Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-28 / 95. szám

sscnrssss SÜAH JLWWW KOKONA Békéscsaba, /P2J rf/wftfr 2<? évfolyam, 95-ik szám EOZLONT Politikai napilap Eloíizetóal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona; Fősusifcesslő; Dr. GjímgySsi János. Felelős zserkesztőt P.-Horváth Besső. Telefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: • Békéscsabán II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiidat&i díjszabás szerint. Kisebbségi jogok Mrs. H. M. Swanwick, hires angol publicista a következő nyilatkozatot tette : — Igen sajnálatos dolog, hogy az európai helyzet általános rendezéséről ezidőszerint folyó sok szó még igen messze van attól, hogy fején találja a szöget. Az alapvető világproblémák egyike, amelytől Európa, különösen pedig Középeurópa pacifikálása függ, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. A különböző békeszerződések következtében idegen lakosságok nagy tömegeit kebelezték be az uj nemzeti államokba, amelyek közül sok jelentékenyen alacsonyabb kulturfokon áll, mint uj kisebbségei. Az a tény, hogy több mint 47 millió embernek kell ma Európában idegen lobogó alatt élnie és alapos oka van a jelenlegi uraival való elégedetlenségre, egyik főoka annak az általános nyugtalanságnak és ingadozásnak, amely ma az egész európai kontinenst áthatja. Az a kprmány, amelynek saját határain belül elégedetlen néptömegekkel kell számolnia, nem érezheti magát biztonságban. Ezen a körülményen a világ semmiféle garanciaszerződése, semmiféle katonai szövetsége nem változtathat. Ennek következtében nemcsak az illető kisebbséget kizáró módon teljes mértékben biztosítják az abszolút politikai szabadságot, valamint az akadálytalan nemzeti és gazdasági fejlődés lehetőségét ezeknek az idegen lakosságoknak. Tény, hogy kötöttek bizonyos nemzetközi szerződéseket, amelyek az uj kormányokra bizonyos kötelezettségeket róttak kisebbségeikkel szemben. Az e tekintetben állandóan felmerülő panaszok a legjobban bizonyítják, hogy e kötelezettségeket állandóan megszegik. Igaz ugyan, hogy van eléggé kezdetleges mechanizmus, amelynek az volna a feladata, hogy a kisebbségek panaszaival foglalkozzék. A kisebbségek azonban nincsenek abban a jogi helyzetzetben, hogy ügyüket a Nemzetek Szövetsége vagy a hágai nemzetközi biróság elé a kormányaikkal való egyénjoguság alapján terjeszthessék. Ami a népszövetség előtt való eljárást illeti, a kisebbségeknek csupán arra van joguk, hogy kérvényt vagy tájékoztatást terjesszenek a népszövetség elé, ennek a lépésnek azonban nincs az a jogi hatálya, hogy a Nemzetek Szövetségéhez ilyen kérvényt intéznek, ugy a főtitkárnak köröznie kell a kérvényt a tanács tagjai között tájékoztatás céljából. A kérvényt azután a tanács elnöke és két általa kinevezett tag megvizsgálja s ezeknek meg kell állapitaniok, vájjon a szóban forgó eset tényleg a kisebbségek védelmére vonatkozó szerződések megsértésének veszedelmét jelenti-e és hogy egyáltalában elég fontos-e arra, hogy a tanács elé terjeszszék. A kérvényt egyidejűleg az érintett kormánnyal is közlik s minthogy a panasztevőknek alá kell irniok, ebből az következik, hogy a panasztevők köre csak rendkívül nagy erkölcsi és személyi bátorsággal, valamint ritka függetlenséggel rendelkező személyekre szoritkozhatik. Azt a módot, ahogyan ez a mechanizmus dolgozik, a legjobban jellemzi a Nemzetek Szövetségének jelentése, amely szerint az illetékes kormányok megjegyzéseire való tekintettel egyáltalában nem tartották szükségesnek, hogy a Nemzetek Szövetsége tanácsának figyelmét reáirányitsák az előterjesztett kérdésre. Mindössze két esetet terjesztettek a Nemzetek Szövetségének tanácsa elé s e két eset közül a fontosabbik még mindig mérlegelés alatt áll. „Nekem — mondotta Mrs. Swanwick — egyáltalában nincs tudomásom egyetlen olyan esetről sem, amikor a Nemzetek Szövetsége valamely panaszlevő kisebbség javára interveniált volna. (Folytatjuk) Hindenburg lett a német köztársaság elnöke Több mint kilencszázezer szótöbbséggel győzött Marx felett Hétfőn délelőtt már világgá röpítette a távíró, hogy a német birodalom államfője a német hadsereg egykori diadalmas fővezére, Hindenburg tábornagy lett. Jóllehet az elnökválasztási mozgalmakból számítani lehetett Vilmos császár hűséges katonájának s a német nép katonai büszkeségének és bálványának győzelmére, Hindenburg neve a német birodalom élén mégis döbbenetes hatást fog kiváltani azoknál, elsősorban pedig Franciaországban, akik a német gazdasági megerősödés után a német katonai erő megnyilvánulásától tartanak. Hindenburg ugyan kijelentette, hogy leteszi az esküt a weimari köztársasági alkotmányra s hogy pártatlan feje akar lenni a birodalomnak, aki nem fog irányitólag befolyni a politikára. Hogy ennek "ellenére sem az ántántnál, sem Németországban bent Hindenburg nevétől nem tudják