Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-01 / 98. szám

EGTES SZAH ABA ItlüO KORONA Békéscsaba, 1925 április 21 Péntek Hedd 52-ik évfolyam, 89-ik szám Politikai napilap ElfíisatőBl dijak : Ksíyben és vidékre postán küldve : negyedévro 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* Fősiwfceszlő; Dr. János. Felelőt werkesatő i P .-Horváth Rezső. Telefoniiám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád II. kei. Ferenci József-tér 20. sa. — Hizdttáa díjszabás szerint. JTlájus elseje A borús felhők közül előcsillan a nap s május elseje, tavasz ébredése, ragyogó, uj pompájában köszönt ránk. Még nem is olyan régről a vörös május kellemetlen emlékei rajzolódnak elénk. Ma azonban vájjon ki törődne velők ? Ha a hatósági óvintézkedések nem is tennék lehetetlenné, vájjon kinek volna ma kedve politikai demonstrációkban, szenvedélyes vagy mámoros hangulatu felvonulásokban lelni gyönyörűséget? A politikai indulatok lángja helyett ma a tavaszi napsütésben is komor redők, mély gondbarázdák feketéinek az emberek arcán. Nem valami felemelő, de ugy van : az emberek elveszítették rugékonyságukat a politika kérdései iránt. Őszintén valljuk meg: választójog, fontos alkotmányjogi kérdések a nem annyira hivatottakon, mint inkább hivatásosokon kivül vájjon kit érdekelnek? Ehelyett lázasan lesed az újságban a rendeletet a lakbérfizetésről, epedve várod a miniszter nyilatkozatát a házhaszonrészesedésről, átkozod a forgalmi adót, reménykedve óhajtod az uj valutát s komoly halálfélelemmel olvasod a kényszeregyezségek egyre hosszabbodó listáját. Május elseje: tavaszi ünneplőbe öltöztünk, kocsik és lovak felvirágozva, az uccán táblákkal mentek a munkások és nem kenyeret, de választójogot kértek s a ligetben boldog, tavaszi ujjongásban együtt voltunk valamennyien osztályra, fajra és felekezetre való különbség nélkül. Ma a május elsejét csak a házbéred fizetéséről, meg a váltód esedékességéről tudod. Az autók a garázsban várják az uj tulajdonost, a lovak virágtalanul bandukolnak a sivár, kihalt, üzlettelen uccákon s a munkások munkanélkül ődöngenek. Az ember hűtlen lett a természethez, csak a természet maradt hü május elsejéhez. A fák épp ugy lombosodnak, a rügyek épp ugy szökkennek, a vetés épp ugy kizöldel, mint azelőtt. A megújhodott természetből kell merítenünk a bizodalmat, hogy a mi lelki kopárságunknak is megjön a felüdítő tavasza., Vihar a nemzetgyűlésen Hoyos Miksa római beszéde miatt Budapest, ápr. 30. A nemzetgyűlés mai ülésén Hoyos Miksa napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. A fajvédők az elnök ezen bejelentését nagy lármával fogadják. (Lendvai: Ön még mer itt beszélni ? Üljön le 1 Zsirkay : Menjen vissza Olaszországba 1 Második Károlyi Mihály 1) Hoyos egy ideig türelmesen hallgatja a közbeszólásokat Végül igy kiált a fajvédők felé: Engem nem iehet terrorizálni 1 — Értesültem, hogy a magyar sajtó egy része hadjáratot intézett ellenem azon kijelentésemért, amelyet a nemzetközi konferencia ülésén Baross János felszólalására tettem. Nem kiván foglalkozni a lapközleményekkel, kizárólag a száraz tényállást kivánja előadni. Baross azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné a drágaság kérdését Rómában a trianoni szerződéssel egybekapcsolni. Akik ezen az ütésen résztvettek, helyeselték szándékát, én pedig felkértein, hogy kellő formák között adja elő mondanivalóját. Baross a plenáris ülésen nem foglalkozott a bizottság határozatával, hanem csakis saját véleményét terjesztette elő, ugy hogy mindjárt a negyedik szónál előhozakodott a trianoni szerződéssel. Az elnök figyelmeztette, hogy interparlamentáris konferencián nem lehet politikával foglalkozni. Felkérte, hogy kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozzék. Baross egyideig tényleg gazdasági kérdésekről szólt, azonban rövidesen újra a trianoni szerződéssel foglalkozott olyformában, hogy az nézetem szerint nem volt helyes. Erre nagy lárma kezdődőit az ülésen és nekem az volt az érzésem, hogy ebben a formában, ahogyan a kérdés beállittatott, az országnak nem tettünk szolgálatot. Tekintettel arra, hogy mi az olasz nemzet szívesen látott vendégei voltunk, az volt az érzésem, hogy nem lehet olyan felesleges incidenseket előidézni és a tárgyalás menetét megzavarni, amire semmi szükség nincsen. Elhatároztam, hogy felmegyek az elnöki emelvényre és a következő kijelentéseket tettem : A Baross János által előadottak Baross privát, egyéni véleményeit képviselik. Azért egyéni véleményét, mert nem a bizottság által tárgyalt dolgokhoz szólt hozzá, hanem magánvéleményét terjesztette elő, ami a bizottság határozatában nem volt benne, a másik dolog, hogy mint a magyar delegáció vezetője, egyénileg abban a formában, amellyel