Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-17 / 111. szám

Békéscsaba, 1925 május 17 BfiKfiSMECMnEK ftOZiXlNí 3 Békéscsabai vállalkozó kövezi ki az Andrássy-utat 11 ajánlattevő pályázott a munkára (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács néhány héttel ez­előtt a lapok utján nyilvános pá­lyázatot hirdetett az Ándrássy- és Gyulai-ut kövezési munkálatainak elvégzésére. A pályázat pénteken, tegnap járt le és arra 11 vállal­kozó nyújtotta be ajánlatát. A zárt ajánlatokat a tanácsülésen bontották fel és megállapították, hogy a pályázó cégek a követ­kezők : Békéscsabáról: 1. Gálik Mátyás, 2. Molnár János és társa, 3. Lip­ták János és Perlroth Sámuel, 4. Belanka Mihály építész, 5. Zsib­rita János, 6. Párkány Simon fő­mérnök, 7. Unió belonárugyár rt. és 8. Máté György. Vidékről: Heilinger Antal, Gyula: Hirsch Mihály, Budapest; Breier Imre, Szeged Az ajánlatok felett a pénteki tanácsülés döntött, elfogadva Máté György pályázatát, amely 4%-kal drágább volt ugyan a többieknél, ezzel szemben azonban Máté a munkáért minden irányban fele­lősséget vállalt, helybeli munká­sokat fog alkalmazni és az összes munkálatokat elvégzi. Az ajánlattevők részben csupán -a kövezést, részben a betonozást akarták vállalni, ezenkivül nem vállaltak felelősséget az összes munkákért. Az önkéntes biztosítás uj rendje A munkásbiztositási pénztári tagság bérhatára (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kormány ez év április elején 2000/925. sz. alatt rendeletet bo­csájtott ki a magántisztviselőkre és egyéb magánalkalmazottakra érvényes bérhatár tekintetében. Ez a rendelet azt az intézkedést tartalmazza, hogy nem lehel a pénz­tárnak tagja olyan önként, vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosí­tott alkalmazott, akinek évi java­dalmazása 24 millió, napi java­dalmazása pedig 80 ezer koronát meghalad. Ezt a rendeletet nem egészen világos szövegezése foly­tán egyesek ugy értelmezték, hogy az ezen javadalmazáson felül levő alkalmazottak egyáltalán nem es­nek biztosítási kötelezettség alá. A rendelet helyes értelmezése dolgában több oldalról kérdést intéztek a népjóléti és munkaügyi miniszterhez, aki a Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Szövetségé­hez intézett 29780/925. sz. leiratá­val végérvényesen eldöntötte a kérdést, amennyiben kimondotta, hogy ez a rendelet csak az ön­kéntes biztosítottakra vonatkozik, mig ha valaki biztosítási kötele­zettség alá tartozik és annak javadalmazása időközben az em­iitett határt meghaladta, a pénz- j tárból nem jelenthető ki. Közölte egyben a miniszter azt is, hogy most foglalkozik a beteg­ségi biztosítási bérhatár további felemelésének kérdésével s arra vonatkozólag rendeletet fog kibo­csájtani. Felső mezőgazdasági iskolánk Tegnap adták ki az iskola szervezetét és rendtartását A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter tegnap kiadta a felső me­zőgazdasági iskolák szervezeti és rendtartási szabályzatát. Akik szi­vükön viselik a magyar kultura sorsát, akik óhajtják a nemzeti közösség egészséges fejlődését és törődnek a magyar jövő: az ifjú­ság sorsával, azok tudják, mit jelent ez a rendelkezés. Jelenti egy évszázados iskola­politikai mulasztás megszüntetését, jelenti a magyar ifjúság helyes gyakorlati irányban való neve­lését, az ország gazda és polgári társadalmának emelkedését és az oly sokat hangoztatott