Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-24 / 19. szám

Békéscsaba, 1925 január 24 Szombat 52-ik évfolyam, 19-ik szám BEKESM KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsetesl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P .-Horváth Rezső. Telefonnám;: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Hoyos Miksa megvédi a magas búzaárat Budapest, jan. 23. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után azonnal áttérnek a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló gróf Hoyos Miksa rámutatott arra, hogy a korona stabilizálódása a magyar kormányzat ténykedésének javéra irányul. Ez különben egyik legfőbb eredménye a kormányzat intézkedéseinek. Foglalkozik azokkal a vádakkal, amelyek azt állítják, hogy a birtok, különösen pedig a nagybirtok nem fizet adót. Bizonyítja, hogy a nagybirtok" óriási adókat fizet, amellett, hogy földet kellett leadnia vagyonválfság címén és a földreform során. Rámutat arra, hogy egy 3000 holdas birtok, amely többszáz holdat adott le vagyonváltság cimén és 500 holdat hasítottak le belőle földreform céljaira, 1924. évben tizenkétféle adót fizetett és ennek fejében 540 millió aranykoronát. Tehát az a felfogás, hogy a földbirtok nem fizet adót, nem felel meg a valóságnak, sőt ellenkezőleg olyan nagy teher sulyosodik a földbirtokra, hogy az nem tartható meg, különben a birtok összeroppan és tönkremegy. A forgalmiadót antiszociálisnak tartja, mert lázitó hatása van. A mezőgazdasági hitel kérdésében is sürgős megoldást kér. Kövessen el mindent a pénzügyminiszter abban az irányban, hogy a külföldi tőke bekapcsolódjék a magyar közgazdaságba. A 600 ezer koronás búzaárról szólva kifejti, hogy a mezőgazdaságnak nem volt hasznára, ellenkezően, csak káros hatása van, mert a rossz termés miatt maguk a gazdák is kénytelenek voltak búzát vásárolni. A mezőgazdasági hitel kérdésén kivül sok más feladat vár megoldásra. Ezek közé tartozik a tenyészállatok kérdése, az állategészségügy, a szomszéd kormányokkal való megegyezés, a kereskedelmi szerződések megkötése. Revízió alá kell venni a vasúti szállítási díjtételeket. Foglalkozni kell a hadikölcsönök valorizálásával. Kívánatos volna, ha a Nemzeti Bank részvényeit bevezetnék a tőzsdére. Végül a numerus clausus revíziójával foglalkozik. A költségvetést elfogadja. Beck Lajos sajnálatát fejezi ki afelett, hogy az ellenzék tekintélyes része távol maradt a költségvetés tárgyalásától. Majd a parlamentarizmus fejlődéséről szól. Szükségesnek tartaná, hogy Magyarországon olyan liberális párt alakuljon, amely a jogok kiterjesztését tűzi ki célul. Erre azonban nincs kilátás, mert nem jósol nagy jövőt a liberális párt alakulásának. Ugy látja, hogy egyrészt a szociáldemokrácia, másrészt a kisgazdák képviselői fognak megerősödni, tehát gazdasági szempontok szerint tagozódnak majd a pártok. Ezt a természetes tagozódást azonban zavarja a lelkeknek konszolidálatlansága, amely vallási és faji kérdéseket akar belevonni a politikai éleibe. A fajvédő irányzat sokat szenvedett fényében és tekintélyében, mert a nemzetgyűlés megalakulása után sokan csalódottan vonultak vissza. Sokan jónak látták az arany középutat hirdetni. Foglalkozik ezután a zsidókérdéssel. Nem tagadható le, hogy van zsidókérdés. Ezt a kérdést ugy oldhatjuk meg, ha nem zárkózunk el az elől, hogy a zsidóság beleolvadjon a kereszténységbe. Azok, akik nem akarják a magyarság érdekeit szolgálni, azoknak itt nincs helyük. Nem tartja fontosnak sem a liberalizmust, sem a konzervativizmust, hanem csak a demokratikus kormányzást. Amig ezt nem látja a kormánytól, nem viseltetik iránta bizalommal és a költségvetést nem fogadja el. Ostör József kijelenti, hogy nem tartozik sem a kormánypárthoz, sem az ellenzékhez, de a kormány általános politikai irányzatát helyesli. A külpolitikát illetőleg a miniszterelnök külpolitikáját olyannak tartja, amelyet a baloldalnak honorálni kell. Kifogásolja a magyar-orosz szerződés megkötését. A kormány politikájában kifogásolja, hogy el szokott késni a törvényalkotásokkal. Igy elkésett a kormány a valorizációs törvénynyel és elkésett a közigazgatási reformmal is. Az a véleménye, hogy nem volna helyes a mai viszonyok között a közigazgatást államosítani. A fajvédők nemzetgyalázás miatt feljelentik Rassayékat Budapest, jan. 23. A neruzetgyüles folyosóján ma is számos passzivitásban levő ellenzéki képviselő jelent meg, akik bár tartózkodtak attól, hogy az ülésterembe menjenek, mégis a folyosókon hosszabb időt töltöttek. Ebből azt következtetik, hogy a passzivitásban levő ellenzék lassanként fog az ülésterembe szivárogni, anélkül, hogy ez nagyobb politikai eseménnyel lenne kapcsolatban. A folyosón élénkén tárgyalják azokat a hireket, amelyek a tegnapi nep folyamán terjedtek el és azt tartalmazzák, hogy a választójogi javaslat már a legközelebbi napokban a minisztertanács elé kerül, sőt február első napjaiban Rakovszky belügyminiszter