Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-14 / 108. szám

2 BÉ&ÉSMEGIM &02LÖH! Békéscsaba 1925 május 14 Újra festik és kicsinosítják a csabai színházat A szinügyi bizottság ülése Közös bizottság fogja intézni a csabai szinikerület ügyeit (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi szinügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tartott Berthóty István dr. polgármester elnöklete alatt, amelyen a bizottság úgyszólván teljes számban képviselve volt. Dr. Korniss Géza tanácsnok, a bizottság előadója ismertette a kultuszminiszter tervezetét a szinikerületek uj beosztását illetőleg. Eszerint a csabai kerületben Békéscsaba, Szentes, Makó és Kiskunhalas városok lesznek képviselve. A közös színigazgatóval való tárgyalások és a szinikerület közös érdekeinek védelmére közös bizottság alakítandó, amelyben mindegyik város a maga sziniidény tartamának mérve szerint lenne képviselve. A bizottság egyhangúlag magáévá tette Korniss Géza dr. előterjesztését azzal a módosítással, hogy kéri a minisztert, hogy a kerületet vagy egészítse ki Orosházával vagy a távolságra való tekintettel Halast Orosházával helyettesítse. Ezután a bizottság a színigazgató által kért segélykiegészitést megszavazta, majd elhatározta a színháznak kivül és belül való teljes újrafestését. A munkálatokat zárt pályázat utján adják ki s a költségek a szinügyi alapból fedezetet nyernek. Végül több, kisebb jelentőségű ügy került tárgyalásra. Többek között a színház bérleti diját leszállították helybeliek részére 15, idegenek részére 30 aranykoronára. A délutáni előadások bérleti dija 10, illetve 20 aranykorona. A vármegye egészségügye 237 megbetegedés, 9 halálozás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei közigazgatási bizottságban Zöldy János dr. vármegyei tisztifóorvos beszámolt a vármegye április havi közegészségügyi állapotairól, amelyek kielégítőknek voltak mondhatók. Á megbetegedesek szama 238-al kevesebb volt, mint márciusban, ami azért történt, mivel a Békéscsabán és Mezöberényben teilépett kanyarójárvány szünőfélben van. Ezenkívül a meiőberényi, másodszori kiütéses tiluszjárvány is megszűnt, ugy hogy a London-telepnek nevezett ciganyvarosra elrendelt egészségügyi zárlatot az alispán feloldotta. A legutóbbi kiütéses tifusz egy haláios áldozatot is szedett a beegek közül. A vármegyei közegészségügyi tatisztika áprilisban a következő olt: difteria 11 (meghalt 1), vöreny 8, kanyaró 196 (2), bárányaimlő 9 (1), hasihagymáz 7 (3), gyermekágyi láz (1) 1, kiütéses tifusz 3 (1) és vérhas 2, összesen 237 (meghalt 9). Ugyanekkor Sal Gyula tvhat. állatorvos beszámolt a vármegye állategészségügyének állapotáról. Ez áprilisban kielégítő volt, járványok nem fordultak elő. Az állatbetegségek között leggyakrabban előfordult a lépfene, amely 8 községben pusztított. A takonykór és a sertésvész 1 — 1 községben ütötte fel a fejét. A sok lépfenés megbetegedés annak tulajdonitható, hogy sok községben elkéstek a védőoltással, amelyet még csak most kezdtek meg. Daimel Sándor dr. alispán szerint a földmivelésügyi miniszter most bocsátotta ki Békésvármegye tavaszi haszonállat-összeírásának eredményét. Az adatok több ezer darabnyi gyarapodást tüntetnek fel, ami rendkívül kedvező a vármegye állattenyésztésének fejlettségére. Szaivasmarha 54.307 van a megyében (gyarapodás 724), 49.272 ló (3480 al több), 135.857 sertés (16.554-el több), 72.415 juh (8996-al több), 70 szemár, 43 öszvér és 230 kecske. Szivattyútelep a Máté-portákon A mérnöki hivatal nagyvonalú kiszáritási tetve (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az erzsébeíhelyi Máté porták azok a részei Békéscsabának, amelyeket már a közepesnél is nagyobb eső esetén víz lep el. Máté-portáknek hívják tulajdonképpen a Ludvigh- és Reviczky-uccának azokat a részeit, amelyeket még a háború előtt a tulajdonosuk hatósági engedély alapján feldarabolt, kisembereknek eladott és a kisemberek a városi hatóság minden óvása, figyelmeztetése és jóslása dacára is házikókkal építettek be. A városi hatóság óvása amiatt történt, hogy a rendkívül mélyen fekvő terüleidarab valósággal predesztinált arra, hogy eső alkalmával viz borítsa el. Víz, amely az egész környék magasabb részeiből oda fut és gyülemlik össze. Évről-évre megismétlődnek Békéscsabán a bőséges vízmennyiséget lezúdító felhőszakadások. Ilyenkor annyi viz özönlik a Mátéporták kicsiny telkeire, hogy az áradat nemcsak az udvarokat és a kerteket lepi el, hanem a házakat és a lakásokat is. A viz eztán sok kárt tesz a kezdetlegesen épített házikókban, amelyek közül sokat ennyira megrongált, hogy a lakók elhagyták a házat, amely szétbomlott és összedőlt. Ez az állapot annyira sulyosodott az idők folyamán, hogy az éidekeltek folytonos küldöttségjárással és panaszkodással zaklatták a városi hatóságot. Ez végre ugy oldotta meg a kérdést, hogy szivattyút állított fel, amely a meggyülemlett vizeket szokta eltávolítani. Sejnos, az olyan bőséges esőzésekkor, mint amilyen a május 3-ikai is volt, a szivatlyu mit sem jelent, mert a Máté-portákon annyi viz gyülemlett össze, hogy a leszivatfyuzása heteket vesz igénybe. Ujabban két erzsébethelyi városi képviselő : Nyilas András és Lilinger István szorgalmazza a kérdés megoldását. Ennek következtében a város a végleges és leghelyesebb megoldásra határozta el magát. A mérnöki hivatalban Baukó András főmérnök nagy alapossággal elkészített tervet és javaslatot állított össze, amely ezidőszerint egyedüli lehetséges módja a nehéz kérdés megoldásának. A 1 javaslat az, hogy a közgyűlés bizza meg a városi tanácsot, szerezzen a telektulajdonosoktól szolgalmi engedélyt a Máté-porták vízmentessé tételére. A vizmentesitést a főmérnök tervezete szerint egy levezető-csatorna és egy vízgyűjtő-medence létesítésével lehet elérni. Az összegyűlt vizet, amely a medencében gyülekeznék, a felállítandó állandó szivattyútelep távolilaná el. A szivattyútelep gépeit villamos erővel hajtanák. A Máté-porták végérvényes vizmentesitése természetesen legelsősorban a folytonos érvizveszedelemnek kiíett lakosság érdeke. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a telektulajdonosok engedjék meg — a főmérnök tervezetének közgyűlési határozattá válása esetén — hogy a vízlevezető-csatornát a földjeiken keresztül ássák meg. Ellenkezésük esetén a város kénytelen lenne a kisajátítási eljáráshoz folyamodni, ami esetleg évekig is eltartana és ez idő alatt a Máté-porták még jó néhányszor juthatnának hetekre viz alá, egyegy felhőszakadás jóvoltából. A tervezetet a hétfői városi közgyűlés fogja tárgyalni. Izr. vallási és kulturest Nagyszabású és rendkívül nívós vallásos délutánt rendezett f. hó 12-én a zsidó kistemplomban dr. Silberfeld Jakab főrabbi. Az ünnepéiy dr. Silberfeld Jakab főrabbi megnyitó beszédjével kezdődött, amelyben a nap jelentőségét méltatta és elismerését fejezte ki az egybegyűlt hivek vallásos áhítata fölött. Brüll Endre és Wultz Tibor adtak eiő kitűnő művészettel a „Tavasz ébredése" cimü zenede rabot, majd Gesmey Boriska énekelte el kitűnő technikával „Peer Gynt" egyik énekszámát, nagy tetszést aratva. Dr. Silberfeld Jakab tartotta meg ezulán vallásos felolvasását „Izrael jövője" cimen, amelyben Istenről, az emberről és a zsidóságról elmélkedett, a három tényező kapcsolatéból fejtve ki a zsidóság jövőjéhez fűzött remények jogosságát. Ezután négy szavalat következett. Guttmann Csibi adta elő mély elgondolással és