Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-20 / 15. szám

2 BSÜDFISMWH® KMCTTRE Békéscsaba, 1925 január 20 Véleményünk szerinl szükség van az iskolák szaporítására, az óvódák és iskolák növendékeinek állandó egészségügyi orvosi ellen­őrzésének megszervezésére, a mai kor követelményeinek megfelelő népkönyvtár felállítására s a nép­müvelődést előmozdító társadalmi intézmények támogatására. Egy városi kulturház létesítésére, mely­ben szinház, hangversenyterem, népkönyvtár és népjóléti intézmé­nyek nyernének elhelyezést. Gondoskodni kell a szegény gyermekek számára ingyen tai­szeiekről és a felnőttek ingyenes oktatásának megszervezéséről. Az iskolaszékek utján a tanítást rend­szeresen ellenőrizni kell s a gyű­lölködés szellemét ki kell küszö­bölni az iskolákból. Kerti és mun­kaiskolák felállításával a tanterv gyakorlatibbá tételére kell töre­kedni. Fokozottabb gondot kell fordítani a beiskoláztatás kérdé­sére és ha a gyermek ruha- vagy cipőhiány miatt nem tud az isko lába menni, gondoskodni Kell azoknak ruhával való ellátásáról. A szülők vagy gyám kérésének alapján a gyermek ingyen isko­láztassék. Békéscsaba közgazdasági életé­ben jelentékeny tényező az ipar és a kereskedelem. El kell tehát hárítani minden akadályt, amely akár az ipart, akár a kereskedel­met fejlődésében gátolja. Támo­gatni kívánunk minden olyan tö­rekvést, amely a mezőgazdasági tudományt ápolja, fejleszti és ter­jeszti s amely az intenzív mező­gazdasági termelésre törekszik. A városban és tanyákon közlekedési müvek építését és fejlesztését. A külterületeken az utak jókarban­tartását és kisvasutak építését. Anyagi lehetőségek Tudatában vagyunk annak, hogy terveinknek az anyagi lehetőségek határt szabnak. Épp ezért rá kívánunk mutatni a telekérték­adó megvalósítására, továbbá a progresszív adózás rendszerére, mint amelyeknek megvalósításával anyagi lehetőséget teremtünk ter­veink végrehajtáséra. Különben adópolitikai téren mindenkor a fokozatosság elvi álláspontján ál­lunk, amiből logikusan következik, hogy az adókivető közegek mellé kisiparosokat, kisgazdákat, kiske­reskedőket és a munkásság kép­viselőit kívánjuk küldeni. A várossal kötött szerződések­nél a város lakosságának az ér­dekeit mindenkor a legmesszebb­menő módon meg akarjuk óvni. Nem kerüli el a figyelmünket a pályaudvar építése, a postapalota és a járásbíróság épületének az ügye, melynek felépítését illetékes helyen mindenkor segítünk szor­galmazni. Ezek volnának nagyjában azok a célkitűzések, melyeket a város lakosságának egyetemes érdeké­ben megvalósitandónak tartunk. Ez irányú kezdeményezést, jöjjön az bármely irányból, szívesen lá­tunk és készséggel támogatni fo­gunk. Hangsúlyozni kívánjuk még, hogy működésünkben mindenkor a dolgozók összessége érdekeinek szemelőtt tartása fog vezetni. Cél­jainkat a demokratikus polgárság képviselőivel és a közjólét eme­lésén fáradozókkal együtt becsü­letes egymásrautaltságban kíván­juk megvalósítani. Abban a felte­vésben, hogy eme törekvéseinket ugy képviselőtársaink, valamint a város haladni vágyó polgársága méltányolni fogja, kérjük ugy Önö­ket, mint ezt a polgárságot, akik előtt e nagyrahivatott város fejlő­dése egész lakosságának boldogu­lása mindenekelőtt való, fogjanak velünk össze és vessük meg az alapját egy igazán demokratikus gondolatokta felépült városnak. Ezért jöttünk ide s ezeknek a megvalósításáért munkálkodunk. A választás A deklaráció után, amelyet sok­szor szakított félbe a tetszésnyilvá­nítás, Daimel Sándor alispán az állandó választmány