Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-24 / 116. szám

567 wwwaaiH niisaiasaaff Békéscsaba, 1925 május 31 részesülnek, sőt szolgálati idejök letelte után, ha más pályára lépni óhajtanának, támogatásban részesülnek a katonaság részéről, ezenkívül végkielégítést vagy nyugdijat kapnak. Önként jelentkezők — a beszerzendő okmányok, zsold, ellátás stb.-re vonatkozóan — részletes felvilágosításokat naponta déli 12 óráig a gyalogsági laktanyában, illetve a polgármesteri hivatalban kaphatnak. Harc a forgalmiadó ellen A kereskedők és iparosok külön lépnek akcióba a forgahniadó reformja érdekében Mint ismeretes, a forgalmi adó reformjánál régóta húzódó kérdésében legutóbb az volt a helyzet, hogy a kereskedők és az ipari érdekeltségek is elhatározták, hogy véleményüket, illetve tervezetüket külön fogják a pénzügyminiszternek benyújtani. Ez a terv az érdekképviseletek körében érthető nyugtalanságot keltett, különösen a kereskedők akarják a terv megváltoztatását, mert féltik tőle a reform sorsát. Ez a nyugtalanság arra késztette a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy ujabb értekezletet hívjon össze a reform előkészítésével megbízott érdekképviseletek bevonásával. Az értekezleten arról lesz szó, hogy miképpen lehetne áthidalni a kereskedelem és az egyes ipar: ágak állásfoglalása között támadt ellentéteket, amelyek szakadásra vezettek. Ha ez lehetségesnek mutatkozik, ugy a különböző érdekképviseletek egy közös memorandumban fogják tervezetüket a pénzügyminiszter előtt bemutatni. Ez az ujabb akció nem tekinthető kilátástalannak. Más oldalról szerzett értesülésünk szerint a kereskedők szívesen fogadják ugyan a kamara akcióját, de már nem hajlandók tovább várni és a jövő hét folyamán föltétlenül a pénzügyminiszter elé fogják terjeszteni a reformra vonatkozó javaslatukat. Silberfeld dr. előadása Szolnokon (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szolnoki izr. hitközség csütörtökön vallásos délutánt rendezett, amelynek sikerét Silberfeld Jakab dr. békéscsabai főrabbi nívós beszéde nagyban előmozdította. Silberfeld dr. beszéde a Szolnokon élő békéscsabaiak között nagy meglepetést keltett és mindvégig hatalmas büszkeséggel hallgatták a kitűnő szónok fejtegetéseit, szines hasonlatait, élvezetes szófüzéseit és a beszéd pompás tartalmát. A békéscsabai főrabbi szolnoki beszéde óriási tetszést aratott a hallgatóság minden részében. Utána Krammer Dezső dr. gyermekorvos felesége Haydn és Beethoven templomi énekét énekelte el, oly finom és élvezetes hanghordozással, hogy a közönség alig tudott az énekkel betelni. Végül Heves Kornél szolnoki rabbi tartott nívós és élvezetteli előadást „A biblia hatása a költőkre" cim alatt. Ideiglenes teherpályaudvart építettek Csabán A katonai gyakorlótéren épülő MÁV-palota építkezéseihez bevezették a hisvasút több vágányát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bányai András békéscsabai építész, aki tudvalevően számos pályázó közül elnyerte az Andrássyuti MÁV-palota építkezési munkálatait, a legserényebb iramban kezdte meg a nagyszabású építkezéseket. Az építész munkásai egyidőben kezdték meg a személypályaudvar melletti vonatkisérői laktanya épületének felépítését az Andrássy-uti katonai gyakorlótér végére tervezett tisztviselői palota építésével. A munkálatok serényen és — hála a tartósan szép időjárásnak — fennakadás nélkül folynak. Különösen gyorsan