mondókáját előadta, nem értek egyet. Ezeket mondtam, erre esküt is merek tenni. Amikor visszajöttem az emelvényről, Baross helyeslését fejezte ki eljárásom felett. Erre felhívhatom tanúnak Dinich Ödönt és még néhány képviselő társamat. Az az érzésem, hogy igy sokkal nagyobb szolgálatot tettem hazámnak, mint Baross. (Helyeslés a kormánypárton. Állandó nagy zaj az ellenzéken.) A nemzetgyűlés belátására bizom azt, hogy vájjon helyesen jártam el, vagy sem. Ezután vita keletkezett az elnök, Dinich Ödön és Kiss Menyhért között, majd az elnök napirendi javaslatot tett. A legközelebbi ülésen kedden délelőtt 10 órakor napirenden a zárszámadások vizsgálására kiküldött bizottság jelentése és mentelmi ügyek szerepelnek. Uj rend a tartózkodási engedélyek körül Külföldieknek két hónapig nem kell külön engedély (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter a legközelebbi napokban újra szabályozza a külföldiek itt tartózkodására nézve eddig fennállott rendeleteket. A rendelet akként intézkedik, hogy a külföldiek, akik akár szórakozás, vagy gyógykezelés céljából jönnek Magyarországra anélkül, hogy iit állandóan letelepsdni szándékoznának, két hónapig minden külön engedély nélkül tartózkodhatnak az ország bármely részében. A külföldieknek tehát jövőben nem kelt személyesen jelentkezniök a rendőrhatóságoknál, amint az eddig történt, csak két hónap leteltével kell a rendőrhatóságtól tartózkodási engedélyt kérni. Az olyan külföldiekre nézve, akik azzal a szándékkal jönnek Magyarországra, hogy itt lakjanak, továbbra is érvényben marad az az intézkedés, hogy az ittlakhatás szándékát a hatóságnál a megérkezéstől számított tizenöt nap alaít be kell jelenteni s ugyanakkor a személyazonosság mellett azt is igazolni kell, hogy az illető magát és családját fenntartani képes. Ilyenformán a napokban megjelenő kormányrendelet a bevándorlók ellenőrzés nélküli beözönlését akarja meggátolni, ellenben minden zaklatástól megóvja azokat, akik telepesedési szándék nélkül bárminő okból Magyarországra utaznak. A rendelet kímélettel kezeli azokat a külföldieket, akik már kaptak nálunk lakhatási engedélyt. Az ilyenek lakhatási bizonylatát, ha azt a megszabott határidőn belül bemutatják, egyszerűen kicserélik, ha csak olyan kifogás nem merül fel ellenük, amely kiutasítást von maga után. Ugyanilyen kedvezményes elbánásban részesülnek az.ok a külföldiek, akik 1914 január 1-ét megelőző idő óta megszakítás nélkül laknak Magyarország jelenlegi területén. A rendelet a külföldiek bejelentésének kötelezettségét az ország egész területére a szállásadó kötelességévé teszi. A külföldiek részére szóló tartózkodási engedélyt két hónapot meg nem haladó időre Békéscsabára nézve az alispán adja meg. Két hónapnál hosszabb, de egy évet meg nem haladó tartózkodást csak a miniszter adhat. Az engedély megtagadása esetén a külföldi köteles az országot büntetés és kényszer utján való eltávolítás terhe alatt elhagyni. Az ittlakni szándékozó külföldiek bejelentéséről a megfelelő igazolás és annak megállapítása után, hogy az illető ittlakása az ország érdekeire nem aggályos, a városi tanács vagy községi elöljáróság meghallgatása után a rendőrhatóság fényképpel ellátott lakhatási bizonylatot állit ki. Ez a bizonylat csak abban a községben való lakásra jogosít, amelyre kiállították és érvénye egv esztendő. Ha a külföldi tovább is itt akar maradni, legalább 30 nappal előbb a lakhatási bizonylat meghosszabbítását kell kérnie. Az olyan külföldiek, akik Magyarországon való tartózkodásra vagy a Magyarországon való lakhatásra nem jogosultak, továbbá, akik üdülés, átogatás vagy más hasonló célból kértek beutazásra jogosító vízumot, az ország területén munkára vagy szolgálatra nem alkalmazhatók. Az idegenek kiutasításáról intézkedő szakasz értelmében kiutasíthatók mindazon külföldiek, akiknek az állam területén való tartózkodása az állam érdekeire vagy a közrendre és a közbiztonságra nézve aggályos. A rendelet értelmében azok a külföldiek, akik bejelentés, tartózkodási engedély, illetőleg lakhatási bizonylat nélkül vannak az ország területén, a rendelet életbelépésének napjától számított három hónap alatt tartoznak jelentkezni és lakhatási bizonylatot, illetőleg tartózkodási engedélyt kérni. A rendelet intézkedései junius 1-én lépnek életbe s ugyanekkor hatályukat vesztik mindazok a rendeletek, amelyek ezt a kérdést eddig szabályozták. Jön a sfjUtingvaíuta Budapest, ápr. 30. Beavatott helyen közlik, hogy Bud pénzügyminiszter az angol shillinget tartja legalkalmasabb pénzegyságnek Magyarország számára. Akik a pénzügyminiszter szándékát ismerik, azok azt vélik, hogy a valutarendszer megváltoztatására már ősszel kerül sor. ZOrichben a magyar koronát 72 -25 el jegyezték. ~