elválasztani a német katonai gondolatot, az kétségtelen. Micsoda következményeket fog ez az esemény maga után vonni, akár a franciáknál és az angoloknál, akár Amerikánál, amelynek pénzbeli támogatása segiti talpraállitani a németeket, egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre a közeinapok érdekes hírekkel szolgálhatnak ezen a téren. Az európai konstelláció szempontjából nagy jelentőségű eseményről legfrissebb tudósításaink a következők : Berlin, április 27. Éjjel 1 óráig Mecklenburg kivételével mind a 35 választókerület szavazatait osztályozták, melyek szerint Hindenburg 14,639.927, Marx 13,740.489, Thalman 1,789.420 szavazatot kapott. Hindenburgot tehát megválasztották birodalmi elnökké. Berlin, április 27. A Zeit kétségtelennek tartja, hogy Marx veresége jórészt a baloldali sajtó magatartásának tulajdonitható. Ez a sajtó a legutóbbi hetekben olyan agitációt fejtett ki, amely a választópolgárság ingadozó részére határozottan elriasztó hatással volt. A Deutsche Zsit kifejti, hogy Hindenburg elnökségével Németországban uj korszak kezdődik és a megalázkodás helyébe méltóság és becsület fog lépni. A Vorwárts szerint Hindenburg megválasztása nem jelenti az alkotmány megváltoztatását, melynek a birodalmi gyűlésen megvan a maga többsége. A Berliner Tageblatt Hindenburg megválasztását a politikai éretlenség diadalaként látja, mig a Germania a következőket irja: A birodalmi blok győzelmének tényét el kell ismerni. A köztársaság hitében nincs ok kételkedni és nincs ok a csüggedésre, mert a győztes előnye igen elenyésző a legyőzött felett. Viharos volt a hadirokkantak közgyűlése Bajban vannak a rokkantak a kainuti földbérlet miatt — Sokan nem fizetik a bért s igy valószínűen lefoglalják aa idei termésüket — 7öbb zajongót a rendőrség eltávolított A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyicsoportja vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Rechnitzer Ede elnök elnökölt. A közgyűlésen Vicián János felolvasta azt a kérvényt, amelyet a Hoyos Miksa gróf kamuipusztai földjeinek ügyében a kaposvári pénzügyigazgatósághoz intéztek. A kérvény a földbér mérséKlését és a tavalyi bérhátralékok elengedését szorgalmazta, a pénzügyigazgatóság azonban közvetve azt válaszolta, hogy a földek feletti rendelkezést az Országos Földbirtokrendező Biróság visszaadta Hoyos Miksának. Rechnitzer Ede ezután hosszasan magyarázta a kamuti bérlet körüli zavaros helyzetet és bejelentette, hogy most már crak az utolsó lépés következhet: személyes érintkezést keresni Hoyos Miksával, hogy együttesen keressék fel a bérmérséklés miatt a pénzügyminisztert. Ezenkívül a szerződés felbontását is kérni fogják. Kiss János hozzászólása után uj csőszt fogadtak a kamuti földekhez, bérlőnkénti 2000 K készpénz, két liter buza és két liter árpa fizetése mellett. A lemondott titkár helyébe közfelkiáltással Fischer Lászlót választották meg. Az elnök kérelmére fél-félmillió korona tiszteletdijat szavaztak meg Paróczay Károly ügyvezető-igazgatónak és Fenyves Károly dr. ügyésznek. Paróczay a jutalmat nem volt hajlandó elfogadni, mert önzetlenül akar közreműködni rokkanttársai jóvoltáért. Szilágyi Mihály javasolta, hogy határozzák el, rendes fizetést kapjon az ügyvezető igazgató, mint a gyulai csoportnál is. Az indítványt a közgyűlés Rechnitzer javaslatára elvetette, Paróczaynak pedig tiltakozása ellenére is megszavazták a jutalmat. Reisz József dr. ügyvéd, Hoyos Miksa nagybirtokos megbízottja tartott ezután hosszas magyarázatot a kamuti földbérleti ügy állásáról. 1924. április elsején Hoyos Miksa gróf ugy rendelkezett — mondotta — hogy a kamuti földeket azoknak a hadirokkantaknak, akiket ott jogosultaknak elismernek, bérbe kell adni. A „Hadröá" egyik tavalyi közgyűlésén a bérleti szerződést a rokkantak elfogadták, mire egyetemlegesen bérlőkké váltak. Bért azonban csak kevesen fizettek. A kaposvári pénzügyigazgatóság kimutatta, hogy 85 q buza adóhátralék van a mult évről. Az idén kiderült, hogy az OFB késlekedik az ítélet meghozatalával, nem küldte még le a földek felosztási rendelkezését, a rokkantak tehát továbbra is bennmaradnak a bérletben, mert ha a nemfizetés miatt kitenné őket, elvesztenék igényjogosultságukat is. A bérlő ugyanis a „Hadröá", tehát ő felel egyetemlegesen a bérleti összegért. Ha valaki nem fizetett és helyette mások nem teszik le a bért, akkor mégis valamennyiüket kiteszik a bérletből, az egyetemlegesség miatt. Bejelentette ezután, hogy Kovacsics Dezső dr. főispán közbenjár majd a kaposvári pénzügyigazgatósógnál. Hoyos Miksa kérte már a vezetőséget, hogy fizessék ki a hátralékot, mert az igy évről-évre fennmarad és sohase kerül törlésre. A pénzügyigazgatóság viszont halasztást adott, de törlést nem. A bérletért az idén a kataszteri jövedelem minden koronája Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. #