Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-20 / 113. szám

ESJTfES SZAM ARA KOROKA Békéscsaba, 1925 május 20 Szerda 52-ik évfolyam, 113-ik szám Politikai napilap SUSftiietébi díjak : H»lyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. F6«iiefkeszlő; Br. Gyöngyösi János. Faieíőa »*<Jti(9Sfti i P.-Korvátid Bestő. Telefonuiíá-m : 7 Sswrfcesitőség éi kiadóhivatal: Bé&éseMbáa II. kor. Ferenci Józssf-tár 20. m. — H«d*»dijszabái nzorínt. Apponyi szereplése és a szélső baloldal Budapest, máj. 19. A nemzetgyűlés mai ülésén a választójogi vita első szónoka Bessenyei Zénó. Apponyi gróf olyan nagy anyagot dobott a vitába, amely az ellenkező véleményen levőket is felszólalásra készteti. Nagyon nehéz Apponyi-val vitába szállnia, tudja, hogy Apponyit nagy tudása, műveltsége, hazaszeretete mindnyájunk fölé emeli és ha figyelemmel kisérjük a belpolitikát, meg kell állapítanunk, vhogy szereplése a szélső baloldal pozíciójának használ (?), ezt nern a legutóbbi beszédéből következteti, hanem azokból a tapsokból, amelyek beszéde után elhangzottak. Sokkal jobban szeretnők, ha a szélsőbaloldal mondana olyat, amin aztán Apponyi tapsolna. A szélső baloldal nagyon jól tudja, hogy miért Lédererné öngyilkossági kísérletei követett el arra a hirre

f hogy a térje belenyugodott a halálos Ítéletbe tapsol. Ha a választójognak a titkosságra vonatkozó rendelkezéseit nézzük, talán el lehet fogadni, ha nem volna külföldi és belföldi példák szomorú sora. Apponyi hivatkozott a nyugati demokráciára is. Ha ez a fenkölt eszményeket jelenti, jöjjön a nyugati demokrácia. De hol volt ez a nyugati demokrácia az ország megcsonkításakor, a kommün alatt. A kormánypárt hajlandó elfogadni az általános titkos egyenlő választójogot és a nyugati civilizáció minden követelését, hajlandó Bethlen fejét is szállítani, nem akar a nyugattól semmi mást, csak adja vissza nekünk a nyugat, amit tőlünk elvett. A javaslatot elfogadja. Utána Kiss Menyhért szólalt fel. Budapest, május 19. Amikor Léderer Gusztáv védője tegnap Lédereine tudomására adta a katonai törvényszék halálos Ítéletét, az asszony a haját tépte és sikoltozott, majd hisztérikus görcsöket kapott. Különösen magánkívül volt akkor, amikor megtudta, hogy az ura nem felebbezett és belenyugodott abba, hogy az Ítéletet végrehajtsák rajta. Az asszony jajveszékelt és amikor csend lett és a celláját ellenőrző ablakon a fogházőr benézett hozzá, látta, hogy Lédererné köténye zsinórjával fojtogatta magát. A fogházőr csak nagy viaskodás után tudta leszedni a zsinórt az asszony nyakáról, aki egyre azt kiabálta, hogy hagyják meghalni. Búcsúlevelet találtak az asztalon, amelyben az urához azt irja, hogy megbocsát neki, amit ellene a főtárgyaláson elkövetett. Halálával akarja megA tűzrendészet megszervezése A belügyminiszter körrendelete mutatni, hogy még mindig szereti. Mivel az asszony kijelentette, hogy öngyilkossági szándékáról nem mond le, most éberen vigyáznak rá. A halálraítélt Léderer Gusztáv', akit nagyon elkeserítettek ezok a dolgok, amit feleségéről hallattak a tanuk, azt kívánta, hogy mielőbb hajtsák rajta végre a halálos ítéletet. Ma azqnban váratlanul arra kérte védőjét, hogy folyamodjék kegyelemért. A védő be is adta a kegyelmi kérvényét és 10 napon belül eldől, hogy kegyelmet kap-e, vagy sem. Ha nem kap kegyelmet Léderer, azonnal kivégzik, ugy, hogy Lédererné főtárgyalásán nem tehet vallomást. Léderer hangoztatta védője előtt, hogy nem kiván az asszonnyal találkozni és nem kiván vele uj főtárgyaláson résztvenni. A tűzrendészet jóságához és ezzel kapcsolatban az emberéletet és vagyont, tehát nemzeti érdekeketveszélyeztető tűzvészek pusztításának megakadályozásához országos érdek fűződik. Ezért a belügyminiszter körrendeletben rendezte a tűzrendészet fontos ügyét, amely rendelet főbb intézkedései a következők: Azok a községek, összeépített puszták, tanyák stb., amelyekben 50 lakóháznál nincs több, a következő tüzoltószereket kötelesek beszerezni és készenlétben tartani : Legalább egy szivó-nyomó fecskendőt (két 80 milliméteres hengerüt), 60 méter nyomótömlőt (országosan egységes csavarral), 8 méter szivótömlőt,-egy csáklyát, 2 vasvillát, egy petróleumos fáklyát, vagy lámpát, egy fejszét, 2 vedret és 20 négyzetméter nagyságú takaróponyvát. Minden, legalább 50—300 lakóházat számláló község köteles beszerezni legalább 200 mm. hengerrel biró szivónyomó fecskendőt, továbbá egy, legalább 5 hektoliter űrtartalmú vízhordó kocsit 1 hektoliter űrtartalmú káddal, 2 egyenként 5—6 méter hosszú támasztó létrát, 2 csáklyát, 2 fejszét, 2 vasvillát, 2 kalapácsot, 2 petróleumfáklyát, vagy lámpást, 6 vedret és 2, egyenként 20 négyzetméter nagyságú