Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-21 / 16. szám

Békéscsaba, 1925 január 21 BÉKÍ1SMEGYE1 KÖZLÖNY 3 a női szabó és leénykaruhakészitő ipar önálló gyakorlásához megkívánt szakképzettséget a 20 éven felüli nők szakvizsgálat letétele által is igazolhatják és a szakvizsgálatra bocsátásnak akkor is helye van, ha a jelentkezők hitelt érdemlően igazolják, hogy két éven keresztül, bár nem tanonci és segédi minőségben, szakba vágó munkát végeztek. Ezzel meg van adva a lehetőség arra, hogy a varrónők széles körei az iparigazolványt a női szabó és leánykaruhakészitő iparra maguknak megszerezhessék. Erre különösen azért kell &ulyt helyezni, mert azok a határok, amelyek egyfelől az iparos mühelyeben, másfelől a megrendelő házénál végzett női ruhavarrás között fennállottak, immár évek óta jobban elmosódnak. Ez nemcsak abban nyilvánul, hogy a műhelyükben tevékeny iparosok nagy része ma éppen ugy a közönség által átadott anyagot dolgozza fel, mint a háznál dolgozó varrónők, hanem abban is, hogy a tapasztalatok szerint sok iparos műhelyével felhagyva, a megrendelő lakásén való varrás által igyekszik kenyerét megkeresni. Ily körülmények között ma már nem lehet szó, hogy a megrendelő lakásán végzett ruhavarrás egyszerű bérmunkának, illetőleg háziiparnak minősíttessék s a kérdés csak azzal nyerhet megnyugtató megoldást, ha azok a varrónők, akik a megrendelő lakásán dolgoznak, a fentebb emiitett lehetőséggel élve, iparigazolványt szereznek. II1IIEK — A szarvasi ev. egyház lelkészjelölése. Hosszú, áldatlan, a keresztyéni szeretet helyett gyűlöletet szító huzavona után végrevalahára dűlőre jutott a szarvasi ág. ev. egyház lelkészjelölése is. Január 18 án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartott közgyűlésen szavazás utján tizenkét szótöbbséggel eldöntötték, hogy Bartos Pál lelkész marad a régi helyén. Délután 3 órakor tartott egyháztanácsülésen történt a jelölés a Placsko István elhalálozása folytén megüresedett első kerületi lelkészi állásra. Tíz pályázó közül az egyházközség részéről Krieger Mihály nyíregyházai másodlelkész, Szelényi János salgótarjáni lelkész, az esperes részéről Rohály Mihály csorvási lelkész jelöltettek. Három vasárnapon próbaszónoklatokat tartanak a jelöltek, azután lesz a választás, amely a megindult korteskedésekből következtetve, erős küzdelemmel fog menni. — Felhívás. A lábbeli készítő iparosok szerdán este 7 órakor az Ipartestület helyiségében évi közgyűlést tartanak. Az értekezleten jelen lesz Ádám György szövetségi titkár is. Minden szaktárs megjelenését kéri Szüfs István elnök. — Házasság. Allmann Ilonka és Csáky Lajos folyó hó 20-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Az Előre MTE tisztújító közgyűlése. Az Előre vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését Péli Mihály elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó utón a titkári, intézői, pénztári és ellenőri jelentéseket ismertették. Ezután Péli elnök megköszönte és az egész tisztikar nevében letette a megbízatást, kérve az utódok megválasztását. A közgyűlés ekkor egyhangúan, közfelkiáltással választotta meg az uj tisztikart, amelynek nevében Márkus Pál uj elnök mondott rövid beszédet, kérve a vezetőség támogatásét. Ezután a tagdijakat havi 10 és 5 ezer koronában állapították meg. A közgyűlés felállással fejezte ki részvétét Recse Béla halála felett. Az uj tisztikar a következő : diszelnök Kökényessy Gy. Zoltán, örökös tb. elnök Péli Mihály, elnök Márkus Pál, Deutsch Vilmos, Szegedi Hugó, Martincsek Károly, Madarász György, Klein Vilmos, Kociha Mihály, Koritár Mátyás, Vértes Andoi dr., alelnökök Kraszkó Mihály, Simon Béla, Lilingerlstván, Fischer Imre, Ramacher Jakab, ügyvezető elnök Biró Béla, klubigazgató Ruhrr.ann Kálmán, intéző Duna György, főtitkár Angyal Iván, titkár Kvasz Endre, főpénztáros Cinner Jenő, pénztáros Mayerhoffer József, háznagy Csiky Lajos, szertáros Uhrin János és Feledi János, jegyző Fischer Imre, pályagondnok Fabricky Elemér, ügyész Kvasz György dr. Ezután még a számvizsgálókat, az orvosokat és a választmányt jelölték ki s ezzel az ülés véget ért— Baranyavármegye már valorizálja az árvapénzeket. A valorizálás nagy kérdéséhez elsőnek bátor kézzel Baranyaváimegye mert nyúlni. Most került az állandó választmány elé az az alispáni tervezet, amely azt javasolja, hogy azokat az árvapénzeket, amelyeket nem helyeztek el a gyámok kívánságára hadikölcsönbe vagy részvénybe, a tőke névértékének tíz százalékában valorizálják aranyban. Ez a tiz százalékos valorizálSs a vármegyének 7'5 milliárd koronás megterhelését jelenti, amelynek fizetésére tiz éven át kétszázalékos pótadót szednének. A javaslat azt az indítványt is tartalmazza, hogy az összes vármegyéket hasonló eljárásra szólítsák fel. — Nemzetközi esperantó-kongresszus Párisban. Május 14—17 között a párisi nemzetközi vásárral egyidejűen Párisban nemzetközi esperantó-kongresszust rendeznek a párisi kereskedelmi kamara védnöksége alatt. A kongresszuson 87 keieskedelmi kamara, 21 árumintavásár, 52 különböző gazdasági egyesület és 30 turistaegyesület jelentette be részvételét. A párisi kongresszus egyik érdekes bizonyítéka az esperantó térhódításnak. Eddig ugyanis főleg a franciák voltak azok, akik ellenséges magatartást tanúsítottak az esperantóval szemben, mert attól tartottak, hogy az esperantó a franciának, mint világnyelvnek a jelentőségét fogja aláásni. A kongresszus iránt érdeklődők mindennemű felvilágosításért a szervezőbizottsághoz (Páris, 8. Place de la Bourse) forduljanak. — B- listára helyezett tanerők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a békésvármegyei tantestület köréből a következő tanerőket helyezte végelbánás alá : Gedeonné-Török Etel, Ákosfyné-Eötvös Irén gyulai, Irányi Dezső és Hevesi Pál mezőberényi áll. polg. leányiskolái kézimunkatanitónőt,. továbbá Goldbecher Tóbiás és Loós Lipót gyulai, Jankó Károly békéscsabai áll. tanítókat, HajasnéAbonyi Ilona békéscsabai, Martencsevicsné László Teréz dobozi és özv. Tabakovitsné-Molnár Ilona gyulai éli. óvónőt és Ettigné-Somogyi Erzsébet tanfelügyelőségi dijnokot. Meghívó A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület 1925. évi február hó 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor saját székházában tartandó LII-1K ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE melyre a t. c. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesitő bizottság kijelölése. 3. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletévről. 4. Az 1924. évi zárszámadás előterjesztése, a felügyelőbizottság jelentése és a mérleg megállapítása. 5. A nyereség hovaforditása iránti határozat. 6. A felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére. 7. Az alapszabályok 58. és 66. §-ának módosítása tárgyában igazgatósági javaslat. Kelt Békéscsabán, 1925 január 13-án. Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósága. Kivonat az alapszabályokból: 41. §. Közgyűléseken csak oly részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye a közgyűlés megtartása előtt legalább 30 nappal nevére átíratott és ezen részvény szelvényeivel együtt, vagy az erről szóló köz- vagy hitelintézeti letéti igazolványt, a meghatalmazott pedig ezenkívül a meghatalmazását is a közgyűlést megelőző napig a társaság pénztáránál bemutatta, vagy letette. 42. §. Közgyűléseken tekintet nélkül saját, avagy képviselt részvényekre, minden részvény egy szavazatra jogosít, azonban 200 szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat. 43. §. A szavazati jog meghatalmazott utján is gyakorolható. Meghatalmazottak a törvényes képviselők kivételével csak a szavazatképes részvényesek sorából választhatók. Frakk, zsakett, szmoking, téli- és átmeneti kabátok, uccai és sportöltönyöket legszebb kivitelben készit Angol szövetekben dus választék R0SCnbei*JJ IzídOT kedvező fizetési feltételek mellett! uriszabósága Békéscsaba, Andrássy-ut 22 szám