megválasz­tására nézve szavazást rendelt el. A »zavazást Korosy László elnök vezette Reisz Hermann és Lipták Pál tagokkal. A szavazás és a szavazatok összeszámlása majdnem déli egy óráig tartott s ekkor kihirdették az eredményt. Az állandó választ­mány tagjai lettek a követke­zők : Kraszkó Mihály, Zlehovszki György, Hankó Mihály, Martincsek Károly, dr. Tardos Dezső, Kocziha Mihály, dr. Hollánder Lipót, Lilin­ger István, Pollák Arnold, Bohnert József, Botyánszki Mihály, Bohus M. András, Drienyovszki János, ifj. Kovács Mihály, Szalay Lajos, Zahorán Pál, Zsiros András, Bo­tyánszki Pál, dr. Gally Károly, Kovács Sz. Mihály, Korosy László, Lipták L. Pál, Nóvák György, Uhrin Pál, Kucsera János, Tóth László, Fekete Sándor, Róth Jó­zsef. Belanka Mihály és Csillag Ignác. A megválasztottakat a közgyű­lés megéljenezte, majd egy órakor az elnök a közgyűlést berekesz­tette. A Kereskedelmi Csarnok évi közgyűlése A záróra szabályozása — Mozgalom a csabai vámhivatal ügyébeit és a jelenlegi forgalmiadórendszer ellen — Tisztújítás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt tartotta évi ren­des közgyűlését a Kereskedelmi Csarnok dr. Tardos Dezső elnök­lete alatt, amelyre zsúfolásig meg­lelt az egyesület közgyűlési terme. Miután az elnök megnyitotta az ülést, dr. Gyöngyösi főtitkár ter­jesztette elő a választmány évi jelentését. Az egyesület mult évi munkásságét túlnyomórészt a Csar­nok lakásproblémájának megol­dása és a tűrhetetlen adósérelmek elleni küzdelem foglalta le. Ugy a kényszerkölcsön behajtása, mint a kereseti adókivetések tárgyában a Csarnok akciója teljes eredmény­nyel járt. A jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A zárszámadás felolvasása, a felmentvény megadása és a költ­ségvetés elfogadása után a külön­böző javaslatok kerü tek sorra. Dr. Gyöngyösi főtitkár ismer­tette a kereskedelemügyi miniszter által megküldött rendelettervezetet az üzleti zárórát illetőleg. A köz­gyűlés hosszabb vita után elfo­gadta a választmány javaslatát, mely szerint a nyilt árusítási üzle­tek télen este 7, nyáron este 8 órakor zárandók és a rendelkezés vonatkozzék a kapualatti és egyéb uccai árusokra is. A Csarnok tehát ilyen értelmű javaslatot tesz a kamarának. A főtitkár e'őterjesztette a vá­lasztmány javaslatát a csabai vám­hiva'al ügyét illetőleg. Részletesen ismertette a két évvel ezelőtt meg­indiolt akciót, amely egy éve mar olyan döntő stádiumba jutóit, hogy a pénzügyminisztérium résziről a vámhivatal elhelyezése érdekében helyszíni szemle is tar­tatott. Egyedül a vasút foglalt állást a vámhivatal ellen a békés­csabai pályaudvar elégtelensége miatt, de a pénzügyminisztérium részéről döntés még máig sem történt. Guttmann József vázolta azt az uj helyzetet, amely most Békés­csaba kereskedőit e téren aggo­dalomba ejti. A környékbeli vám­kirendeltségeknek csabai kiszál­lását az ujabb rendelkezés szerint nem közvetlenül, de a pénzügy­igazgatóságtól kell kérni, ami nem­csak hogy sok időveszteséget és vesződséget, de többször nagy anyagi károsodást jelent. Az egye­sület kérje, hogy addig is, amig az akció nyomán Csabán vámhi­vatalt létesítenek, a régi rend állít­tassák vissza s ez ügyben a Csarnok keresse meg a szegedi kamarát. A választmány javas­latát Guttmann József módosítá­sával fogadta el. Ezután Steinberger Imre ter­jesztette elő Román Pál és társai javaslatát a jelenlegi forg ilmiadó­rendszer ellen. Részletesen ismer­teti annak igazságtalanságait, ki­növéseit, a vexaturát, amely a jelenlegi rendszer mellett a keres­kedőket