Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-15 / 11. szám

2 iHJMM Békéscsaba, 1925 január 15 Vetőmagkölcsön a gazdáknak ló^/o-os kamat mellett kapják szeptemberig (A Közlöny eredeti tudósitásaj A földmivelésügyi miniszter ma értesítette Békésvármegye alispánját, hogy az elmúlt gazdasági év rossz termésére való tekintettel — mivel a gazdáknál nagy a hiány tavaszi zab- és árpavetőmagban — vetőmagkölcsönt engedélyezett. A kölcsönt minden egyes gazda igényelheti, akinek a földbirtoka kisebb 100 katasztrális holdnál és hitelesen igazolni tudja, hogy gabonatermése a mult évben rossz és silány volt. A vetőmagkölcsönt a földmivelésügyi kormány az Országos Központi Hitelszövetkezet utján fogja a gazdák rendelkezésére bocsátani, a következő feltételek mellett. Három havi lejárat melletti váltókra, amelyek 2 izben, mindenkor 3—3 havi megújításra szólnak, folyósítják majd a kölcsönt. Az utolsó lejárat 1925 szeptember hó vége lesz. A kölcsön után fizetendő kamat a Magyar Nemzeti Bank váltószámitolásának mindenkori kamattétele lesz, amely ezidőszerint 12%. Ehhez számítanak még 372% kezelési költséget, ugy hogy végeredményben körülbelül 16 százalékos kamat jár majd a vetőmagkölcsön után. A kölcsönből elsősorban azok hiteligényeit elégítik majd ki, akiknek birtoka a 10Ö holdat meg nem haladja, vetőmag készletük pedig egyáltalában nincs, de tőketartalékjuk sem, amelyen a gazdálkodásukhoz szükséges vetőmagvakat be tudnák szerezni. A kölcsön igénybevételének jogosultságát a helyi viszonyok ismerete alapján a községi elöljáróságok fogják megállapítani, amelyek most már rövidesen hozzáfognak az igénylők összeírásához. Bajos a létszámapasztás a községekben A vármegye kegyelmet kér a belügyminisztertől (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a szanálási törvény végrehajtása során a belügyminiszter táviratilag szorgalmazta a községek hivatalaiban a korábban követett eljárások szerinti létszámfelülvizsgálatot. Ez az intézkedés azt célozta, hogy a községek közigazgatásában minden olyan állást, amelynek további fenntartása nem látszott elengedhetetlenül szükségesnek, a községek tartoznak megszüntetni. Ez az ujabb létszámcsökkentés a községek ügymenetében termé szetesen ujabb és gigászi nehézségeket fog okozni, ezenkívül szinte állandósuló zavarokat. Már az első létszámcsökkentés végrehajtásának eredményei olyan módon jelentkeztek, hogy a képesített tisztviselőket, illetőleg ezek egyrészét a községek végelbánás alá vonták, viszont mivel a széleskörű teendőket el kellett látni, minden község ugy segített magán, hogy a hiányzó munkaerőket nagyszámú dijnokkal és napidijasokkal pótolta. Ezeknek felfogadása természetesen sokkal több költséget jelentett a községeknek, mintha a régi alkalmazottakat magtartották volna, másrészt a teendők gyors és pontos elvégzése sem történt meg, mert az ideiglenes munkaerő a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezett. A vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén megállapították, hogy ez a lecsökkentési módszer a községi közigazgatás ügyvitelének rendes, helyes és gyors ellátását, valamint a jó közigazgatás lebonyolítását teljességgel lehetetlenné teszi. Éppen ezért a közigazgatási bizottság egyértelműen elhatározta, ho*[y feliratot intéz erről a kérdésről a belügyminiszterhez, akit megkér: tegye megfontolás tárgyává a községek hivatalnokainak létszámcsökkentési ügyét és egyidejűen adjon enyhítést a községi közigazgatásnak az eddigi keretekben való változatlan meghagyására. A vármegye vezetősége a legteljesebb mértékben számit ebben a kérdésben a kormány