haladnak a vonatkisérői laktanya építési munkálatai. Itt a masszív téglafalakat már körülbelül az első emelet magasságáig emelték fel s igy lassanként már kezd kibontakozni az uj épület jellegzetes formájának minden részlete. A lakópalota építkezései is serényen folynak, bár ennél a tempó nem követi az előbbi építkezését, hiszen a palota megalapozási és földmunkálatai sokkal alaposabbak és körülményesebbek, mint a laktanyaépületnél. Ehhez az építkezéshez sokkal nagyobb mennyiségű anyagot kell szállítani, az épület terjedelmesebb volta miatt s a szállítóeszközök megválogatása is körülményesebb volt. A laktanyánál ugyanis egyszerűen kidobták a pályaudvar egyik kerítését és az igy nyert nyíláson kis vágányokat vezetve ki a vasúti sínektől, apró kocsikon — közvetlenül a tehervonati kocsiktól — tolják az építkezés színhelyére az összes épiiési anyagokat. A palota építkezéseinél ezt a módszert nem lehetett megvalósítani, az építkezési színhely távolabbi fekvése miatt. Kedves ötletességgel, igazi amerikaias módí szerrel ugy oldották meg tehát a kérdést, hogy az Andrássy-uton haladó kisvasúti sinek második sínpárját — amely egy soha nem használt kitérő volt — egyszerűen felszedték és erős kanyarral bevezették a gyakorlótér területére. A gyakorlótéren azután váltókat szereltek fel, síneket raktak le, ugy, hogy ma már egész kis sinhálózat tarkállja be a régebben katonai vezényszavaktól hangos tér porondját. Néhány nap alatt történt mindez és ma már valóságos kis teherpályaudvar látható az Andrássy-ut végén, amely máról-holnapra keletkezett, ahol a síneken csikorogva gördülnek tova a mindenféle építkezési holmikkal megterhelt anyagvonatok. A vo natokat az AEGV adja kölcsön az államvasutnak. A kis anyagvonatok szorgalmasan fuvarozzák a rengeteg építkezési anyagot, amelyekből hatalmas halom gyűlik egybe naprólnapra. A szállítás tempójából ítélve, az anyagok rövidesen együtt lesznek és akkor nyomban hozzákezdenek a tisztviselői lakótelep felépítéséhez. Mire a perzselő nyár elmúlik és beköszönt a nedves, hűvös ősz, már állni is fog a MÁV-palota, amelyben egy sereg tisztviselőt barátságos, modern, két-háromszobás lakás fogad majd be. S a város legszebb uccája ismét nyer külsőségében, megjavítva az érkező idegen számára kinálkozó első benyomást. Elbocsátás réme fenyeget sok ipari munkást Beszerezhetetlen okmányok miatt el kellene bocsátani az elszakított részeken született munkásokat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több ízben is irtunk arról, hogy junius elsején életbelép a belügyminiszternek az a rendelete, amely a külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodását újból szabályozza. Ennek az itt-ott engedékeny szellemű rendeletnek hatodik pontja megparancsolja, hogy minden munkaadó köteles meggyőződni arról, hogy a nála alkalmazott külföldi egyén eleget tett-e a rendeletben előirt tartózkodási és letelepedési szabályoknak. Külföldieknek számítanak mindazok, akik az elszakított részeken születtek és a magyar állampolgárságot optálással és illetőségi bizonyítvánnyal igazolni nem tudják. A rendeletnek ez a parancsa — megállapítható — egyenesen katasztrofális lesz sok ipari munkásra Békéscsabán is, ha a rendeletet a betűkből kiérződő szigorral fogják végrehajtani. Békéscsabán éppúgy, mint az ország akármelyik más városában, több száz olyan ipari munkás és tisztviselő él, akik annakidején az idegen uralom