többter­melés nevelő munkájának tény­leges megindulását. Nem mehetünk el emellett a ha­talmas nemzetgazdasági és iskola­politikai perspektíva mellett szó nélkül és fel kell hívnunk első­sorban a gazdatársadalom s álta­lában minden gondolkodó szülő figyelmét erre az uj iskolatípusra, az egyéni és nemzeti érdek je­gyében. Mi a célja s mi a jelen­tősége ennek ? S amit itt elmondunk, az egy­ben egy nagy gazdaságpolitiku­sunknak : dr. Czettler Jenőnek és egy iskolapolitikai tudósunknak: dr. Korniss Gyulának felfogása a felső mezőgazdasági iskoláról. Egy nemzet egészséges fejlődé­sének alapfeltétele, hogy minden társadalmi osztály a neki meg­felelő műveltséget sajátítsa el. Az iskola munkája akkor válik iga­zán eleven, értekes erővé az élet­ben, az egyén és a nemzet életé­ben egyaránt, ha a kapott művelt­ség összhangban áll a tanuló érdeklődésévet és fogékonyságá­val. Mit látunk mégis a magyar iskoláztatás rendszerében ? Azt, hogy a lateinerosztály számára fölösszámu középiskola nevelte a tudományos vagy közigazgatási pályára kerülő növendékeket s amellett, hogy a gyakorlati pályák szabadabb boldogulásától elzárta ezzel a nemzet müveit osztályá­nak egy tekintélyes részét, fixfize­téses alkalmazotti minőségben is megnehezítette elhelyezkedésüket különösen a csonka határok kö­zött, amint ezt a B-listázás szo­morú következményei is mutatják. A kereskedőosztály számára szintén túlsóknak bizonyult a régi 68 s ma is 40 nél több felső ke­reskedelmi iskola, mig az iparos­osztály 4 középfokú szakiskolája eddig kielégítette az igényeket. Az ország legnagyobb s a nem­zeti megújhodás és felfrissülés szempontjából egyik legfontosabb rétegének: a gazdatársadalomnak azonban nem volt eddig közép­fokú szakiskolája 1 Az ország la­kosságának háromnegyed része neki megfelelő gyümölcsöző okta­tás nélkül maradt. Ez az a százados iskolapoliti­kai mulasztás, amit a felső mező­gazdasági iskola pótol. S ebben van célja és jelentősége is: meg­adja a gazdatársadalom fiainak érettségi bizonyítványával azt a helyet, melyet müveit ember el­foglalhat közéletünkben s egyben gyakorlati pályára képesítvén, meg­adja a szabadon való érvényesü­lés lehetőségét akár saját földjén is. Szívből örülhetünk, hogy éppen városunkban alakult meg a pol­gári fiúiskola igazgatóságának és tanártestületének kitartó, gáncsot nem tekintő munkája árán az első teljes felső mezőgazdasági iskola, mely most a kereskedelmi érett­ségivel egyenlőjogu érettségi bizo­nyítvánnyal képesiti junius köze­pén növendékeit a posta, távírda, vasút, közigazgatási s a gazda­sági pályákra s megnyitja szá­mukra speciális studiumként a gazdasági akadémiát, állatorvosi főiskolát s az egyetem közgazda­sági fakultását. Városok közötti kardcsapatverseny Már több izben felhívtuk olvasó­ink figyelmét a Csabai Atlétikai Klub vivóosztálya rendezésében vasárnap, f. hó 17-én megtartandó, szenzációsnak ígérkező városok közötti meghívásos kardcsapatver­senyre. A nevezéseket tudói itónk megtekintette és azok között oly országos hirü, bajnokságokat nyert vivók nevével találkozott, (Gön­czy (HMTVE), a vidéki bajnokság 2. helyezettje, Bangha (HMTVE), aki az idei középiskolai bajnok­ság győztese, Kun (BVC), az idei országos kardbajnokság résztve­vője, Stark (BVC), több hendikep­verseny helyezettje, valamint Bá­csy (GySC), aki az olympikonok részvételével megtartott akadémián közfeltünést keltő