megértésére és támogatására. Ez azért is szükséges, mert ellenkező esetben — vagyis: ha a létszámcsökkentést a községekben ezzel az irammal folytatják — a községek vezetése és az egész falusi közigazgatás egyszerűen felborul. HKR1EK — Az anyakönyvvezetők csak államilag megállapított dijakat szedhetnek. Hírt adtunk arról, hogy a szanálási törvény rendelkezései értelmében a belügyminiszter elrendelte, hogy az anyakönyvvezetést a városok és községek tartoznak fizetni, amelyre nézve a kiadott bizonylatokért különféle dijakat szedhetnek. Az anyakönyvvezetők szedtek is ilyen dijakat, de ebben a tekintetben az országban olyan káosz mutatkozott, a dijak annyira elütöttek egymástól, hogy a belügyminiszter most jónak látta ezeket a dijakat egységesen szabályozni. Rendeletet adott ki, amelyben leszögezi, hogy az anyakönyvvezetők csupán az egységes, az állam által megállapított dijakat szedhetik. Semmiféle, másként megállapított dijat az anyakönyvvezetők nem szedhetnek. Ez a rendelkezés január l étől kezdve számit. — Képviselőtestületi jog gyakorlása. Özvegy Haraszti Sándorné nagybirtoKos, budapesti lakos Berthóty István dr. polgármesternél bejelentette, hogy képviselőtestületi tagsági jogát Biró Emil dr. ügyvéd, a Kereskedelmi Csarnok ügyésze utján kívánja gyakorolni. — Vitézi telek céljaira felajánlott föld. Horthy Miklós kormányzó 1924. évi december hó 23. napján Budapesten kelt magas elhatározásával a miniszterelnök előterjesztésére vitézi teleknek elfogadni méltóztatott : Rosenthal Irma és társai által az 1921. évi március hó 6-án kelt felajánlási okiratban felajánlott Battonya (Csanádvármegye) község határában fekvő 20 kataszteri holdat. — A békéscsabai kőzkórház betegforgalma. Az elmúlt év utolsó negyedében a békéscsabai közkórházban összesen 658 beteget ápoltak, 8433 ápolási napon. A betegek közül gyógyultan távozott 361, meghalt 30, mig 267 beteg további ápolás alatt áll a kórházban. — Uj gazdasági vasutuk a megyében. Békésvármegye területén a mezőgazdasági vasutak száma egyre szaporodik. Ujabban a Blankenstein-uradalmak a Füzesgyarmat felső állomásra tervezett lóüzemű kiSvasutra kaptak kibővítési engedélyt a kereskedelmi minisztertől, közigazgatási bejárás mellőzése nélkül. —• Wenckheim Ferenc uradalma pedig a Békésföldvár állomásból kiágazó gazdasági vasutját fogja kibővíteni. Eme munkálatokra nézve a közigazgatási, mütanrendőri bejárást január 21-én délelőtt 10 órakor tartják meg a békésföldvári vasútállomáson. — Elutasított felebbezés. Madarász György békéscsabai vendéglőst a Vendéglősök és Szállodások Ipartársulata vezetőjévé választotta, ami ellen több vendéglős felebbezést adott be a vármegye alispánjához, azzal érvelve, hogy Madarász nem tanulta a szakmát, iparengedélye nincs s a felesége birja az iparigazolványt, már pedig az ipartársulat alapszabályai csak tanult és iparigazolványos vendéglőst ismernek el tagnak. Az alispán most ugy döntött, hogy a felebbezést visszautasította. Az alispán leszögezi, hogy a felebbezésnek nem adhatott helyet, mivel Madarász ellen soha, semmiféle kifogás nem merült fel, sőt ipartársai közül húszan bizalmukat és ragaszkodásukat fejezték ki irányában a hivatalos fórumok előtt. — Védekezés a tifusz ellen. A hasihagymáz elleni védekezés tárgyában a népjóléti miniszter felhívja az alispán figyelmét arra, hogy a hasihagymáz-megbetegedések az ősz beköszöntése óta mind sűrűbben fordulnak elő, miért is az ez ellen való védekezés terén a hatóság főfeladata a fertőzés forrásának megállapítása. Ezért felhívja az alispánt, intézkedjék, hogy a szükséges óvó rendszabályok foganatosítása alkalmával a hatóságok és alárendelt közegek a legnagyobb eréllyel és körültekintéssel járjanak el. — Nyolcmilliót sikkasztott egy irodistalány. Nagyatádi Szabó faluját, az egyébként csendes Erdőcsokonyát kinos bűnügy fartja izgalomban. A szenzáció központjában egy fiatal, 15 éves leány áll, aki mint az ottani Hangyaszövetkezet pénztárosnője, nyolc milliót sikkasztott a rábízott pénzből. Az erdőcsokonyai Hangyaszövetkezet pénztára ugyanis egy 15 éves kislányt alkalmazott pénztárosnőnek. Az utóbbi időben feltűnt a leány pazar költekezése. Az igazgatóság gyanút fogott s rovancsolást végzett a pénztárban. A pénzkészlet egyezett a számadásokkal. Később újra rovancsoltak és ekkor kiderült a turpisság. Az ellenőrzés folytán kitűnt, hogy a kisleány egyes tételeket nem irt be a pénztárkönyvbe és ezeket a pénzeket magához vette. Amikor a leány a bajt megneszelte, elutazott és azóta teljesen nyoma veszett. — Nagy hidat épitenek egy csatornán. A kereskedelmi miniszter megengedte a Körös—TiszaMarosi Ármentesitő társulatnak, hogy a dögös-kákafoki csatornáján, a békésmegyei szakaszon, egy nagyobbszabásu vasbeton-hidat építtessen. Az uj nagy híd készítéséhez az enyhébb tavaszi idők beálltával nyomban hozzáfognak.. lak, arany- és ezüst brokát, atlaszselyem, kék, piros és szürke sevró bőrökből merték szerint pár nap alatt a legfrnomabb Ízléssel készülnek Péterii Imre Cipőáruházában Reklámárak s Lak körömcipő kiváló minőség 350 szer Antilop köröm cipók minden szinbsn . . 300 ezer Antilop pántos cipók mindín színben. . 350 ezer lak I pántos és 2 pántcs kiválj minősé] 390 ezer — Nyugtázás. A békéscsabai szegény iskolás gyermekek felruházására ind tott gyűjtéshez a következők vo'tak szívesek adakozni természetbeni adományokat : Köztisztviselők Fogy. Szöv. 1 kgr. babot, l kgr. borsót, 1 kgr. leacsét, 1 kgr. zsirt, Lantos Miksa kereskedő 2 kgr. lencsét, Romcsev Márk 1 pár cipőfelsőrészt, Irimi és Olári-cég 2 drb. használt sapkát, Günstler Ernő-cég 6 pár cipőfűzőt, 3 doboz cipőkrémet, 5 drb. talpvédőt, Gyebnár Pál 1 pár harisuyát, Gold Sándor 1 sapkát, Moskovics Dávid 1 8 méter ktepet, Kék Csillag Áruház 4 drb. kendőt, Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedése iskolai írószert. Corvina-könyvkereskedés iskolai írószert, Gesmey Soma könyvkereskedő iskolai írószert, Molnár Lajos könyvkereskedő iskolai írószert, Szilágyi József könyvkereskedő iskolai Írószert. Körösvidék-könyvkereskedés iskolai írószert, Lipták András piaci árus 2 fejkendőt, Fahá Demeter piaci árus 3 pár gyermekharisnyát, Elekes Gyula kereskedő 2 méter barchetot, Gyuhai Mihály kereskedő 1 pár patent harisnyát, Wertheim János 1 pár harisnyát, Fekete Sándor kereskedő 5 kgr. babot, Kővári és Szelner-cég 10 kgr. árpakását. (Folytatjuk.) ixinháa • »•• • A színházi iroda közleményei: A Faun, mely Poór Miklós rendezésében kerül szinre csütörtökön, Knoblauch egyik legjobb színpadi munkája s benne élénk törzsképét látjuk a rideg, színtelen angol társadalomnak. A címszereplő Poór mellett Vághy, Tóth Magda, Z. Egyed, Boross Ica, Zilahy, Kárpáthy és Petrik játszanak jó szerepeket. Az Iglói diákok, a Városi szinház által most felújított Farkas Imre operett kerül szinre pénteken. A rendkívül hangulatos operett, mely Budapesten zsúfolt házakat hozott, a Városi színházban teljesen uj betanulással és Petrik József rendezésében megy, főszereplők pedig Pintér, Komlós, Gömöry, Poór, Gáspár, Kárpáti és Petrik lesznek. A csodaszép darabra már most vannak előjegyzések. Iszas Ólámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók Ormai TiVadar fia cégt. Schillinger Ernő vasüzletében