a Ház elé fogja terjeszteni. Élénk diskurzus tárgyát képezte az a hir, hogy a fajvédők tegnapi vacsorájukon elhatározták, hogy a magyar nemzet megbecsüléséről és a magyar állam védelméről szóló törvénycikk alapján feljelentést tesznek azok ellen a képviselők ellen, akik mint ismeretes az emberi jogok ligájához irtak levelet és abban különböző vádakkal illették Magyarországot. A parlamentben tegnap megjelent ellenzéki képviselők hevesen tiltakoztak ez ellen, azonban kélségielen, hogy a fajvédők kezdeményezését a kormánypárt is helyesli. A költségvetési vita a mai napon előreláthatólag tovább folyik és valószínű, hogy a jövő hét jórészét is igénybe fogja venni. Hetilapot inditanak a békéscsabai iparosok Az ipartestületi elöljáróság közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósitásaj A békéscsabai Ipartestület elöljárósága csütörtökön este 6 órakor tartotta meg idei első közgyűlését, amelyen az elnök távollétében részben Martincsek Károly alelnök elnökölt. Martincsek az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a decemberi gyűlést az összegyülemlett egyéb teendők miatt nem lehetett megtartani. Ez az ülés tehát most két hónapi beszámoló lesz. Horváth Mihály jegyző ezután részletesen beszámolt az Ipartestület novemberi és decemberi működéséről. Örömét fejezte ki a városi képviselőtestületi választásoknak az iparosokra vonatkozó eredménye felett, mivel sikerült a város vezetésénél megfelelő számú iparost elhelyezni. Bejelentette, hogy a vigalmi bizottság megalakult és elhatározta, hogy az idei iparosbálat február 21-én rendezi meg. Az összes iparosokat felkérték a bál támogatására, hogy annak minél nagyobb erkölcsi és anyagi sikere legyen. Ekkor Kovács Mihály elnök vette át a közgyűlés vezetését. Csiernik János pénztáros ismertette a novemberi és decemberi pénztári jelentést, majd bejelentette, hogy az Iparosok Bankjánál levő 20 milliós ipartestületi hátralékra 10 millió korona befizetés történt. Horváth jegyző ezután ismertette az ügy- és tagforgalmi kimutatást. Az elmúlt két hónap alatt iparengedélyt kapott 11, iparáról lemondott 11 iparos, a taglétszám 1132. Az ujkigyós' iparosok közül az Ipartestületbe lajstromoztatta magát 60 iparos. Beszámolt a két havi ipari változásokról is. Kován M. Endre szóvátette, hogy egyes helybeli textilüzemek érettségizett fiatalembereket is 3 évre vesznek fel tanoncul, holott az ipartörvény az ilyeneknek elegendőnek tart félévi tanulóidőt is. Simon Béla nem helyesli a rövid tanulóidőt, mert az nem elég a mesterség elsajátításához, de az ilyen képzettebb munkás hamar önállósithatja magát és akkor konkurrenssé válik. Horváth jegyző ismertette a tanoncforgalmi és tanoncvizsgai jelentéseket, majd előadta, hogy a Faluszövetség múltkori gyulai kiállításán a békéscsabai iparosok szerepeltek birálók gyanánt. Az ujkigyósi iparosok kérelmére már régebben elhatározták, hogy a vevetőségből többen kiszállnak Újkígyósra, hogy ipari ügyekről és a különböző testületi intézkedésekről felvilágosító előadásokat tartsanak. Ez a kiszállás akadályoztatás miatt eddig elmaradt, mire elhatározták, hogy a jövő hét folyamán néhány előljárósági tag kiutazik Újkígyósra a jelzett célból. A budapesti tavaszi mintavásár tervezetének ismertetése után bejelentették, hogy az azon résztvenni szándékozó iparosok a szükséges nyomtatványokért és a felvilágosításokért az Ipartestületben jelentkezhetnek. Tárgyalták az alakulóban lévő Országos Ipar Egyesület kérelmét csatlakozás kimondása és a január 25 iki alakulógyűlésre egy delegátus kiküldése iránt. Kovács Mihály indítványára az ügyet félretették, mindaddig, mig meg nem győződnek arról, hasznos és szükséges szerv-e ez az Ipartestület részére. Horváth jegyző ezután bejelentette, hogy az Ipartestület ebben az évben tölti be fennállásának 40 ik évfordulóját. A nevezetes évforduló méltó megünneplését javasolta, azzal, hogy a következő előljárósági ülésen már részletes tervekkel és kész programmal kell előállni. Helyesnek tartja, hogy jubiláris közgyűlést is tartana az Ipartestület s ezt márciusban, az évi rendes közgyűléssel kapcsolnák egybe. Ezután Kovács Mihály elnök indítványt terjesztett elő egy Békéscsabán megindítandó iparoslapról, amely az iparosság érdekeit szolgálná és nekik adó- és egyéb ügyekben nemcsak a felvilágositójuk, de a szószólójuk és védelmezőjük is lenne. Tervei szerint a lap kéthetenként jelennék meg, „Békéscsabai Iparosok Lapja" címen, amelyet az Ipartestület tagjai ingyen kapnának. A lap már körülbelül február közepén meg is indulhatna. A terv általános helyeslésre talált, mire — Végh Endre, Simon Béla, Horváth Mihály és Martincsek Károly hozzászólása után — kimondották, hogy a terv részletes kidolgozásával és az évi közgyűlés elé való készítésével az elnökséget bizzák meg. Ezután a kézmüveskamara ügyében való állásfoglalás megszövegezése céljából az elöljáróság néZfirichben a magyar koronát 71 75-el jegyezték.