Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-27 / 21. szám

JQWJIMVH® S£A3B iSLJWA. JLVWW JMLWJKUI9IA. Békéscsaba, 1925 január 27 Kedd 52-ih évfolyam, 21-ik szám Potifikai napilap Előflietéai dijak : Holyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A magyar kereskedelem A legutóbbi időkben a magyar kereskedelem egyes jelentős cégei kénytelenek voltak fizetésüket beszüntetni és önmagukat a divatossá veit kényszeregyezséggel „szanálni". Ha esetenként vizsgáljuk a fizetési zavarokkal küzdő vállalatokat, megállapíthatjuk, hogy ezek szinte kivétel nélkül a háború utáni., idők konjunkturális alakulásai. Üzletvezetésükben nélkülözték a békekereskedelem szolid elveit és csupán a konjunktúrák pillanatnyi esélyeinek kihasználására rendezkedtek be. Most, mikor gazdasági életünk — tagadhatatlanul súlyos operációk után •— erősen közeledik a békekereskedelem szintjéhez, ezen cégeknek minden üzleti lehetőségük megszűnt. Az ilyen konjunkturális vállalkozások jelentékeny része már azzal a célzattal aiapittatott, hogy minél nagyobb hitelt szerezzen s ekkor fizetésképtelenséget jelentsen. A fizetésképtelenség kapcsán a cégek nagy árengedményt csikarnak ki hitelezőiktől és ezzel nagyobb anyagi eredményhez jutnak, mint amennyit évtizedek szorgos és becsületes munkájával elérhettek volna. • Tagadhatatlan azonban, hogy az egész magyar kereskedelmi élet súlyos óráit éli. Ennek egyik jelentős oka a kereskedelmi hitelek megszorítása. A nagybankok csak a velük állandó összeköttetésben álló kereskedőknek folyósítanak hiteleket s ezt sem a szükséges mértékben. Így aztán a kereskedő, hogy fizetési kötelezettségének idejében megfelelhessen, áruit kénytelen elzálogosítani és arra hetipénz formájában kölcsönt felvenni. Ily módon az elzálogosított árut nem tudja eladni, ami üzletének megbénulásával jár, de a felvett kölcsön után hosszú időn keresztül oly magas heti kamatot fizet, melyet az áru eladása alkalmával nem tud behozni. A szanálás folytán előállott súlyos gazdasági atmoszférában a kereskedő még árengedmény mellett sem tudja az árut elhelyezni és a már kihitelezett áru vételárát nem tudja behajtani. Miután igy vagyona áruban és kinnlevőségekben fekszik, előbb-utóbb teljesen inmobillé válik. Erősen megnehezíti a kereskedő helyzetét, hogy megrendelését öthat hónap előtt adta fel — mert csak igy van a gyárosnak módjában az árut időre szállítani — és az öt-jjat hónap előtti viszonyokat vette számítása alapjául. Sajnos, a viszonyok ez idő alatt alaposan megváltoztak s a kereskedő az akkor megrendelt mennyiséget ma értékesíteni és az akkor kalkulált árat elérni nem tudja. A helyzet változását csak az általános gazdasági viszonyok Főszetkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős ixerkesztó > P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán,. II. kei. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. jobbrafordultától várhatjuk. Addig is bizonyos kormányzati intézkedések a kereskedelem nehéz helyzetét jelentékenyen enyhítenék. Ilyen lenne főképpen a hitelélet szabályozása. A Nemzeti Banknak nemcsak a kisiparos, de a kereskedők részére is kellene nagyobb és olcsóbb hitelt folyósítani. Közvetlenül, a nagybankok kikapcsolásával. A Nemzeti Banknak feltétlenül betekintést kellene nyernie, hogy a nagybankok a tőle nyert hiteleket miképen helyezik ki. A csődönkivüli kenyszeregyezségi eljárás a legrövidebb idő alatt, gyakorlati kereskedők bevonásával novelláris uton volna módosítandó. Az arany vámtételek bizonyos esetekben módositandók lennének, mert bizonyos tételek oly magasak, melyeket a gyakorlati élet nem bir el. Végül tető alá lennének hozandók a kereskedelmi szerződések is, mert ezek megkötésének elhúzása fölös izgalomban tart egyes kereskedelmi érdekeltségeket. A súlyos viszonyok ellenére mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a legutóbbi fizetésképtelenségek nem érintik a magyar kereskedelem egyetemét és ezek kivétel nélkül konjunkturális vállalkozások régen várt és jól megérdemelt végzetét jelentik. G. Z. Helyszíni szemle Lédererék lakásán Budapest, jan. 26. Már korán reggel óriási néptömeg lepte el a Királyhágc-ucca ama részét, ahol a Tölgyfa-ucca torkolik. A helyszíni szemlét a gyilkos házaspár jelenléte nélkül folytatták le. A katonai bizottság is megjelent a helyszíni szemlén és ott különböző tervrajzokat készített. Egyébként az a fsltevés merült fel, hogy nem lehetetlen az, hogy Léderer tényleg revolverrel ölte meg a szerencsétlen hentesmestert. Hogy a szomszédok ezt nem hallották, annak az a magyarázata, hogy a ház mellett egyik oldalról egy telek van, a másik oldalon levő ház pedig olyan távol esik a hálószobától, hogy azt arról a részről sem hallhatták. Különben a mai helyszíni szemle befejezése után próbalövéseket tettek a házban, hogy megállapítsák, vájjon hallható-e a revolverlövés a házban, vagy sem. A ma délelőtti helyszíni szemlén csupán a helyszínrajz felvélelét és a