módon szere­pelt), akiknek a versenyen való indulása kiváló sportélvezetet ígér. A Budapestet képviselő BVC, a Hódmezővásárhelyét reprezen­táló HMTVE, a Gyoma színeiben induló GySG négyes csapataival szemben a CsAK Heller K. Iván csapatkapitány vezetésével, aki 1906-ban osztrák bajnokságot és több külföldi versenyt nyert, Her­czegh, Mokos, Rusz, Vigh és Vin­czehidy-bő\ álló csapatával veszi fel a küzdelmet. A CsAK fiatal gárdája rövid sportmultja dacára már több fővárosi versenyen szer­zett helyezésével klubjának dicső­séget és ezért reméljük, hogy a verseny győztesének kürt és gróf Wenckheim Jenő által adományo­zott értékes ezüstserleg megszer­zését riválisának meg fogja nehe­zíteni. Az egylet vezetősége tudo­másunkra hozta, hogy eltérően az eredeti tervtől, a versenyt a Vigadó nagytermében tartja meg. Az előmérkőzések reggel 8 óra­kor kezdődnek a GySC és CsAK csapatainak küzdelmével, melyet kb. 9 órakor a BVC és HTVE iz­galmasnak ígérkező összecsapása követ. A döntő az előbbi két mér­kőzés győztese között kb. V 211 órakor kerül lebonyolításra, míg a versengés a további helyezése­kért ezután következik. A közön­ség kényelmére a helyszínen buf­fet is rendelkezésre fog állani. A nézők jegyeiket (ülő 30, álló 20, diák 10 ezer K) a pénztáraknál nevükre letéve tetszés szerint el­távozhatnak és visszatérhetnek. A versenyre, amelyhez fogható ez­ideig itt még nem volt, ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét és reméljük, az alkalmat senki sem fogja elmulasztani, hogy a magyar kard kultuszának áldozzék. wwwwwwwwwwwwwww Megnyílott a strandfürdő Szombaton délelőtt 11 órakor nyitották meg a strandfürdőt ün­nepélyes keretek között a meg­hívott vendégek jelenlétében. A strand igazgatósága kedves meg­lepetéssel szolgált a vendégeknek : a kabinok és az egyéb farészek szürkére festetten, a strand földje homokkal magasra felhintetten hi­valkodtak, kellemes látványul a szemeknek. Az egybegyűlt vendégeket a terraszon a Fürdő rt. nevében Réthy Béla elnök üdvözölte, aki­nek Rell Lajos dr. adott talpraesett választ. Az ünnepély résztvevői meg­szemlélték az Ízlésesen megszépí­tett strandfürdőt, majd a vendég­szerető igazgatóság által adott villásreggelihez ültek, amely mel­lett sokáig maradtak együtt a leg­jobb hangulatban. Az első strand­napon már igen sokan hódoltak a hideg víznek és vidáman lubic­koltak a zöld víztükörben. Módunkban volt ebből az alka­lomból a strandfürdő idei ártáblá­zatát megszerezni és azt a követ­kezőkben közöljük : Napijegyek: Fürdőjegy felnőt­teknek hátköznap 8, ünnepnap 10, diákoknak hétköznap 5, ün­nepnap 7, gyermekeknek hétköz­nap 3, ünnepnap 5, kabinjegy (4 személyig) 10 ezer K. Ruhajegy: Fürdőruha felnőtteknek 5, gyerme­keknek 3, lepedő 4, törülköző 2, tréningjegy 2, belépőjegy 2, érték­megőrzés páncálszekrényban 3 ezer K. Bérletek: kabinbérlet az egész idényre 400, fürdőbárlet az Ha kellemesen és olcsón akar szórakozni, ugy itt az alkalom, ma nyílik meg a Körösparti terrasz. Kitűnő magyar konyha. Udvari sör. Fajboraimban nagy választék! Feltűnő olcsó árak! Társaságok részére fenntartott asztalok! A n. é. közönség tetszését feltétlen megnyeri. A zenét ma és mindennap Purcsi Péter személyesen vezeti. közönség tetszését feltétlen megnyeri. A zenét ma és mindennap Ahonnement havi 6 0 0.00 0 korona! Tisztelettel Baráti Vince vendéglős .is

Next

/
Oldalképek
Tartalom