Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-17 / 13. szám

2 JÍÉM£@ME0SOTH EÖM8T8 Békéscsaba, 1925 január 17 17-ón, szombaton e«te színház után rium®'-kávéházban Nincs belépődíj! után ff | « Halracsor Hamis, vagy nem hamisP Tegnapi cikkem, amelyben a csabai községi választás tanulságaival foglalkoztam, a benne foglalt valóságoknál fogva érthető konsternációt keltett a túloldalon. V. K. nem is mulaszthatta el, hogy konsternációnak személyeskedő Írásában kifejezést ne adjon. Minthogy a csabai polgárság politikai állásfoglalásának kialakulását nagyon is fontosnak tartom, szükségesnek látom, hogy a cikkre röviden reflektáljak: Nem „hamis" beállítás, de a tényeknek megfelelő valóság, hogy a csabai választáson a reakciós tábort, elsősorban a fajvédőket, csúfos vereség érte. Ha egyik listán sem szerepeltek volna, a vereség úgyis nyilvánvaló lenne, mert hiszen az ébredőket nem elhatározásuk, csak a kényszerű helyzet szoríthatná passzivitásra. De most igenis próbálkoztak elhelyezkedni, a küzdelembe belementek és nevetségesen kis eredménytelenségekig jutottak, a kudarc tehát még nyilvánvalóbb. Vallom, hogy a választás sorsa nem szervezettségen, vagy szervezettlenségen múlott csupán, hanem bizonyos politikai és közéleti irányzatoknak sokszor tudatos, sokszor ösztönös megérzésén. Ha a túloldalon a szervezettség hiányzott, ennek oka az, hogy ezt a szervezetet éveken keresztül nem tudták, de az általuk óhajtott reakció jegyében Békéscsabán nem is fogják tudni megcsinálni soha. Hát a nemzeti és a keresztény gondolat már reakció ? — kérdezik kétségbeesetten. Bizonyosan nem az, legkevésbé a nemzeti államok és a keresztény civilizáció korában. Nemzeti és keresztény — ideák, vezéreszmék, kulturhistóriai és ethikai hatóerők, mig a magyarországi „keresztény és nemzeti irányzat" politikum, mégpedig négy vagy öt év alatt diszkreditált és egy forrongó közélet politikai sorában meghurcolt jelszavak. A szociálista Herriot a fejebubjára ütne annek, aki azt merné állítani, hogy ő nem jó nemzeti érzésű francia s a liberális Lloyd George kinevetné azt, aki neki azt mondaná, hogy nem hűséges keresztény. Viszont Gömbös vagy Wolff és csabai hivei hiába harsogják magukat keresztény nemzetinek, mégis reakciósok. A háború reakciója volt a nekivadult kommün, a kommün reakciója lett a joggal felbőszült ellenforradalom és keresztény — nemzeti ébredés. Ez az irányzat tehát már dinamikailag is reakció, de az lett politikailag is, mert feszitsdmeget kiáltva minden progresszív gondolatra, parlamenti, gazdasági és kulturális életünket csak visszaszorítani tudta. Egyébként ez lehet világnézleti különbség, de akkor hagyják meg a polgároknak azt a jogát, hogy ezt az irányt reakciósnak minősítsék. Türelmetlenségük azonban ezt sem bírja el, amiből reakciós voltuk még jobban kidomborodik. Nézzük csak a paktumos lista pártjait. Ott vannak a szocialista szociáldemokraták, ott van a radikális, vagy legalább is progreszsziv Népegylet, ott van a liberális Kereskedelmi Csarnok. Maradnak a kisgazdák. Vájjon ezek n&m progresszívek ? Akkor mért nem akarlak a jelöléseken hallani sem azokról az urakról, akik 3—4 éven át azt képzelték be maguknak, hogy vezetik őket ? Miért szavazott ennek a Kisgazdaegyletnek jelentékeny hányada a szocialista képviselőre és most a községi választáson mért paktált le a szocialistákkal. Hiszen mikor Vidovszky nevét a közös listára hozták, azzal indokolták, hogy nem ébredő és szociális gondolkodású ember. Ezek után újra vallom, hogy a paklumos lista győzelme a progresszív polgárság ösztönös összefogása volt a szocialistákkal. És ha a csabai polgárságot megszervezni akarnák, mintahogy meg is kellene szervezni, ezt csakis a haladás, a politikai liberalizmus és a szociális fejlődés jegyében lehetne. Akkor, amikor adózási rendszerünk igazságtalan s ép ezért elviselhetetlenül nyomasztó, amikor politikai jogaink még mindig kivételes törvények hatálya alatt állanak, amikor mezőgazdaságunk primitiv, iparunk támogatás nélkül áll, kereskedelmünket béklyóba szorítják, tisztviselőkarunk vagy B listán vagy hivatalában tengődik, értelmiségünk nyomorba sülyedt, a munkáskérdések vörös posztóként kezeltetnek, a szociális problémák megoldási kísérlet nélkül gyülemlenek s a lelki és materialis követelmények egyre növekednek, akkor igazán nem lehet csodálkozni, hogy a kereszténynemzeti jelszót kisajátított reakció lába alól kicsúszik az a kevés talaj is, ami alatta lehetett. De ma, ha az ember ezeknek hangot mer adni, a reakció feszitsdmeget kiált rá és csekélységemet is már a „legszélsőségesebb vörös vizekre" eveztetik. Mert azt nem tudják feltételezni, hogy a polgári tőke képviselőjének annyi esze és józansága legyen, hogy a tornyosuló bajoknak felkészülten eléje akarjon sietni. Engedje meg Vidovszky, hogy az ő módjára nemcsak Széchenyire hivatkozzam, de Széchenyivel valljam is a következőket: „Semmi sem áll csendesen a világon, még a nap systemák is mozognak — tehát csak Magyarország álljon s vesztegeljen mozdulatlan ? Nem nevetséges törekedés é pz ? Vagy azt gondoljuk: hogy a Lajtától Feketetóig s Beszkéd bérceitől Dráváig fekvő csak 4000 négyzetmérföldnyi tartomány az univertum közepe — mely körül milliárd világok forognak ? Istenért ! nyissuk fel szemeinket, vegyük hasznát eszünknek. Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem s nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk inkább előre. A végsőségeket s tulságokat gyűlölöm s békités barátja vagyok, szeretném a számos felekezetet egyesíteni s inkább a lehető jót akarom elérni középúton, mint a képzeit jót, melyet csak tán más világon lelendünk fel, levegő utakon. Nem nézek én, megvallom, ennyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk s mik leendünk." Dr. Gyöngyösi János. Antikor már nem szeret az asszony Véres szerelmi dráma egy tanyán A szentgyörgyi pusztán, amely Hajdumegyében fekszik, véres szerelmi dráma játszódott le, amelynek tettese egy gazdasági cseléd, aki évek óta vadházasságban élt egy Cseppentős Erzsébet nevű elvált asszonnyal. A szereiraesek között a viszony az utóbbi időben elhidegült s a férfi, aki még mindig szerette az asszonyt, elkeseredésében meg akarta ölni a megváltozott szerelőt. A megrázó eset részielei a következők : Király Imre a szentgyörgypusztai Hars!ein-féle uradalomban szolgált, mint gazdasági cseléd. Evek óta közös háztartásban élt Cseppentő Erzsébettel. Mindig a legnagyobb békesség volt köztük, de az utóbbi időben a régi jó viszony felborult és állandó lett a veszekedés. Az asszony ugyanis el aharta hagyni Király Imrét, mert egy másik legény nyerte meg a tetszését. Király Imre, aki nagyon szerette Cseppentő Erzsébetet, hallani sem akart arról, hogy el menjen a házától és egyre kérlelte, hogy maradjon tovább is vele. Az asszony azonban kijelentette, hogy semmi körülmények közt sem marad tovább egy fedél alatt Királlyal, mert már nem szereti. Tegnap reggel is szóbakerült köztük a válás. A férfi kérlelte az asszonyt a maradásra, de Cseppentő Erzsébet hajthatatlan maradt. Ekkor a legényt elfutotta a düh, kirohant a konyhába, felkapta a nagykést és azzai rárohant az asszonyra. Király a sarokba szorította a nőt és a mellébe akarta döfni a kést. A döfés elől az asszony lehajolt, igy a kés a nyakát érte és átvágta a nyakizmokat. A vér azonnal elöntötte Cseppentő Erzsébetet, aki végigzuhant a szoba földjén és ugy kiáltott Királyra : — Gyilkos vagy, verjen meg az Isten I Megöltél I Király a vérében fetrengő aszszony láttára felkapta a földre ejtett véres kést és teljes erővel a saját mellébe döfte. A nagy lármára, sikoltozásra figyelmesek lettek a közelben tartózkodók és berohantak Királyék lakásába, ahol vérben fekve találták a földön Királyt és asszonyát. Ugy, ahogy bekötözték őket és azonnal orvosért küldtek. Királyt beszállították a debreceni egyetemi sebészeti klinikára, mert nagyon sok vért vesztett. A rendőrség a vizsgálatot megindította. Ha azt akarja, hogy mindent tudjon, olvassa a Békésmegyei Közlönyt. — Müvészestély és halvacsora a Fiume-kávéházban január 17 én, szombaton este színházi előadás után. Fellépnek: Pintér Rózsi, Tóth Magda, Gömörv Liszló, G4spár Endre, Komlós Viímo-! és Szilágyi Aladár. Az asztalok fenntartását kérelik Hafner főpincérnek bejelenteni. lak, arany- és ezüst brokát, atlaszselyem, kék, piros és szürke sevró bőrö^ől mérték szerint pár nap alatt a legfinomabb Ízléssel készülnek Péteríi Imre Cipőáruházában Reklámárak s Lak Vőrömcipő kiváló minőség • ... 360 ezer Antilop köröm cipők minden színben . . 300 ezer Antilep pántos cipők minden színben. . 350 eier Lak I pántos és 2 pántos kiváli minőség 330 ezer IIIIIKM — Az igazoló-választmány uj tagjai. Daimel Sándor dr. alispán a vármegyei igazoló-választmányba Tardos Dezső dr. ügyvédet és Fekete Sándor kereskedőt kine* * vezte. — „Csabai élet." Fábry Károly, a békéscsabai mult kitűnő ismerője és kiváló tollú ismerteiője, ujabb könyvvel lép a közönség elé. A jövő hét első napjaiban jelenik meg ez az uj munkája „Csabai élet" cimmel. Fábry a „Békésmegyei Közlöny"-ben és más lapokban megjelent békéscsabai vonatkozású tárcáit gyűjtötte össze, amelyekben Békéscsaba múltjára vonatkozó értékes adatok vannak. A helyi vonatkozásainál és élvezetes tartalmánál fogva érdekes műre már most felhívjuk a közönség figyelmét. — Előadás a községi politikáról. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt békéscsabai pártszervezete január 18-án. vasárnap délután fél 3 órakor a Kul urpalotában oktató előadást tart, amelyen Hanesz Sándor a községi politikáról beszél. lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók Ormai TIVadar fia cégt. Schillinger Ernő vasüzletében