Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-23 / 115. szám

2 BMSMEOTSI K®EEMm Békéscsaba, 1925 május 23 Az előadáson a tantestület nem­csak a betű oktató erejével, ha­nem szemléltető példákkal is ter­jesztette az anya- és csecsemő védelem rokonszenves propagan­dáját, amely a nemzet jövője szempontjából elsőrendű nemzet­védelmi munka volt. A nagy siker, amely az előadás nyomában járt, elsősorban a buzgó tantestület érdeme. A sok fárad­ságot és tevékenységet igénylő munkáért minden magyar ember hálatelt szivvel és nagy köszö­nettel gondolhat az előadás ren­dezőire, ami mellett nem hallgat hatjuk el azt a vágyunkat, hogy az ilyen hasznos előadást minél gyakrabban, minél többször meg kellene ismételni, a város más részeiben is. Leventék kirándulása Újkígyósra Áldozócsütörtökön délután a bé­késcsabai levente-ifjúság két cso­portban nagy kiránduláson vett részt. Mintegy két-háromszáz le­vente vonult fel és gyülekezett, majd vezetőikkel két irányban ki­indultak a városból. Az egyik csoport — a IV. és VI. körlet leventéi — Küzdényi Ferenc, Lacó Endre és v. Lukács György vezetése mellett az Élő­vizcsatorna partján tett hosszabb gyalogsétát. A másik csoport pe­dig, amelyben az I—III. és V. körlet leventéi voltak, Újkígyósra rándult ki. Kővári András, Kovács Gyula, Holecska László, Török Bálint, vitéz Horváth Pál, Dobay József, Sas István és Kakóc Gyula Jeventeoktatók vezetése mellet* A második csoport leventéi a körletük gyülekezőhelyéről indul­tak el, majd az Orosházi-ucca vasúti átjárójánál találkoztak s azután együttesen haladtak Új­kígyósig, ahol az uradalom park­ját, az úgynevezett Dayka-kertet látogatták meg. A gyönyörű park megszemlélése után a kirándulók letáboroztak, majd különféle sport­és mulattatójátékokat űztek, egész a hazatérésig. A kirándulók késő délután, 6 óra után tértek vissza, virágbok­rétásan és pattogó nótaszó kísé­rete mellett. Laubner József bucsuestélye Impozáns bankett volt a Fiume éttermében szerdán este a váro­sunkból Debrecenbe távozó Laub­ner József főfelügyelő tiszteletére, amelyen a vármegye egész gazda­sági életének vezetői és Békés­csaba társadalmának reprezentán­sai megjelentek, hogy a Nemzeti Bank csabai fiókjának volt főnöke iránt elismerésüknek, hálájuknak és baráti szeretetüknek kifejezést adjanak. A zsúfolásig megtelt nagyterem­ben a kitűnően sikerült vacsora folyamán az első pohárköszöntőt dr. Berthóty István polgármester mondotta. Beszédében méltatta a távozó felügyelő érdemeit Békés­csaba rohamosan fejlődő közgaz­dasági és társadalmi életében. Laubner Józsefet, mint a csend­ben, feltűnés nélkül, szakavatotton és gondos előrelátással dolgozó munka emberét jellemezte. Ha valaki számontartané — úgymond — a mi városunk valódi értékeit, ugy azokban a legelsők között ál­lana Laubner József neve. Róth József, a Békés Csabai ta­karékpénztár vezérigazgatója, a csabai pénzintézetek nevében bú­csúztatta a távozót, akinek jóindu­latu támogatásáról, bölcs tanácsai­ról, előrelátó útmutatásairól min­denkor hálásan fognak megemlé­kezni. Beliczey Géza Laubnert és családját éltette. Laubner József meghatott sza­vakban mondott köszönetet a meg­emlékezésekért. Gajda Béla köz­vetlen, meleg hangon a távozó fő­felügyelő feleségének társadalmi tevékenységét méltatta, neki és családjának kivánván boldogságot. Dr. Hoffmann Károly, a gyulaiak, Kner Izidor elmés köszöntőjében a gyomaiak, Kolozsy Endre a me­zőberényiek, Horovitz Mór bank­igazgató az orosháziak nevében éltették a búcsúzót. Korossy László a vadászkollegák szeretetét tolmá­csolta, mig Kéry József bankigaz­gató mint tarokkjátékosról emlé­kezett meg Laubnerről. Majd újból Berthóty polgármes ter ragadta meg a szót és a meg­jelent uj főnököt, Paulovits Istvánt kérte, hogy Laubner örökébe lép­ve a maga értékét gyümölcsöztesse a város közgazdaságának javára, amelyre Paulovits válaszában ígé­retet tett. Végül még Faragó László (Békés) lendületes szavakban mu­tatott rá a vármegye nemes tradí­cióinak és a közszellemnek jelen tőségére a közgazdasági életben, azt az óhaját fejezvén ki, hogy ezek a tradíciók s ez a szellem hassa ót az uj főnököt, miként távozó elődjét áthatotta. A bensőségesen ünneplő, nagy társaság még sokáig maradt együtt. Törvényes-e vagy törvénytelen a hadigyerek ? Amikor as 1911-ben hősi halált halt férj nevére 1920-ban született gyermeket anyakönyvelnek — Az irott jog és az anyagi igazság érdekes összeütközése A külömböző természetű, eddig szokatlan furcsaságokat produkáló világháborúnak mindenesetre egyik érdekes mellékhajtása az a zűr­zavaros helyzet, amelyet család­jogi vonatkozású komplikációk tekintetében igen sok helyen terem­tett. Hogy az uj házasságra lépett, vélt „hadiözvegy"-hez évek után beállító „eltűnt" vitéz a fogságból visszatérve, milyen helyzetbe ke­rül, az mór nem is olyan különös eset. Annál érdekesebb az a való igaz történet, amely a háboru­okozta családi komplikációk egyik nemébe bepillantást engedni al­kalmas. Egy csabai napszámos a háború elején hadbavonult s hosszú ideig a harctéren teljesített szolgálatot. Itthon hagyott fiatal felesége két kis gyermekével nem tudta ön­fenntartását biztosítani s a hadi­segély némi szaporításáról ugy gondoskodott, hogy „összeállott" egy fiatal, katonai szolgálatra al­kalmatlan legénnyel, aki azután keresményével hozzájárult a hadi­család élelmezéséhez. A férj felől az a hir érkezett 1918 elején, hogy pár héttel ezelőtt eltűnt és való­színű, hogy hősi halált halt, de hiteles adatok még nem voltak a feleség özveggyé lételéről. Uj házasságra tehát még nem léphetett a feleség, akinek meg kellett várnia e célból a katonai anyakönyv vonatkozó okmányát. Miközben azonban telt-múlt az idő. a vadházasságban élő pár­nak 1920-ban fiúgyermeke szü­letett, amikor pedig még nem volt törvényes okmány a férj hősi ha­láláról. Ezért tehát az újszülöttet ez érvényben levő első házasság alapján a három évvel előbb el­tűnt törvényes férj nevére anya­könyvelték el. Kevéssel ezután a fiatalember felbontotta az asz­szonnyal folytatott viszonyát s az elhagyott menyecske ekkor tartás­díj iránti keresetet adott be volt balkézi férje ellen az újszülött javára. A bíróság nem ítélte meg a kért tartásdijat, azért, mert az anya­könyv tanúsága szerint a gyermek törvényes házasságban született s ha nem a törvényes férj az apja a gyereknek, akkor mindenekelőtt holttá kell nyilvánítani a hadba­vonult férjet. A hadiözvegy a vonatkozó ok­mányt beszerezte s eszerint a tör­vényes férje 1917. dec. 31-ével holttá lett nyilvánítva. Az ez ala­pon beadott keresetre sem ítélte meg a bíróság a tartásdijat, mert a gyermek okmányilag törvényes­nek van tekintve s csak törvény­telenitése után ítélhető meg tartás­díj. Az asszony felebbezése folytán újból foglalkozott a bíróság az üggyel s ekkor megállapítást nyert az, hogy az 1917-ben elhunyt tör­vényes férjtől 1920 ban nem szü­lethetett törvényes gyerek s ezért nem lehet az, hogy az irott jog győzedelmeskedjék az anyagi igaz­ság felett. Ezért a bíróság most már helyet adott a gyerektartási keresetnek, mert szerinte nem lenne igazságos az, hogy azért ne kapjon, tartásdijat, mert törvényes­nek van beirva, bár valóban két­ségtelenül törvénytelen. Érdekes különben, hogy az asz­szony gyerekei közül csak a két törvényes szülött örökölt a hősi halált halt férj után s a harmadik, a kis törvénytelen csak nevét hordja anyja volt férjének, mert ezt most már törvényeink értelmében csak ugy lehetne elvenni tőle, ha maga a volt törvényes férj nyújtana be ily kérelmet, másnak nincs joga hozzá, mig például a szomszédos