Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-05-13 / 107. szám
KOTE8 8ZAM AMA SOKOIA Békéscsaba, 1925 május 13 Szerda 52-ik évfolyam, 107-ik szám ZLONT Politikai napilap Blcfisotéai dijak : Helybe a és vidékre postán küldve : negyedévre £6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona, Gondok töviskoszorui szoritják-szorongatják lázak ragyogó pírjában fürösztött orcáinkat; harsonázva dobbanó szivünket gonosz ellenségként facsarja a nyomorúság, mely hegyes ^ dárdát nyom a mellünknek. Gondok öldösnek, fojtogatnak, könnyeztetnek ma bennünket, züllő, elomló, végsőt vonagló emberi létünk jajongva sir föl a magunk tengernyi nyomorúságán, amelynek gigászi végtelenségétől nem látjuk, nem érezzük, nem szánjuk a másokéit. A mai emberre zuhogó ökölcsapásokként szakad le az élet — a megveszekedett fél-béke — minden őrjöngő őrülete. Mint kegyetlen kényszerzubbonya a téboly álomhercegét, tartja fogva kenderkóc létünket a ma százezerféle nyomorúsága. Mert megsokasodtak a gyökértelenül vegetáló mai ember bajai, gondjai, nyomorúságai, csapásai. Bajok légiói leselkednek reánk minden sarokban és valami modern, de ezerszerte gonoszabb Pandora üriti árválkodó lényünkre a rontást, ártalmat, szenvedést, vonaglást, gyöt„ rést szülő kifogyhatatlan szelencéjét. Nyomorúsága a mai embernek végtelen : a napi lét bizonytalansága, a szégyenteljes lerongyolódottság, az éhes marakodás a jóllakottak által elhajított koncért, a hitvány papirrongyok gőgös és kaján uralkodása, az egymásevés dicstelen járványa, a máról holnapra tengődés ráncbasorakoztató varázshatalma, országos bajok fekélye — mind-mind a mi mai, korszerű nyomorúságunk. Mindmind a miénk, egészen és bőkezűen, kéretlenül és hívatlanul, mint ahogy nincs rá mód, hogy halandó emberfia valaha kibújhasson a tulajdon bőréből vagy hogy valamely folyóvíz visszafelé vegye útját a medrében. Nehéz gondok, huszesztendősöket megfehérítő súlyos létgondok tetézik mindennél terhesebben a mai életet. Láthatatlan, de vértserkedző, súlyos és borzalmas •0 töviskoszorut visel ma mindenki; a mosoly csak önámitás, rosszul leplezett palástolása csorgó vérpatakoknak, amelyek meleg szivekből hullanak folytonosan, mo^ijoton szomorúsággal, mint bágyadt ŐSKÍ eső csöndeskés paskolása a löl-főljajduló, száraz avarra. A fölszin hebegve és ügyetlenül takar ma egy-egy csöndes, bus tragédiát, amely jajongva tombol piros szivek mélyén és amelytől talán egyetlen emberi sziv sem mentes. Hisz egyformán csap .mindegyikünk arcába a sok gonosz, ezerarcú gond, bár éppen annyiféle néven emlegetjük, ahány nap pereg le a fejünk fölött. Ma walutaátok a neve vagy tűzifa, holx nap drágaság vagy lekopottság, munkanélküliség vagy politika vagy... de mit idézgessem itt valamennyi rossz szellemet? Főizeikesztí ; Dr. Gyöngyösi János Felelői sserkesstői P-Horváth Ressö. Telefonii&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáa II. kei. Ferencz József-tér 20. ss. — Hirdette díjszabás szerint. Jaj, meddig tart még ez a kínkeserves kálváriajárása a megcsúfolt drágaszép embermillióknak? Meddig tart piros, kincsesgazdag sziveink facsarása, orcáink korbáccsal való megszaggatása, kicsiny és madárdaltól hangos emberlétünk fojtogatása, tenyérnyi boldogság—szigetünk tétovázása és megcsufoltatásunk, a mindennapi áldott kenyér helyett a mindennapi vesszőfutás és az örökös gond-töviskoszoru ? Meddig leszünk még félig emberek ? 1 Léderer a főtárgyaláson beismeri bűnösségét Budapest, május 12. Ma kezdte a hadbíróság a rablógyiikossággal vádolt Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy bünperének tárgyalását. A főtárgyalást 9 órakor nyitotta meg Soltész Sándor ezredes-hadbiró elnök. A biróság megalakulása után felvették a vádlott nacionaléját, azután felolvasták a katonai ügyészség vádiratát. A vádirat a terhelttel szemben halálbüntetés alkalmazását kívánja. Az elnök kérdésére Léderer kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát, de nem rablógyilkossággal. A védő Léderer elmeállapotának megvizsgálását kéri. Ez ügyben később fog dönteni a biróság. Ezután Léderer folytatja vallomását. A gyilkossággal kapcsolatban semmire sem emlékszik. A gyilkosság előzményeiről hosszasan magyaráz és elmondja, hogy feleségére féltékeny volt, mert a felesége panaszkodott, hogy Kodelka házassági ajánlatot tett neki. A val'omás befejezése után a védő intézett kérdéseket a vádlotthoz, majd P3dig a tárgyalásvezető elrendeli a tanuk bevezetését, majd 10 perc szünetet rendel el, mely után megkezdi a különálló tanú, Léderer Gusztávné kihallgatását. A hadbíróság elnökének figyelmeztetése után Lédererné kijelenti, hogy vallani akar. Férjével 1918-ban ismerkedett meg Pozsonyban. Kaszirnő volt, de sokkal tisztességesebb, mint ahogy őróla a lapokban megjelent közlemények szólnak. Elmondja, hogy egy angol lord mayornak (polgármesternek) a törvénytelen gyermeke és születési anyakönyvébe apaként az Oberbauer nevet ő hamisította. Vallomása további során azt állította, hogy férjét állandóan ő segélyezte. Fosztogatók jártak a gróf Boka-család sírboltjában Egy kopotsót három helyett felvágtak, de a sejtett ékszereket nem találták meg — Két züllött külsejű biciklistát gyanúsítanak (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult hetekben Lőkösházán történt kriptarablás után most Szarvason próbálkoztak meg ismeretlen tettesek egy főúri család temetkezési helyének kifosztásával. Ezúttal a szarvasi gróf Bolzacsalád sírboltjában tettek látogatást az ismeretlen tettesek. A kripta a római katholikus temetőben van és gróf Bolza Géza és gróf Bolza Pál családjának tagjai pihennek benne, többek között a 13 esztendővel ezelőtt elhunyt gróf Bolza Gézáné. Tegnapelőtt a kripta egyik családbeli látogatója észrevette, hogy a sírboltban nincsen minden rendjén. Értesítette a csendőröket, akik nyomozni kezdtek és megállapitották, hogy a sírboltban álkulcs segítségével bejutott betörők jártak, akik gróf Bolza Gézáné hármas érckoporsóját három helyen felvágták, nyilván rablási szándékból. Az egyik nyilás emberfejnyi nagyságú volt, a másik valamivel kisebb és a harmadik férfiökölnyi. A rablók a nyílásokon át kézzel nyúltak be az érckoporsóba, ahol a hulla 13 év óta feküdt. Minden bizonnyal arra számítottak, hogy a halott grófné koporsójában sok ékszert fognak zsákmányolni. Ebben azonban csalódtak, mert a halotton annakidején nem temettek el semmiféle ékszert sem. Az elvetemült sirrablók ezután minden eredmény nélkül voltak kénytelenek a sírboltból távozni. A nyomozás adatai szerint a sirrablás április 30. és május 7. közötti időben történhetett. A tettesek után a csendőrség széleskörű nyomozást indított. A betöréssel kapcsolatban a temetőőr nagyfontosságú vallomást tett, ami esetleg rövidesen a tettesekre vezetheti a nyomozókat. A temetőőr ugyanis május 4-én a temetőből két kopottas, sőt züllött külsejü férfit látott távozni, még padig kerékpáron. Mindkettő vasmunkás külsejü volt. Az egyik 35 év körüli, sudár termetű, fekete nyírott bajuszu, fekete viseltes kabátu és nadrágu volt, fekete kalappal és oldalt gombolós bőrlábszárvédővel. Kb. 165—170 cm. magas volt. A másik 18—20 év körüli bajusztalan ifjú volt, szürkés kabátban és szürke pantallóban, tányérsapkásan. A sirrablók kézrekeritésére a nyomozást Békéscsabán is megindították. Zürichben a magyar koronái 727s-al jegyezték. 20 koronás arany 284 -236000 papirkorona. Medgyaszay Vilma müvészestje Medgyaszay Vilma neve irányt jelölő a magyar előadóművészét terén. Valamikor a Nagy Endre művészi kabaréjának kicsi színpadán. ő honosította meg és tette magyarrá a francia chansont és nem egy, ma már kiváló és jelentős .írónknak vált diadalmas tolmácsolójává. Előadásának utolérhetetlen bója, mindenkor diszkrét finomsága, szubtilis művészi izlése s a belőle kiáradó szuggesztív erő ebben a műfajban a világ egyik legkiválóbb művésznőjévé avatták. A magyar chanson illusztris művésznője ma lép fel nálunk a Városi Színházban. Medgyaszay neve garancia az előadás abszolút művészi voltáért és a disztingvált ízlést illetőleg. Ugy hogy tulajdonképpen csak szóhalmozás, amikor tudatjuk, hogy a mai előadás is úgynevezett fehér est, amelyet a legkényesebb ízlésű családanyák és leányok s a legnagyobb igényű müélvezők is meghallgathatnak. A gárda, amellyel Medgyaszay nálunk fellép, méltó az ő nevéhez. Kőváry Gyula komikus, akinek tréfás dalai és jelenetei már az egész országot megnevettették, Hollóssy Juci, a kiváló dalénekesnő és Kuruc János, a művészi magyar müdalirodalom leghivatottabb müvelője. Bizonyára telt ház fog gyönyörködni előadásukban, amely ma, szerdán este 8 órakor kezdődik a színházban. Békéscsabai ügyek a megyegyűlésen A vármegye rendes tavaszi közgyűlését — mint már jeleztük — május 20-ára hívta össze Daimel Sándor dr. alispán. A közgyűlés 20-án reggel 9 órakor kezdődik és aznap, esetleg — a szükséghez képest — a következő napokon tartják meg. A közgyűlés tárgysorozatán igen sok békéscsabai ügy is szerepel, még pedig a következők : Békéscsaba határozata az Alsófehérkörösi ármentesitő társulat kérelme ügyéban és az ellene beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata gazdasági szakoktatás céljaira terület átengedéséről. Békéscsaba város határozata az állami polgári fiúiskola részére játszótér átengedéséről. Békéscsaba város határozata az egri földrengés károsultjainak segélyezéséről. Békéscsaba város határozata a szegedi siketnémák anyagi támogatása tárgyában. Békéscsaba város határozata Osgyán Béla területbérleti szerződésének visszavonása ügyében. A 145. tárgyat tartalmazó rendes tárgysorozatban a következő érdekesebb ügyek találhatók:
