Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-01 / 49. szám

ECTÍES SZABI AMA JW1W KOROÜ1 Békéscsaba, 1925 március 1 Vasárnap 52-ik évfolyam, 49-ik szám Politikai napilap Eiöilüotési dijak : Helyben és vidékre postán kiiidve : negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra ?,5000 korona. Példányonként 1000 korona. Főiístkssztő ; Dr. SjrSafySil János. Folelís sserkesrtő i P .-Horváth Jókai Mór emlékének áldozott a megy egy ülés Kovacsics főispán és Zöldy főorvos beszéde — »Jókai a magyar irodalom csodakutja« — A törvényhatóság szombati közgyűlése Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen csics Dezső dr. főispán elnö^jd ezt követően lefolytata rendes közgyűlést, amelynek hatalmasra negnövekedett tárgysorozata volt. Kovacsics főispán pontban 9 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. Ősi hagyományokhoz ragaszkodik a vármegye akkor, — mondotta, — amikor ma egy nagy és nemes magyar ember emlékét ünnepli. Rámutatott ezután mindarra, ami Jókai Írásaiban a vármegyét érdekli: a vármegyei rendszer és a vármegyei élet hü megörökítésére, ami a mai vármegyei ünnepet meleg kapcsolatba hozza a nagy iró személyéve!. Kérte, hogy a közgyűlés olyan szeretettel foglalkozzék Jókai emlékével, ahogyan Jókai foglalkozott halhatatlan írásaiban a vármegyével. Ezután Zöldy János dr. vármegyei tisztifőorvos emelkedett szólásra. Hosszasan és mély meghatottsággal szólt Jókairól, minden idők legnagyobb magyar elbeszélőjéről. Jellemezte Jókai kivételes művészetének erejét és értékeit, Írásainak és képzelőerejének nagyvonalúságát és sokoldalúságát, majd bebizonyította, hogy bár a régi Magyarországot az ellenségek irigyen szétszakították, az ország Jókai regényeiben örökkön-örökké egységes és egész marad. Ezután érdekes történelmi viszszapillantást telt a szabadságharc leveretésének idejére. Jókait akkor Gyulára hozta az utja, ahol néhai Erkel Rezső orvos lakására menekült. Ide azzal nyitott be, hogy: „nincs már hazánk !" Gyulán találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, majd kettesben álöltözékben a Bükk-hegységbe menekültek. Az ezutáni időket alapos irodalmi felkészültségre valló módon irta le ezután Zöldy dr., akinek szépségekben gazdag beszédét a közgyűlés nagy érdeklődéssel -hallgatta. Az ünnepi beszéd után Jeszenszky Elek indítványára a közgyűlés Jókainak emlékét, aki mindnyájunkat megtanított az igazi hazaszeretetre, a díszközgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg, a főispán és Zöldy dr. beszédét pedig ugyancsak feljegyezni ^rendelték a jegyzőkönyvben. A rendes közgyűlés Az elnöklő főispán ezután szünetet rendelt el, majd háromne gyed 10 órakor újból megnyitva a közgyűlést, rátérlek a rendos tárgysorozat letárgyalására. Az alispáni jelentést a vármegye közállapotairól és a decemberi közgyűlés óta előfordult navezetesebb eseményekről egyhangúan elfogadták. Cs. Varga Antal dr. a jelentéshez hozzászólva, egész sereg kifogást hangoztatott a mai adórendszer, de különösen a házadó és a kincstári haszonrészesedés ellen. Ismertette Gyula város ilyen irányú kivetési aránytalanságait. Indítványozta, hogy a közgyűlés irjon ét a közigazgatási bizottsághoz a pénzügyigazgató közbenjárása érdekében. A közgyűlés igy határozott. Szabolcsvármegye átiratát a belső rendet é3 nyugalmat veszélyeztető ujabb jelenségek ellen a közgyűlés magáévá telte és ha sonló tárgyú felirat felterjesztését határozta el a belügyminiszterhez. Kecskemét város átiratát a kincstári haszonrészesedésnek a városok számára való átengedése iránt ugyancsak pártolóan fogadta el a közgyűlés. Az Apcvidéki kőbányák rt. igazgatóságába Kovacsics Dezső dr. főispánt küldték ki. A Kálvinsunn árvaháznak évi tél millió korona segélyt szavaztak meg. A testnevelési alap gyarapítása céljából a mulatságok jövedelmének 5%-át rendelte el befizetni az alispán. Ezt a rendelkezést a közgyűlés azzal egészítette ki, hogy az 5% helyett 5 vagy 10 jegy árának megfelelő összeget kell befizetni a testnevelési alapra, a teadélutánok után is. A rendelkezés Békéscsabára és Orosházára nem vonatkozik. Kovács László és társai békéssámsoni lakosok kérték az ottani vásár zárttá nyilvánítását azzal, hogy az ottani vásárokról zárják ki a más helyről való iparosokat. A közgyűlés a kérelmet elutasította, a szegedi kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után, mivel Békéssámsonnak nincs olyan fejlett ipara, amely a vidékiek kitiltását indokolttá tenné. Gyoma községnek megengedte a közgyűlés, hogy a fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérések számát — a község fejlődésére való tekintettel — a kétszeresére emelhesse. Békéscsabán az állandó választmányba, az -utolsó helyre msgvá lasztott tag választása ellen, Vi dovszky Kálmán által beadott felebbezésnek a közgyűlés helyt adott, a szavazatok téves összeszámlálása miatt. Kondoros község határozatát az előljárósági tagok lemondásának elfogadásáról szóló határozat hatályon kivül helyezése tárgyában és az ellene beadott felebbezést tárgyalta ezután a közgyűlés, amely a felebbszés elutasításával ugy döntött, hogy az eddigi elöljáróságnak meg kell maradnia a helyén. Békéscsaba város határozatát a kerületi orvosok rendelési stb. dijainak aranykoronaalapon történt megállapítása tárgyában elutasították, azzal, hogy a képviTelefonsaé-m': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, •. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetó' díjszabás szerint. selőtestület tartozik ujabb határozatot hozni. Békéscsaba városnak két városi óvoda állami kezelésbe való átadása kérdésében hozott határozatét viszont egyhangúlag jóváhagyták. Az egri földrengés károsultjainak 3 millió, a szegedi nemzeti emlékműre pedig 5 millió koronát szavaztak meg. A közgyűlés ezután megcsappant érdeklődés mellett folytatta a póttárgysorozat letárgyalását, amellyel 11 órára végeztek is. Zürichben a magyar koronái 72-el jegyezték. Belanka legalább saás lakást akar építtetni Csabán ebben as évben Két hatalmas háromemeletes bérpalotát gondol emelni Egy millióért lakást lehet nyerni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk szerdai számában ismertettük Belanka Mihály csabai vállalkozó, nagyiparos lendületes tervét, amellyel hadat üzen a lakásínségnek. Ismertetésünk alapján a merész, de megvalósítható, ötletes tervvel foglalkozott a fővárosi sajtó is, amely azt a mai lakásínségben érthető nagy szimpátiával fogadta. Hiszen a felépíthető 5000 lakással nemcsak a lakásínség enyhül, de a nagyarányú építkezésnek örvendetes gazdasági és szociális kihatásai is lennének. Belanka azonban nem az az elméleti álmodozó, aki megmarad a tervezgetésnél s a keresztülvitelt a sorsra, a jelen esetben a kormányzat lagymatag politikájára vagy a magyar közvélemény nehezen megindítható közönyére bizza. Belanka ég az alkotásvágytól és fanatikusan hisz terve életrevalóságában. Addig is, amig a népjóléti minisztériumban beadványa felett döntenek, gondolata megvalósításához akar látni s elsősorban városát óhajtja annak áldásaiban részesíteni, városát, amelynek gyönyörű és biztató fejlődését éppen a lakásínség gátolja. Belanka most azon fáradozik, hogy az általa kontemplált terv szerint, függetlenül attól, hogy a részéről javasolt állami akció mikor talál elfogadásra, Békéscsabán haladéktalanul meg akarja kezdeni tervének keresztülvitelét. Még ebben az évben legalább 100 lakást akar Békéscsabán épiteni mintegy kilencmilliárd koronából, amely 9 ezer egymilliós nyereménykötvényből folyna be. Mégpedig, hogy a lakások építési költsége minél kisebb legyen, a száz darab két és háromszobás lakást két hatal mas tömbben, két nagy háromemeletes palota formájában építené meg. így egész csomó lakás számára csupán egy alapozás, egy tetőszerkezet szükséges, a vékonyabb közfalakkal sok anyagot lehet megtakarítani, a sablon ajtók és ablakok, felszerelések stb. tömegelőállitása lényegesen olcsóbb, ugy hogy ilyen feltételek mellett — számítás szerint — egy lakás építési költsége, még pedig modern komforttal felszerelt lakásé, mindösszeszázmillió korona volna. Tekintettel arra, hogy Csabán igán sok vállalatnak és magánosnak elengedhetetlenül szüksége van lakásra még anyagi áldozatok árán is, ilyenek számára lehetővé válna, hogy két-három szobás öröklakást, körülbelül százmillióért tulajdonul megvásárolhatnak. A nyereménykötvényesek közül a szerencsések lakást nyernek, amelyért azonban — az általunk már ismertetett terv szerint — 20 évig minimális lakbért kell fizetniük. A házaknak ebből a bárjövedelméből azok a kötvénytulajdonosok, akik nem nyertek, 20 év múlva a befizetett összegnek aranykoronaértékben háromszorosát kapnák vissza. Minthogy ezek a papírok a mögöttük álló ingatlan fedezettel valóságos értéket képviselnek 20 éven keresztül, tehát adásvétel tárgyát is képezhetik, vagyis aki időközben meg akar válni nyereménykötvényétől, azt értékesítheti. Belanka tervének megvalósításához a várostól akar kérni telket, még pedig nem ingyen, hanem olyan feltétellel, hogy a telek ára 20 év alatt fizetendő le. Már fix telket is fog hozni javaslatba, még pedig az egyik palota számára az Irányi- és Lázár-uccát összekötő kis Lenkey-uccában levő BH ^jjjjT T E S C II E IS tyü, fehérnemű IMRE AX ÖR 4S ST-l'T 7.