alá jutott magyar országrészekből vándoroltak ide, hogy az uj uralom rabtartóinak szekatúrájától mentve legyenekEzeknek a magyaroknak egy része beadta optálás iránti kérelmét, amelyben a magyar állampolgárság elnyeréséért folyamodott. Egy részük azonban — és, sajnos, ez a nagyobbik rész — vagy feledékenységből, vagy könnyelműségből egy lépést sem tett aziránt, hogy az állampolgárságának kérdése rendeztessék. Az optálók állampolgársági ügye sincsen azonban még rendben. Hiszen tudvalevő, hogy az optálások elintézése is nagyon lassan halad előre és tekintélyes számmal dolgoznak békéscsabai vállalatoknál olyan tisztviselők és munkások, akik az elszakított területekről vándoroltak Békéscsabára és akik ezek szerint hivatalosan nem magyar állampolgárok. A munkaadók a rendelet értelmében, ha külföldi alkalmazottuk nem tudja lakhatási engedélyét vagy állampolgárságét igazolni, kötelesek alkalmazottukat elbocsátani, sőt még a rendőrségen fel is jelenteni. Évek óta itt élő, itt dolgozó munkásokat érint ez a rendelet. A munkásoknak ugyanis sem idejük, sem pénzük, hogy idejekorán azt a sokféle írást, amelyre szükség van, beszerezhessék. Hasonlóképen a munkaadók sem vállalják a költségeket és az utánjárást. A gyárak egyik-másika máris elhatározta, hogy egyetemlegesen felszólítja a nem magyar állampolgár munkásokat, hogy mutassák be lakhatási, illetve letelepülési engedélyüket, külömben kénytelenek lesznek őket elbocsátani. Ehez az engedélyhez azonban olyan okmányok kellenek, amelyeket szinte lehetetlen az elszakított részekről beszerezni, ennélfogva, ha sürgősen nem változtatnak a rendeleten, a munkások egész tömege fog kenyér nélkül maradni. Békéscsabán leginkább a szövőipar foglalkoztat idegenből jött munkásokat. Ezeknek egyrésze valódi külföldi munkás, amenynyiben vagy németországiak, vagy ausztriaiak. Más részük azonban az elszakított területekről való s az ilyen munkások vagy tisztviselők, esetleg tisztviselőnők nemcsak a gyári üzemekben, hanem kisebb vállalatoknál, műhelyekben, üzletekben és irodákban helyezkedtek el. A rendelet idegenekre vonatkozó rendelkezése — amennyiben végrehajtják — minden túlzás nélkül katasztrofális lesz a nem magyar állampolgár magvar munkásokra, de ezeknek egész családjára nézve. Ezért, ha a miniszteri rendeleten már nem változtatnak, sokezernyi egzisztencia érdeke kívánja azt, hogy legalább a rendeletet végrehajtó hatóságok kezeljék majd humánusan és szeretettel a kiutasítások ügyét. KRÓNIKA Keresem a májust Seholse találom, Pedig a meleget Én is tőle várom. Naponta tekintünk Fel a magas égre, Hogy azt a kis napot Láthatnánk-e végre ? Fehérfalu tanyánk Bánat koszorúzza. Egyre soványodik Körülte a buza. Tán még a föld termő Jókedve is elment, Ugy kiszámították Rá a jövedelmet. Nem zendül a mezőn Lágy tavaszi ének. Sőt strimfli és nadrág Kell a kis csirkének. Amilyet Csabán is Hordnak állandóan, Akár kisüt a nap Akár pedig hó van. Bár hűvös az idő De itt van a gólya, S hozzá kinek kinek Keresetadója. Ez aztán a madár Mert hogy szárnya sincsen S mégis elég ahhoz, Hogy felmelegítsen. Teniszütő, labda, felszerelés és ruházat. Raket hurozásokat angol húrral külföldi szakmunkás végzi. Uszó- és fiirdő -ruhák, trikók, sapkák, cipők és köppenyek. Bőröndök és utazási cikkek. Borotvák és finom acéláruk. Weszely István Budapest. IV., Váel-ucoa 9. szám Vidéki megrendeléseket fokozott figyelemmel szolgálok ki.