takaróponyvát. Minden 300-700 házból álló község a fentieken kivül még 1 (tehát összesen 2) felszerelt szivónyomó fecskendőt tartozékaival és még egy 20 négyzetméter nagyságú takaróponyvát és 700—1000 házból { álló község pedig még 2 (tehát összesen 3) teljesen felszerelt szivónyomó fecskendőt és még egy harmadik takaróponyvát köteles beszerezni. A legalább 300 lakóházból álló minden község köteles akár a helybeli önkéntes tűzoltótestület, akár a köteles tűzoltóság utján, akár pedig egyébként a nappal és éjjel egész szakára kiterjedő és egész éven át tartó tüzoltókészenlétet rendszeresíteni. A készenlét legalább két tűzoltóból álljon, akik nappalonként, illetőleg éjjelenként felváltva teljesítsék az őrségi szolgálatot. Kisebb községekben készenléti szolgálatot csak éjjel kell tartani. Ezt az éjjeli őr látja el. Mindenben — a hazafias társadalom bevonásával — önkéntes tüzoltóegyletek létesítését kell kezdeményezni. A „köteles tűzoltóságot" mindazokban a községekben meg kell alakítani, ahol vagy nincs, illetőleg nem alakitható önkéntes tüzoltóegylet, vagy a meglevő önkéntes testület akár létszám, akár kiképzés tekintetében nem felel meg a tűzvédelmi igényeknek, végül, ahol egyéb körülmények (helyi építkezési viszonyok stb.) az önkéntes testület mellett a „köteles tűzoltóság" felállítását is indokolják. A „köteles tűzoltóság" alakítása oly mérvben történjék, hogy átlagban a község minden 50 lakosára egy tűzoltó essék, egy-egy község ily tűzoltósága azonban legalább 15 főbő! álljon. Rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, ott, ahol még eddig rendszeresítve nincs, rendszeres (hivatásos) tűzoltóságot kell létesíteni és ennek díjazásáról és felszereléséről az illető város a háztartási költségvetésben köteles — megfelelő fedezet biztosítása mellett — gondoskodni. Emellett azonban a városokban az önkéntes tűzoltó-egyletek alakulását is elő kell mozdítani s a meglevő ily egyleteket hatósági támogatásokban kell részesíteni. Azokban a városokban, ahol önkéntes mentőegyesület nincs és annak alakítása akadályokba ütközik, a mentőszolgálatot is a hivatásos tűzoltóság keretében kell megszervezni. Kereskedelmi és ipari ügyek A szegedi kereskedelmi és iparkamara közleményei A kereskedelmi szakoktatás reformja. A kereskedelmi iskolai tanárok országos egyesülete beadvánnyal fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben az 1920. évben kibocsájtott kereskedelmi oktatási tantervnek megreformálásét kérte. Ebben az ügyben tárgyalások folytak a közoktatásügyi és kereskedelmi minisztériumok között, melyek eredménye gyanánt határozatba ment, hogy a kérdés egész komplexumát véleményezésre kiadják az ipari és kereskedelmi oktatási tanácsnak. Addig is azonban, mig a tanács munkálataival elkészül, a legsürgősebb kívánalmakat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletileg tetjesiti. A legközelebb megjelenő rendelet ki fogja mondani, hogy a németen kivül tanított második nyelvnek az oktatása már az első évfolyamban megkezdődjék és ugyancsan az első évfolyamba vétessék fel egy uj tárgy „kereskedelmi alapismeretek" elnevezés alatt. A tantervnek eddigi kettéosztását az alsó és felső két-két esztendőre a minisztérium már is megszűntnek tekinti és a jövő évtől kezdve a második év végeztével külön bizonyítványok nem fognak kiadatni. A további javaslatok között, melyek az ipari és kereskedelmi oktatási tanács elé kerülnek, szerepel az oktatásnak a gyakorlati élethez való hozzáidomitása, egyes tárgyak tanítási rendjének megváltoztatása, a heti óraszámnak maximálisan harminc órában való megállapítása, a kizárólagos délelőtti oktatás, kötelező játékdélutánok és havonként egy kirándulási nap elrendelése. * Az országos kézműipari tárlat előmunkálatai. Az augusztus 14-én megkezdődő országos kézműipari tárlat előkészítő bizottsága most küldötte szét a vidékre a kiállítási prospektusokat és a jelentkezési iveket. A jelentkezési iv^ek a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál is megszerezhetők. * Tanonc és segédmunkakiállitás Szegeden. A szegedi ipartestület elhatározta, hogy junius 29-én tanonc- és segédmunkakiállitást rendez. A kiállítást a szegedi ipartestület nagytermében fogják megtartani. Mindennemű felvilágosításért a szegedi ipartestület elnökségéhez lehet fordulni. * Papír és irószerkereskedők gyűlése Szegeden. A Magyar Papirés Irószerkereskedők Országos Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta első vándorgyűlését Szegeden a kereskedelmi és iparkamara üléstermében Szénássy Béla elnöklete alatt. Az ország külömböző részeiből megjelent vendégeket a kamara nevében Wimmer Zürichben a magyar koronát 72*60-al jegyezték.