséhez. Bizony nagyon fontos, hogy az OFB a közel egy év óta tartó szorgalmas koilás ulan végre szülje meg a sokakat boldoggá tevő ítéletet, hogy százak és százak kezdhessenek építkezéshez, a lakásínség egyidejű kivégzésével. (h. r.) A jó sziv Nén i: Miért sirsz, kis fiam ? B and ik a: A mama a kis macskákat a vizbefojtotta . . . Néni: És, ugye, sajnálc i őket, azért sirsz ? Látod, ezt szeretem, hogy olyan jó szived van • . . B a n d ika : Pedig megígérte a mama, hogy megengedi, hogy én fojthassam a vízbe. — A polgármester Budapesten. Berthóty István dr. polgármester csütörtökön délben Budapestre utazott, ahol a vármegye képviseletében a sárréti vicinális: a Mátra-Körösvidéki Hév. igazgatóságának ülésén fog résztvenni. A polgármester pénteken este tér vissza. — Tiiz a Vas-uccában. Csütörtökön délután 4 óra után kigyuladt a Vas-ucca 9. számú ház nádfedeles teteje. A tűzhöz kivonult a városi tűzoltóság, amely a szomszédos ház tetőzetét megmentette, de ezen ház teteje teljesen leégett. A tüz okának megállapítására a rendőrség vizgálatot indított.