Ausztriában az ilyen gyermek név­adó apjának vagyonát is a törvé­nyes gyerekekkel egyenlően örö­kölheti. MfVWWVWVMVWIMiVWVWW Egy lakásfosztogató a bíróság előtt Amikor a kőmiv esnek nincs munkája Ifj. Zsibrita János 24 éves békés­csabai kőmives ez év februárjá­ban, amikor a téii időjárás miatt az építkezések szüneteltek, elláto­gatott egy Urbán György nevü rokonához. Beszélgetés közben ráterelődött a szó Urbánék egyik szomszédjára: Gazsó István piaci­árusra, eki a Szentmiklósi-ucca 11. számú házban lakik. Urbán kije­lentette, hogy Gazsóék aligha van­nak otthon, mert tudomása szerint Dobozra mentek, ahol piac van. Zsibrita János erre a kijelen­tésre elment Urbantól, felkereste Gazsóék lakását, ahova óvatos leselkedés után besurrant. A la­kásban nem volt más, mint Ga­zsóék 8—9 éves kisfia, aki azon­ban aludt s az egész idő alatt, iig Zsibrita ott működött, nem fcredt fel. \ besurranó tolvaj a lakásban n«n merészkedett tovább a kony­háál, ott azonban gyors kezek­keiösszeszedett egynéhány tár­gya Igy : egy ébresztőórát, kése­ket,kanalakat, rézmozsarat, szer­szánjkat stb. Ezekkel aztán zaj­talanl eltávozott a lakásból. Az ébresiőórát később Kállai János szarvaj-uti órásnál egy nikkel zsebór T a cserélte be Gazsék hazaérkezésük után észreveték a tolvajlást s feljelen­tésükre ^ rendőrség csakhamar kinyomo2a a tettest Zsibrita Já­nos szermlyében. Zsibriíát a járás­bíróság mcst vonta felelősségre és a beismerésben levő vádlottat lopás vétségi miatt egymillió ko­rona pénzbüitetésre itélíe. Zsibrita megnyugodoti az ítéletben és igy az jogerős. t^yszswwww^wíswswwwww — Sürgősen behajtják a köz­utiadó hátralékait. A vármegye alispánja rendeletet adott ki a vá­rosok polgármesterének és a fő­szolgabiráknak, hogy a vármegye közúti alapjára kivetett adók sür­gős behajtása iránt haladéktalanul intézkedjenek. A rendelet leszö­gezi, hogy a közadók behajtásá­nak felfüggesztésére kiadott pénz­ügyminiszteri rendelet erre az adó­nemre nem vonatkozik, tehát ezt az adót mindenkinek, aki még hátralékban van, be kell fizetnie, annál is inkább, mert máskülöm­ben a megye leromlott ulait nem lehet rendbehozni. Minden hátra­lékos saját érdekében cselekszik, ha mielőbb fizet, mert igy meg­menti magát a 3 százalékos ké­sedelmi kamat fizetésétől. * Ádám Áruház Andrásey ut 25. Kitűnő tartóé kézimunka, cipők olcsó árban! — Egy kis bonyodalom a pün­kösdi arukiálütás körű;. Az egyik helybeli lapban tegnap éieshangu támadás jelent meg azzal a pün­kösdi árukiállitással szemben, amelyben néhány elismert, jelentős vállalat és cég vesz részt Horn Lajos kirakatrendező rendezésé­ben. Ami a kiállítás falragaszain kifogásolható volt, hogy félre­értésre adhat alkalmat, a rende­zőség tegnapi kommünikéjével helyreigazítást nyert. Hiszen a plakát hibásan nyomott szőve-', géből, amely ugy szól, hogy a helybeli iparosok és kereskedő\ kiállítást rendez, nyilvánvaló, hogy onnét egy szó kimaradt, tudniillik, hogy egy része rendez. Ami pedig a polgármester ur nevének, mint védnöknek felhasználását illeti, ennek a következő a magyará­zata : A védnökként szereplő nota­bilitások felkérésével kapcsolatban dr. Korniss Géza városi tanács­nok ur magára vállalta, hogy a városházától távol levő polgár­mester urnái a lelkérést tolmá­csolja s ismerve a polgármester ur jóindulatát minden ipari vagy kereskedelmi üggyel szemben, a kérés elfogadásának biztos tuda­tában már előre felhatalmazta a rendezőséget az ő nevének véd­nökként való felhasználására. A tanácsnok ur zavaró körülmények folytán a dologról megfeledkezett, egyébként természetes, hogy a nyert felvilágosítások után a pol­gármester ur a kiállítás védnök­ségét készséggel vállalja. A kiál­lító cégek nevét hamarosan kö­zölni fogjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom