Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-05 / 52. szám

K!«¥l!8 MZA1H AHA 1WWW HOKVKÜ Békéscsaba, 1925 március 15 Csütörtök Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám ESHEErTEI Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő'; Dr. Gyöngyösi János. Felelői uerkesstői P.-Horváth Rezső. Telofonssám": 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. M- — Hirdeti* díjszabás szerint. ma nyilatkozik Bethlen a választójogról Budapest, március 4. A ma esti pórtértekezleten Bethlen miniszterelnök részletesen fog nyilatkozni a válesztójogi törvényjavaslat rendelkezéseiről. Helyszíni szemle Csepelen Budapest, niárc. 4. A vizsgálóbíró ma délelőttre tűzte ki a hely* szini szemlét Lédererék ügyében. A szemle különösen arra irányul, hogy egyes hullarészek eltüntetése körül melyik terheltnek' minő része volt. A vizsgálóbizottság tagjai bejárják a Dunapartnak azt a részét, ahova Lédererék a bőröndöket vitték és kihallgatják azokat az őröket, akik annakidején igazolásra szólították fel a Lédererházaspárt. Jelentkezett a vészbíróság egyik tagja Budapest, március 4. Kiss Ferenc betegágyánál megjelent egy Filbert Leó nevü katona, aki egész különös módon viselkedett és aziránt érdeklődölt, hogy az öngyilkos Kiss azonos-e az árulóval. A főkapitányságon lépések történtek, hogy a katonát kihallgathassák. 7f csetjek bosszúja a felvidéki püspökök pásztorlevele miatt Prága, márc. 4. A koalíciós kormánytöbbség válságát, amely a tót felvidéki püspökök pásztorlevele miatt támadt és bukással fenyegette a mostani kormányt, minden valószínűség szerint sikerülni fog egy kompromisszummal elhárítani. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a kormány Írásban fog válaszolni a pásztorlevél miatt a cseh szociáldemokraták részéről előterjesztett interpellációra. Ez az írásos válasz kijelenti, hogy az állam fennhatósága minden egyházi fenhatóság lelett áll és a kormány ennek érvényt fog szerezni. Gondja lesz a kormánynak arra, hogy a cseh köztársaság minden állampolgárának alkotmányos szabadságát minden egyház és valamennyi kis felekezet vallásos parancsaival szemben megvédelmezze. Ennek megfelelően az államhatalom büntető intézkedéseket fog foganatosítani mindazok ellen, akik az alkotmányos szabadságot megsértik. A közokt. min. vizsgálatot rendel el a pozsonyi konzisztórium 16 papja ellen, akik a pozsonyi egyházmegyében a pásztorlevelet felolvasták és életbeléptették. A közoktatásügyi kormány ahhoz az eszközhöz fog nyúlni, hogy az állam fenhatósága alatt levő papokat kongruálják és a kongruához járó rendkívüli pótlékokat megvonja a kormány mindazoktól a papoktól, akik a pásztorlevélnek engedelmeskednek. Törvényjavaslat készül a felekezetiségről és az ünnepnapok szabályozásáról is. Leirer Lőrinc ellen még nem tudott bizonyítékot szerezni a rendőrség Budapest, márc. 4. Leirer Lőrinc ma reggel azt a kérést terjesztette elő, hogy hívjanak papot, mert gyónni akar. A rendőrség a kérés teljesítését megtagadta, mert azt akarja, hogy Leirer megtörjék és bevallja bűnét, holott gyónás esetén könnyítene a lelkén és továbbra is ellenállna. Egyébként ma a rendőrségre megy egy ügyész, aki az iratokat áttanulmányozza és a vizsgálat eddigi eredményei alapján dönt Leirer fogvatartásáról vagy szabadon bocsátása ügyében. Budapest, márc. 4. Ma délelőtt jóval 10 óra előtt néhány perccel, amikor Angyal detektivfőfelügyelő egy detektivnek kiadta a parancsot, hogy vezessék elő Leirer Lőrincet, Leirer Lőrinc három detektív kíséretében belépett a szobába. „Vallja be végre — szólt pillanatnyi csend utón Angyal detektivfőfelügyelő — hogy maga gyilkolta meg a leányát". Leirer Lőrinc egész nyugodtan, minden idegeskedés és izgalom nélkül, tehát nem ugy, mint tegnap, válaszolt : — Hagyjanak békében az urak már ezzel I Én már elvesztettem a türelmemet, hogy vitatkozzam az urakkal! Tessék, produkáljanak bizonyítékokat és ezek alapján vádoljanak. Igazán furcsának találom, hogy ahelyett, hogy a gyilkos után nyomoznak, ártatlan embert nyaggatnak és üldöznek itten. Tessék, kérdezzenek, én mindenre válaszolni fogok, ami a tárgyra vonatkozik. Olyat azonban, hogy én vagyok a gyilkos, ne mondjanak és ilyen kérdést ne intézzenek hozzám, ennek nincs értelme, de sértő rám nézve. A bevezetés után mindenkit kiküldenek a szobából és megkezdik a részletes és utolsó kihallgatást, amelynek végeztével Leirer Lőrinc vagy már mint szabad ember, vagy mint letartóztatott fogoly fog eltávozni. Közben 11 óra utón megszekitották a kihallgatást, mert megérkezett a főkapitányságra a rendőrszakértők jelentése, akiknek egyrészt az volt a feladatuk, hogy a Leirer Lőrinc lakásén talált ruhadarab és a gyilkosság színhelyén talált gomb közötti összefüggést megállapítsák, másrészt