lövések zajának megállapítását végezték el. A. tapasztaltakról jegyzőkönyvet vettek fel. A helyszíni szemle fél 12 órakor ért véget, amikor is újból lepecsételték az ajtókat. A nyomozó hatóság emberei átmentek a szomszédos lakásba, mire a fegyverszakértők Lédererék ebédlőjében kipróbálták a revolvert. Megállapították, hogy a lövés a becsukott ajtón keresztül tompán hallatszik ugyan, de semmi körülmények között sem riasztana fel egy alvó embert. A vizsgál&ton a helyszíni szemlét Kranz őrnagy-ügyész vezeti, a szembesítéseknél pedig Bubics Jenő vizsgálóbíró veszi át a tárgyalés vezetését. Holnap reggel kezdődik a helyszíni szemle tulajdonképeni izgalmas része. Ekkor vezetik ugyanis elő a telt színhelyére a Lédererházaspárt és Léderer Sándort. A házaspár elmondja a borzalmas éjszaka eseményeit, ezután a szembesítések következnek. A holnapi szembesítéstől várják annak eldöntését, hogy a két vallomás közül melyik felel meg a valóságnak. Szerdára a színhelyre idézik a bűntény egyes tanúit, Kodelka elvált feleségét és hozzátartozóit, továbbá azokat az ismerősöket, akik többször bent jártak Lédererék lakásában. Szerdán akarják megállapítani, hogy melyek azok az értéktárgyak, amelyek Kodelkátol származnak és melyek azok, amelyeket Lédererné férfiismerőseitől kapott. Tisztázni akarják azt is, hogy nincs-e a lakásban olyan értéktárgy, emely valamikor Boross gyárigazgató tulajdona volt. Ugyancsak a szerdai napra várják annak kiderítését, milyen pénzből vásároltak Lédererék olyan értéktárgyakat, amelyeket nem ajándékképen kaptak. Csütörtökön Csepelen lesz a helyszíni szemle. A város uj képviselőtestületének közgyűlése Megveszik az ausztriai áramfejlesztő gépet — Megalakították a bizottságokat — Dr. Gyöngyösi indítványát a vámhivatal ügyében egyhangúlag elfogadták ségügyet és a közbiztonságot illeti. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Nóvák György szólt hozzá, aki a Vasuti-szálló eljárását tette szóvá a jégveremmé átalakított istálló dolgában. Lilinger István a Gyöngyösi ucca lakosainak nevében az ottani külügyet hozta szóba. Már 1922-ben tanácsi határozat rendelte el ott uj kut fúrását, de a kut még máig sem készült (A Közlöny eredeti tudósítása.) , Békéscsaba város január havi ,' rendes közgyűlését negyed 10 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. polgármester. Nyomban rátértek a tárgysorozat letárgyalására. Francziszky Lajos dr. aljegyző felolvasta a polgármesteri jelentést a város december havi állapotairól, amelyek sok tekintetben kedvezőbbek voltak a novemberinél, különösen ami a közegészel. A Such-téglagyár most már olyan mélyen ásatta alá ott a földet, hogy a Wagner-ucca minden kútjának vize eltávozott. Igy az oltani lakosság egész évben viz nélkül van. Varga E. András a tompauccai gödrökről és a vasút által eltelitett nádas tó miatt interpellált. Majd ünnepélyesen bocsánatot kért Nigrinyi János villanytelepi igazgatótól, a személye ellen a december 15-iki közgyűlésen elkövetett sértések miatt. Pollák Arnold a lórántuccai lakosok nevében megkérdezte, hogy az ucca fái, amelyeket mostanában kiszedtek, kinek a tulajdonában voltak. Kraszkó Mihály furcsállotta Varga E. András nyivános bocsánatkérését- Macák György az Egressy-ucca rossz állapotát és az ottani rossz közvilágítást teszi szóvá. A polgármester válasza A felszólalásokra a polgármester nyomban válaszolt. A Vasúti-? szállódé építkezésére nézve kijelentette, hogy a bérlő annak rendje és módja szerint kérte az átépítés megengedését, mire a város megengedte neki, hogy az istállóépületbe egy amerikai jégvermet építhessen be. A Gyöngyösi-ucca lakosainak már 1922-ben akartak kutat fúratni, a költségeket be is vették a költségvetésbe, de a korona romlása miatt ez az összeg összezsugorodott, ugy, hogy nem lehetett az előirányzott célra fordítani. A Wagner-ucca kutjainál már megtörténtek a szükséges biztonsági intézkedések. A tompauccai közlekedési akadályok megszüntetését előjegyzésbe vették. Ami a Loránt-ucca fáinak kivágását illeti, a fásítási törvény és a vármegyei fásítási szabályrendelet kimondotta, hogy minden közterületen levő fa a község tulajdonába megy át. Annakidején felhívták a lakosságot, hogy mindenki, aki az útszéli fákra igényt tart, jelentkezzék, de senki sem jelentkezett s a határidő letelvén,, a fák a város tulajdonába mentek át. A közgyűlés a polgármester felvilágosításait egyhangúlag tudomásul vette. A Tompa-ucca gödrei Varga K. András ezután a Ludvig- és Tompa-ucca vízzel telt kubik, gödrei ügyében interpellált. A MÁV állomási sinhálózatának kibővítése következtében a két uccára szorul a viz, ugy hogy az ottani házakat állandóan a vadvizek fenyegetik. Berthóty polgármester az interpellációra válaszolva, kijelentette, hogy a vizlevezetés kérdését ott nehéz megoldani. Annakidején a község nem akart beleegyezni az alacsonyan fekvő földek házhelyek gyanánt való kiosztásába s Zürichben a magyar koronát 72-vel jegyezték.