benső meglátássá,! Kiss József „Dal a szegény Arjeről" cimü versét, nagyszerűen szemléltetve a szegény fiu tragédiáját. Rusz Erzsike Csernichovszkynak „Péntek este" c. legendáját adta elő fellépésének diszkrét eleganciájával és a legendában foglalt eszmének, az idillikus családi élet dicsőítésének szerencsés interpretálásával rendkívül kellemes impressziót keltve. Gerő Izabella Patainak versét tökéletes átérzéssel szavalta, mély és maradandó nyomot hagyva a hallgatóság szivében. És, last not least, Weisz Irénke, aki Morris Rosenfeld-nek „Zsidó katoná"-ját hivalott szavelónak művészetével és komoly tanulmányra valló tehetségével szavalta, lelkes elismerést váltva ki a költemény szépségeinek és aktualitásának kidomboritása által. Halmos Mór h. főkántor a Szulsmitból énekelt. A bravúros hang, a művészies ének, no meg a vallásos asszociáció megtette hatását. Deutsch Zsuzsa „A zsidó nő a vallásos életben" cimü felolvasása, rövidsége mellett is éles megfigyelő képességet és irói talentumot engedett sejtetni. Wultz Imre énekelt ezután egy kedves jiddis dalt. Külön ki kell emelnünk a munkás dalárdát, mely Wultz Gyula kántor kernagy vezénylete mellett precíz betanulással, kifogáátalan összhangot produkált, előadva a következő négy dalszámot: „Viharban", „Csendes éj", „Csendes a tó" c. énekszámokat, továbbá a „Himnusz"-t. Az ünnepély befejeztével dr. Silberfeld Jakab mondott köszönetet a közreműködőknek és a vallásos és hazafias ünnepély, ahonnan a jelenlevők emelkedett hangulat mellett és vallásos tartalomban erősödve távoztak, a „Himnusz"-szal végződött. A kerületi cserkészünnep előkészületei Tegnap délután tarlotta a békéscsabai kerületi cserkészünnepet előkészítő nagy bizottság ülését a városháza nagytermében dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán megköszönve a megjelentek érdeklődését, rámutatott az ünnep jelentőségére és főleg a hölgybizottság tagjainak intenzív közreműködését kérte, mint a siker biztositékát. Utána V'dovszky Kálmán emelkedett szólasra, akinek előadásából impozáns keretekben domborodott ki a cserkészünnep nagyarányú előkészülete. A cserkészünnep fővédnökségét Albrecht kir. herceg vállalta, aki személyes megjelenését is kilátásba helyezte. A kerületi ünnepre 27 cserkészcsapat jelentette be részvételét, ugy hogy a gyulaiakkal együtt jóval több, mint félezer cserkész vonult fel az ünnepen, akiket 38 cserkésztiszt fog vezényelni. Az ünnep tulajdonképen pünkösd első napján, 31-én kezdődik a vendégcserkészek ünnepélyes fogadtatásával. Este a CsAK pályán impozáns tábortűz iesz, amelyen az ezzel kapcsolatos cserkészélet kerül bemutatásra. Másnap délelőtt a strandon tartják a cserkész-úszóversenyeket s kapcsolatosan a vívóversenyt. Délután lesz a CsAK pályán a tulajdonképeni nagy propagativ ünnepség. Ezen a gyönyörűnek ígérkező felvonuláson és ünnepélyes fogadalomtételen kivül változatos cserkészjátékok és a tábori élet kerül bemutatásra. Egyébként a 2 nap gazdag programját egy tájékoztató füzet fogja ismertetni, amelyet Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató állit össze, erre az alkalomra. A bizottság egyhangú helyesléssel vette tudomásul az előadó jelentését s a közgyűlés az elnöklő főispán éltetésével ért véget. Fagyos szentek Ma kezdődtek a fagyosszentek. Szervác, Pongrác és Bonifác ilyenkor, május közepén még egyszer megijesztik a gazdákat, mert az ő nevükhöz fűződnek a májusi fagyok, amikor egy éjszakán tönkremehet a zsendülő vetés. Remegve várja a falusi és tanyai nép a fagyosszenteket, de rosszérzéssel gondol rájuk a városok lakossága is, mert ha odakünn elfagy a gyenge buza, a városban is kevesebbet esznek. A gyümölcstermés is a fagyosszentek három napjától függ,