sanyargatja. Indítványo­zók ellene vannak a forgalmiadó ügyletenkénti és a fél által való behajtásának, továbbá a jutalék­rendszernek. Román Pál megyei akciót tart szükségesnek a forgalmiadó jelen­legi rendszere ellen. Dr. Tardos hozzászólása után a közgyűlés ugy határoz, hogy mivel épp most vannak folyamatban a tárgyalá­sok a pénzügyminiszlerium és az érdekeltségek között a forgalmiadó megváltoztatására, az akciót a Csarnok részéről ezidőszerin f feles­legesnek tartja, de résen áll, hogy szükség esetén tiltakozó szavát felemelje. Ezután a tisztikart és a választ­mányt választották meg a követ­kezőképen : Elnök dr. Tardos Rezső, társ, elnökök Csillag Ignác és Fekete Sándor, ügyész dr. Biró Emil, ügyvezető főtitkár dr. Gyöngyösi János, titkár Révész Jenő, pénz­tárnok Deutsch Jenő, könyvtáros Steinberger Márton, háznagy Wies­ner Jenő. Számvizsgáló bizottság : Péli Mihály, Stern Sámuel, Viski Hermann. Választmányi tagok : Arnót Sán­dor, Cziegler Jenő, Deutsch Simon, Deutsch Vilmos, Engel Jenő, Engel Tivadar, Fischer Adolf rőföskeres­kedő, Flamm Sándor, Fikker Já­nos, Fuchs Lajos, Brüller Ármin, Grünwald Ábrahám, Guttmann Ernő, Guttmann József, Hauer Fülöp, Ipolyi Keller Iván, Falta Jenő, Klein Ádám, Könyves T. Kálmán, Kővári Jenő, Kulcsár Izidor, Kulpin Ferenc, Kun József, Lantos Miksa, Gottlieb Pál, Jano­vitz Alfréd, Márkus Pál, Róna Gusztáv, Pollák Arnold, Reisz Hermann, Rusz Lipót, Román Pál, Rózsa Hermann, Sebestyén Lajos, Steinberger Imre, Stern Ármin, Szelner Antal, Weisz Miksa, Werner Frigyes. Tisztújítás után elnök a gyűlést berekesztette. Márkus Pál buzdító beszédére ^ végül gyűjtést indito'tak a Csar­nok beruházási költségeinek fede­zésére, amely mindjárt nagyon szép sikerrel járt. lak, arany- és ezüst brokát, atlaszselyem, kék, pir.js és szürke sevró bőrödből mérték szerint pár nap alatt a ieg­finomabb Ízléssel készülnek Péterfi Imre Cipőáruhftzában Rekláménak t Lak körömcipő kiváló minősé?. . . . 360 szer Antilop köröm cipők minden szinben . . 308 ezer Antilop pántos cipők minden színben. . 350 ezer Lak t pántos és 2 pántos kiríli minősig 390 ezer 7 ársaskirándulás a lipcsei áruminta­vásárra Az egész kereskedő- és iparos­világ előtt köztudomásu, hogy év­tizedek óta Lipcsében rendezik a legnagyobb árumintavásárokat, amelyeken bemutatásra kerülnek az ipar csaknem valamennyi ágá­nak termékei. A lipcsei áruminta­vásárok a dolog természetéből fo­lyólag elsősorban kereskedelmi jellegű intézmények, amelyek a közvetlen üzlelkötésnek a célját szolgálják. Egyúttal rendkívül ta- < nulságosak azonban minden ke­reskedőre és iparosra nézve, aki a szakmájára vonatkozó cikkekkel és újdonságokkal meg akar is­merkedni. Tonelli Sándor dr. szegedi ke­reskedelmi és iparkamarai főtitkár tavalyi lipcsei tar ózkodása alkal­mával tárgyalásokat folytatott a lipcsei vásár igazgatóságával, hogy elegendő számú kereskedő és ipa­ros jelentkezése esetén Szegedről, illetőleg a szegedi kamarai kerü­let területéről egy társaskirándulás volna rendezhető az idei lipcsei tavaszi vásárra. Ezt a kezdemé­nyezést a lipcsei vásár igazgató­sága a legnagyobb örömmel fo­gadta és a társas kirándulás szá­mára minden megadható kedvez­ményt kilátásba helyezett. A lip­csei tavaszi vásárt március 1—7 napjai között tartják meg és így a társaskirándulás szervezési mun- £ kálatait már most kell megindítani. Xzz lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók Ormai TiVadar fia cégt. Schillinger Ernő vasQzletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom