Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-05-07 / 102. szám
Békéscsaba, 1925 május 7 Csütörtök 52-ik évfolyam, 102-ik szám BEKÉSMEGYEI Politikai napilap ElcfUetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Főszerkesztő ; Dr. Gyösgyösl Jánoa. Felelői szerkesztőt P.-Horváth Bexső. Telefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eékéscsabáo •. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Két és fél ezer milliárd baiála A közvélemény már régóta szigorú birálat tárgyává teszi és erősen ostromolja az államháztartást, hogy óriási pénzösszegeket tartalékol a Nemzeti Banknál akkor, amikor viszont a magángazdaságok az óriási adóterhek és a lehetetlen pénzinség folytán borzalmasan sorvadnak. Smith főbiztosnak tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből végre megtudjuk ezeknek a tartalékolt összegeknek a summáját, amely majdnem két és fél ezer milliárd koronára rug. Rémitően nagy összeg, főleg akkor, ha meggondoljuk, hogy az utolsó fillérig az adófizető és a fogyasztó polgárság izzadta ki magából s hogy ez az adófizető polgárság ma pénztelenül, sőt tanácstalanul áll a gazdasági válságban. A 2400 milliárdból, amely élettelenül hever a Nemzeti Bank páncélszekrényeiben, 1400 milliárd a főbiztos rendelkezése alá tartozik azon a számlán, amelyen a szanálási kölcsön szolgálatának biztositására lekötött bevételek, vám-, só-,és dohányjövedék szerepelnek. Ám miután a lekötött bevételek nagyobbak, mint amekkorára a kölcsönszolgáltatás szempontjából szükség van és folyton nagyobbodnak olyan adókból, melyek teljesen legyöngitik az országot, mért gyűjtik össze csupán azért, mert a lekötött jövedelmek szolgáltatják ? Mert nem annyit gyűjtenek csupán, amennyi valóban kell. Hiszen a jelentés is mondja, hogy csupán a márciusi lekötött jövedelmek fedezik az egész évi kölcsönszolgálat 60 százaiékát. Semmi elfogadható ok nincs tehát, hogy amikor 6—7 hét alatt az egész évi kölcsönszolgáltatás fedezve van, miért kell 52 hétig gyűjteni és tartalékolni s miért nem lehet ezt a horribilis összeget a gazdasági életnek visszaadni ? Jóleső örömmel vesszük tudomásul, hogy a többi 1000 milliárddal a kormány a mezőgazdasági hitelt akarja táplálni. Ha nem is tartjuk egész helyesnek, hogy az adózók pénzéből jussanak egyesek olcsóbb hitelhez, mégis örülünk, hogy valamiféle módon már hozzáfognak a gazdasági válság enyhítéséhez. A passzív ellenzék egy része ma résztvett a Ház ülésén Budapest, máj. 6. A nemzetgyűlés folyosóján a demokratikus blok passzivitásba vonulása óta ma jelentek meg először a bloknak azok a tagjai, akik a tegnapi együttes értekezlet után kijelentették, hogy ismét visszatérnek a nemzetgyűlésbe. A folyosón különösen sok szó esett azokról a hírekről, amelyek arról számolnak be, hogy a szociáldemokrata-párt képviselői le akarnak mondani mandátumaikról és állítólag felhatalmazást kértek volna a pártválasztmánytól megbízatásuk letételére. Politikai körökben általában kétkedéssel fogadják ezt a hirt és csupán taktikai próbának tekintik, amelynek megvalósítására aligha kerül sor. Nagy előkészületeket tesznek a pártok a választójogi javaslat tárgyalására, amely elég viharosnak ígérkezik. A holnap esti egységespárti értekezlet elé különösen az agrárrétegeket képviselő párttagok tekintenek igen nagy várakozással, amennyiben az értekezleten Bud János pénzügyminiszter részletesen tájékoztatni fogja őket a mezőgazdasági hitelkérdés meeoldásának tervezett módjairól. Az eddig kiszivárgott részletek alapján általában az a vélemény, hogy a pénzügyminiszternek sikerül a tervezet alapján a mezőgazdaság nyomasztó pénzügyi, illetve hitelhelyzetét rövid idő alatt orvosolni. A vármegye a mezőgazdaság jelkarolásáért Figyelmébe ajánlja a kormánynak a mezőgazdaság védelmét a kereskedelmi szerződések kötésekor (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai napon rendkívüli fontosságú és érdekes átirattal fordult Békésvármegye törvényhatóságához Nógrád és Hont egyesitett vármegyék vezetősége. Az átirat a legmélyebbről gyökerező hazafiasság aggodalmával és figyelmével foglalkozik a magyar föld életével és bajaival és azt célozza, hogy valamennyi társtörvényhatóság közösen, egyesült erővel terjessze kívánságát a kormány elé a mezőgazdaság felkarolása érdekében. Az érdekes átirat mindenekelőtt világosan kifejti, hogy Magyarországon a mezőgazdasági érdekek felkarolása, a kultura emelése, a termények értékesítése és a mezőgazdaságnak rentabilitása nemcsak az érdekeltségeknek, hanem