megvizsgálják a Leirer Lőrinc lakásén talált elefántcsontnyelü kés pengéjén látható vérfoltok eredetét. Budapest külföldi diplomatái elitélik a román elnyomást Budapest, március 4. Politikai körökben élénk diskurzus tárgya Szcitovszky Tibor külügyminiszternek tegnap elhangzott beszéde, amellyel Zsilinszky Endre interpellációjára válaszolva pellengérre állította Duca román külügyminiszternek az erdélyi kisebbségek sorsára vonatkozó állításait. A külügyminiszter beszéde — hir szerint — mély hatást keltett a Budapesten levő diplomaták körében is, akik megütközéssel vettek tudomást arról, hogy a román kormány csak annyira respektálja a kisebbségi jog viszonyainak védelmére hozott nemzetközi határozatokat, mint amennyire a román miniszter beszédéből kitűnt. Szcitovszky beszéde nemcsak az egységes pártban, hanem a volt ellenzéki pártban is kedves fogadtatásra talált és kétségtelen, hogy ezzel az energikus állásfoglalással, amellyel a kormány a külügyminiszter beszédének tanúsága szeiint a kisebbség érdekében sikra száll, ismét megerősödött a kormány pozíciója. Politikai körökben egyébként érdeklődéssel tekintenek a népszövetségnek e tárgyban teendő lépése elé, mert szinte erkölcsi lehetetlenségnek tartják, hogy a népszövetség, mint a kisebbségek védelmezője, ezúttal süket fülekkel haladjon el a románok magatartása és a magyar kormány tiltakozása mellett. A megyei létszámcsökkentés felborulással fenyegeti a közigazgatást A lakosságában megnövekedett vármegyét ma sokkal kevesebb tisztviselő adminisztrálja, mint azelőtt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán jelentéséből — amelyet a mostani megyegyülés elé terjesztett — kiderült, hogy a közigazgatás általános menete tekintetében a már több izben felhozott nehézségek ezidőszerint is fennállanak és azok mindaddig nem is fognak megszűnni, mig a közigazgatás terén is a teljesen konszolidált állapotok vissza nem térnek és mig a közigazgatásnak már régóta tervbevett, de eddig soha be nem következett egyszerűsítésével, valamint a létszámcsökkentés állandó veszedelmének megszűnésével nyugodt, zavartalan állapotok létrejötte mellett a közigazgatás munkásai képesek lesznek eredményes és alapos tevékenységet kifejteni. A létszámcsökkentés még most sem jutott teljes nyugvópontra A vármegyei központi és járási közigazgatást még mindig fenyegeti az a veszély, hogy a mostani és már a minimumon alul lefokozott tisztviselői létszámból 5%-ot el kell bocsátani. Nagyon kívánatos lenne, ha az ily előterjesztéseket illetékes helyen figyelembevennék, mert ha ez nem történik meg, ugy a netán még elbocsátandó tisztviselőket a vármegyének kell saját költségén tovább alkalmazni, mert a mostani személyzet is olyan kevés és a létszám olyan szükreszabott, hogy egy-két egyénnek megbetegedése esetén az egész közigazgatás menetében olyan zavar áll elő, amelyet megszüntetni alig vagy csak a legsúlyosabb nehézségek és áldozatok árán lehetséges. Már előre meg lehet jósolni, hogy a megszüntetett állásokat annakidején a községek nem fogják tudni nélkülözni és kénytelenek lesznek azokat saját költségükre szervezni, minthogy már most sincs semmi akadálya annak, mert nem szükséges belügyminiszteri előzetes engedély hozzá, hogy községi jegyzői és segédjegyzői álláson kivül, egyéb Községi állásokat a községek a községi költségvetés terhére rendszeresítsenek. Ezzel a joggal a községek élnek is, de igy nemcsak, hogy megtakarítás nem lesz elérhető, hanem az által, hogy kisebb minősítéssel egybekötött állások lesznek szervezve magasabb minősítésűek helyett, a községi közigazgatás kétségtelenül hanyatlani fog. Lecsökkentett tisztviselői személyzettel a vármegye nem lesz képes sokáig boldogulni. Ma, amikor a megye népessége 35.000 lélekkel gyarapodott, területében pedig megnagyobbodott, 92 tisztviselő intézi a közigazgatást, szemben az 1913-as év 118 tisztviselőjével, amikor tehát a lakosság is jóval kevesebb számú volt. A központban az ügyforgalom az 1913. évinek annyira föléje emelkedett, hogy tízezerrel több annál, viszont az előadók száma kettővel csökkent. Az árvaszéknél 8000 ügydarabbal több a szaporulat, de a járásokban mindenütt lényegesen gyarapodott az ügyforgalom. Különösen a kihágási ügyekben, amelyek a békebelieknek épen a tízszeresére szaporodtak fel. A kihágási ügyeknek tömegét az iskolamulasztók adják. Mindezekből az szűrhető le, hogy az indokolatlanul végrehajtott vármegyei létszámcsökkentés nagy károkat okozott a közigazgatásnak. De még nagyobb károkat fog okozni, ha a beígért 5 százalékos apasztást végrehajtják. Ez a közigazgatás zökkenéseit és elakadásait eredményezi majd, anélkül, hogy anyagiakban bármit is megtakaríthatnának. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték.