Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-15 / 37. szám

EGYES SZAüfl ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 február 15 Vasárnap 52-ik évfolyam, 37-ik szám BEKESIE6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előflxetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 10Ó0 korona. Főszerkesztő; Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztői P.-Horváth Rezső. Telefonszám*: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. A városfejlesztési program (gy. j.) A hétfői városi közgyűlést kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a város ujabb történetében. Annak a józanul és okosan, a viszonyok és a lehetőségek komoly mérlegelésével megszerkesztett városfejlesztési programnak (amely — sajnos — nem is annyira fejlesztés, mint csak utánpótlás lehet) legelső, szíik etappeja a holnapi képviselőtestületi ülésen kerül beváltásra. Békéscsaba népe, 200 esztendős története alatt nemcsak páratlan szorgalmának és takarékosságának adta tanújelét, de számtalanszor szolgáltatta bizonyságát közgazdasági érzékének, a haladás és a fejlődés iránt való ösztönös hajlamának. A két utolsó évtized szomorú bénultságát hiába hoznák fel ellenérvül, mert hiszen ezzel szemben áll a 200 évvel ezelőtt pár tanyai házból álló telepítésnek amerikai tempójú fejlődése a környező, régi multu, történeti magyar helyekkel szem» ben. Ami itt két évtizeden keresztül az előretörő fejlődési törekvéseket megakasztotta, egy végzetes pártharc volt, ahol minden jószándék és logika megfeneklett s amelynek a város csak kárát, de hasznát az elkeseredett ellenfelek közül egyik sem látta. Kétségtelen azonban, hogy a személyi indulatok tragikus kiíkapcsolódásával azoknak mérge •sajogva sokáig visszamaradt s az élettevékenységekre bénitólag hatott. Nem boncoljuk, milyen okokból, de tény, hogy a csabai viharok elülte után a háború előtti békevilágban is sok olyan, a város fejlődése szempontjából elengedhetetlen .lépés elmaradt, amelyeknek helyrehozatala ma tömérdek gondot és szinte elviselhetetlen terhet jelent a városra. Azért a mi mai városfejlesztési programunk egyelőre csak arra szorítkozhat, hogy a mulasztásokat pótolja, a hibákat kiigazítsa, a hézagokat betöltse. Egyebet egyelőre nem tehetünk. Ezt azonban megtehetjük Közgazdaságilag lehetetlen és kockázatos idők után az állam és a közületek háztartása kezd olyan állapotba kerülni, hogy a legszükségesebb beruházásokra fedezetet lehet találni. Helyesen jegyezte meg az egyik előértekezleten egy városi képviselő, hogy ezt érezzük is. De a legvégső áldozatot is meg kell hoznunk, amikor az államnak olyan szükségleteiről vagy városunknak olyan szükséges fejlődéséről van szó, amelynek mindenki vagy közvetlenül vagy közvetve hasznát látja. A polgármester által vázolt programot ilyennek látjuk s annak első, kicsiny töredékét nem is reményteljes fejlődésnek érezzük, de a visszatarthatatlan fejlődésben (mert csak az volt eddig a szerencsénk, hogy a fejlődést nem lehetett teljesen megakasztani) keletkezett hézagok pótlásának tartjuk. Mégis örömmel tölt el bennünket, hogy ennek a programnak első megnyilatkozása hétfőn a képviselőtestület elé kerül s bizonyára a jelentőségének kellő átérzésével fog egyhangú győzelemre jutni. A képviselőtestületnek sok frakciója mind a város fejlődését hangoztatja. Csak helyeselni tudjuk, bármelyik oldalról és bármilyen formában is történjék. S hisszük, hogy a valóban a város fejlődését szolgáló programban az összes pártok és árnyalatok egyaránt találkozni fognak. Lukacsics altábornagy katonai szava Budapest, február 14. Lukacsics Géza altábornagyot Miskolci Imre feljelentette a honvédelmi miniszternél különböző visszaélések nv'att. Azt állította az altábornagytól. hogy egy lakásügyből kifolyólag neki valótlant mondott és a katonai szavát rutul megszegte. Amikor Lukacsicsnak a beadvány szövege tudomására jutott, azonnal eljárást indíttatott Miskolci ellen és a járásbíróságnál hatóság előtti rágalmazás cimén feljelentette. A járásbíróságon az érdekes pert nemrég tárgyalták Elrendelték a valódiság bizonyítását és erre Miskolcinak sikerüli állításait bebizonyítania. A biróság felmentette a vád alól. Ekkor egybegyűlt a tábornokokból összeállított becsületügyi választmány, dönteni azonban nem döntött. Véghatározatra még máig sem került a sor. Viszont felebbezés folytán az ügy tárgyalásra került a törvényszék felebbviteli tanácsa előtt. Itt újból ismertették a per előzményeit, majd szóbakerült a tábornoki becsületügyi választmány összeülése. A felebbviteli tanács ugy halározott, hogy a mai tárgyalást elnapolja és a tárgyalást mindaddig felfüggeszti, mig a tábornoki becsületügyi választmáhy véleményét meg nem kapja. Városfejlesztő Csoport alakul a városi képviselőtestület kebelében A csoport elnökévé Korosy Lásalót, alelnökké Bohnert Józsefet és dr. Jardos Dezsőt választották. — Ma, vasárnap a szövetkezett pártok és a Kisgazdaegylet is tartanak előkészítő értekezletet (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken délutón a városi képviselőtestület tagjainak egy része, amelyben az értelmiségi osztály, kereskedők, iparosok és gazdák egyaránt képviselve voltak, értekezletre jött össze, hogy egy a város intenzív fejlesztése érdekében együttműködő csoportosulást hozzon létre. A népes és élénk értekezletet közkívánatra Korosy László ny. főjegyző vezette. Korosy László az értekezletet megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a megjelenteket a város szeretete készteti tömörülésre. A háború óta faji, vallási, világnézleti ellentétek, de főleg a megélhetés és kereset nehézsége széttagolták a társadalmat, Békéscsaba polgársága azonban mindenkor harmóniában élt egymással és békés egyetértésben óhajt most is közreműködni városa előhaladásán. Isten áldását kéri az egybegyűltek munkásságára. Ezután Bohnert József ismerteti az egybehivás célját, amely egy a város haladása érdekében való tömörülésre irányul. Egy ilyen tömörülésnek megteremtését már csak a városfejlesztési program tervszerű és zavartalan kivitele érdekében is mindenki kívánatosnak látja és egy ilyen tömörülés feltétlenül biztosítani tudja magának a többséget is. Ugy véli, hog> ez a csoportosulás minden különösebb formalitás nélkül már most jöjjön létre. Ezután kisebb vita indult meg az alakulás elnevezése körül, végül is abban egyeztek meg, hogy a félremagyarázható párt szó mellőzésével a Városfejlesztő Csoport elnevezést veszik fel. Dr. Gyöngyösi János a megalakulást egy későbbi összejövetelre halasztaná el. Szükségesnek tartaná, hogy a képviselőtestület minden egyes tagja felhivassék, hogy a csoportosulásban vegyen részt és a városfejlesztő törekvár seket támogassa. A megalakulást az ilyen alapon összehívandó nagyszámú értekezletre halasztaná. Dr. Tardos Dezső feleslegesnek tartja a halogatást. Nincs itten szó pártalakulásról, amelynek tagjait a pártfegyelem köti, csupán együttes működéséről a képviselőtestületi tagok bizonyos csoportjának, hogy a városi közgyűlések tárgysorozatának pontjai a város vezetőségének bevonásával megvitassanak, aktuális kérdések szőnyegre hozassanak, életrevaló indítványok kiinduljanak s általában az érdeklődés a városi ügyek iránt ébren tartassék. Mindenkit szívesen látnak, aki ebben a munkában részt akar venni. A Népegyletben, Kereskedelmi Csarnokban, Kisgazdaegyletben eddig tartott előkészítő értekezleteknek az az eredendő hibájuk, hogy csupán a tárgysorozat pontjaival foglalkoznak, azokkal szemben foglalnak állást, de nem adnak kezdeményező lendületet a város vezetőségének. Dr. Berthóty polgármester örömmel lát minden alakulást, amely a város fejlesztése érdekében működik. Lehet, hogy éppen erről a részről szigorú kritikával fogják illetni, de amellett számit a város érdekében való jóakaratú támogatásra. Márkus Pál az értelmiség közönbösségét teszi szóvá a városi közgyűlések iránt. Dr. Debreczeny Lajos azt óhajtja, hogy az alakulásban nyiltan domborodjék ki, hogy a város értelmisége akarja átvenni a vezetést. Többek hozzászólása után az értekezlet kimondotta a megalakulást „Városfejlesztő Csoport" néven, elnökül megválasztotta Korossy Lászlót, alelnökökül Bohnert Józsefet és dr. Tardos Dezsőt, a 12 tagu intézőség kijelölését pedig az elnökségre bízta. Ezután áttértek a hétfői városi közgyűlés programjára. Főleg az uccakövezés és a tisztviselők összeférhetetlenségének ügye keltett nagyobb vitát. Mindkét kérdést dr. Hollánder Lipót fejtegette bőI Harisnya, keastyü, fehérnemű TESCHER IMRE ANDRÍ8SY.IIT