magának az államháztartásnak vitális érdeke. De különösen fontos ma, a külömböző államokkal kötendő kereskedelmi szerződések létesítése idején. Az átirat ezután arra kéri a kormányt, hogy a megkötendő kéreskedelmi szerződéseknél elsősorban a mezőgazdaság érdekeit vegye figyelembe és azt minden más érdek fölé helyezve, háttérbe szorítani ne engedje. Hiába minden mesterséges támogatás az iparnak és a kereskedelemnek, ha a magyar mezőgazdaság a terményei értékesítésének nehézségei miatt csődbe jut. Az ország gazdasági egyensúlyát csak a mezőgazdaság rentábilissá tételével lehet visszanyerni és megtartani. A nógrádi átiratot a vármegye a májusi megyegyűlésen fogja tárgyalni. Az alispántól kapott értesüléseink szerint Békésvármegye is csatlakozni fog a nógrádiak kívánságához, mert kétségen felül áll, hogy a szomszédállamokkal való kereskedelmi szerződések megkötése alkalmával méltó helyet kell biztosítani a magyar mezőgazdasági terményeknek, hogy piacot biztosítsanak azoknak. Iparosok országos versenye Az Országos Iparegyesület akciója — ?> Arany koszorús országos mesteri cim<i.-ért folyik a verseny Az Országos Iparegyesület az összes vidéki ipartestületekhez — igy a békéscsabai ipartestülethez is — leiratot intézett, amelyben arról értesiti az ipartestületet, hogy a kézmüiparosokat fokozottabb és tökéletesebb munkateljesítmények elvégzésére akarja ösztönözni, aminek az a terve, hogy Budapesten és az ország külömböző nagyobb városaiban — Békéscsabán is — időnként versenyt rendez, amely versenyen minden iparos részt vehet. A verseny célja, hogy az iparosság körébe viszatérjen a rég letűnt idők céhrendszerének szelleme, hogy az iparosok nemes versenyre kelve egymással, minél tökéletesebb produktumokkal szolgálják a piacot. A tervezet szerint évenként háromszor rendeznének ilyen versenyt. Az első versenynek határideje már ki is van tűzve augusztus 11-re Budapestre, a többi versenyt a nagyobb városokban tartanák meg. A versenyen remekbe szabott mestermunkákkal, az illető iparág , terén elérhető újításokkal vagy a fokozatos haladást feltüntető kiváló munkával lehet részt venni. A résztvevők között külömböző dijak lesznek kiosztva, a legnagyobb dij pedig az aranykoszorus mesteri cim lesz. A pályázat feltételei szerint az egyes szakmák résztvevői maguk közül választják meg a zsűrit, amelynek tagjai csak versenyen kivül állithatják ki munkáikat és készítményeiket. Ezzel az eljárással akarják biztosítani a zsűri tagjainaK elfogulatlanságát. Az országos verseny iránt — érthetően — rendkívül nagy az érdeklődés és arra számit az Országos Iparegyesület, hogy az országos versenyre ezerszámra fognak beözönleni a külömböző, szebbnél-szebb ipari készitmények, ami méltán fogja dokumentálni, hogy az ország iparosságából nem veszett ki a művészi ízlés és a haladás iránt való hajlamosság. Az iparosság részéről — igy különösen a békéscsabai iparostársadalom legjelesebb reprezentánsai részéről nyert értesülésünk szerint — egyesek aggodalommal fogadják az Országos Iparegyesületnek ezen akcióját, mert félnek attól, hogy a mai rettenetes gazdasági viszonyok közepette igen sok tehetséges és nagyrahivatott iparos az anyagi nehézségek miatt kénytelen lesz lemondani arról, hogy ezen a versenyen résztvegyen és igy igen könnyen elő fog fordulni az az eset, hogy azok és olyanok nyernek majd aranykoszorus mesteri cimet ezeken a kiállításokon, illetve versenyeken, akik azt nem érdemlik meg, ami természetszerűen lehangolólag fog hatni azokra, akiket az anyagi körülmények tartanak vissza a versenyen való részvételtől. A kézmüiparosság között különösen a fiatalabb generációnál az a belátás kezd felülkerekedni, hogy a kézmüiparosságnak nem lehet az a célja, hogy versenyre keljen a tömegcikkeket gyártó gyári iparral, mert az ebben való versenyben a kézmüiparosság okvetlenül el fog bukni, hanem az iparosságnak arra kell törekednie, hogy cikkeiben, készítményeiben a művészi izlés és fejlődés jusson kifejezésre és tegye becsessé készítményeiket a gyári árukkal szemben. Hisszük, hogy a békéscsabai iparosság, amely eddig is oly fényes tanújelét adta nagyrahivatottságának, erről a versenyről sem fog lemaradni, hanem még áldozatok árán is fentartja ezt a nimbuszt és jóhirnevét öregbíteni fogja. Kikaptunk az osztrákoktót Bécs, május 6. Az osztrákmagyar válogatott mérkőzés az osztrákok javára 3:1 (2:1) arányban végződött. A magyarok gólját Takács lőtte, az osztrákokét Haftl (2) és Hausler. Zürichben a magyar korona* 72 5/ 8-al jegyezték.
