Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-14 / 10. szám

EOYES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1925 január 14 Szerda 52-ik évfolyam, 10-ik szám Polifikai napilap Előflxetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A testkultusz megujulása Irta dr. Scholtz Kornél egyet, tanár. Az ember természetében gyökeredző sajátság az, hogy szükségleteitől, hajlamaitól, felfogásától, olykor a divattól irónyittatva kultusz tárgyává tegyen eszméket, gondolatokat, élő és holt tárgyakat. A vallás mindig megvolt és soha meg nem szűnő kultusza mellett a legrégibb koroktól kezdve egymás mellett és egymást követve keletkezett, fejlődött, hanyatlott és ismétlődött a népek történetében a philosophiának, az elvont és materiális tudomány sokféle egyéb ágának, a művészeteknek, a testi erőnek, szépségnek, pénznek, ruházkodásnak és sok más egyébnek kultusza. A kultuszoknak ebben a hosszú sorozatában a huszadik század egy gyönyörű renaissance-ot, az emberi test épsége kultuszának megujulását hozta magával. Hoszszu idő telt el azóta, hogy ez a kultusz elcször boldogította az emberiséget, amikor Hellas földjén megteremtette minden időn legtökéletesebb testű férfiait és legszebb asszonyait. Nem véletlen dolga, hogy ennek a kultusznak első jelentkezése egybeesett az általános emberi műveltségnek azzal a csodálatos fellángolásával, amelynek az ó-görögök boldog részesei voltak. A görög egészségkultuszt a nép józan önfentartási ösztöne alapította meg. A folytonos harcokhoz szükség volt az edzett erős férfiakra és kellettek egészséges asszonyok, hogy erős férfiakat szüljenek a hazának. Vájjon nem ilyenek vagyunk-e mi is, a mai kornak szenvedésektől meggyötört gyermekei, kik hol a földi javak utáni törtetésben, hol a megélhetés gondjai között megfeledkeztünk arról, hogy mivel tartozunk önmagunknak, mivel tartozunk a hazának. Nem állunk-e most is örökös harcokban a legkegyetlenebb ellenfelünkkel, a mostoha élettel ? A civilizáció pompás rózsái éles töviseket rejtenek maguk között s ezek véres sebeket ejtenek azokon, aki érettük nyul. Az önfentartás józan ösztöne vezeti a mai kor emberét is, amikor védekezni igyekszik a mai társadalmi élettel járó sokféle veszedelem ellen és keresi azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket magától elháríthatja. A csodálatosan fejlődő orvosi tudomány egyik legfiatalabb ága, a társadalmi egészségtan megjelölte azt a célt, amelynek elérésére törekednünk kell. Ez a cél a prophylaxis, a betegségek és bajok megelőzése, elhárítása. Az erretörő igyekezetnek sokféle utja, módja V8n, eszközei is számosak s ezek legjelentősebbike és legelseje a tanítás, a felvilágosítás. Enélkül olyanok vagyunk, mint a sötétben tévelygők, nem tudjuk, mit kell Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős sserkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonax&m/. 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. tennünk a magunk épségének megvédésére, nem éltjük meg az egészség megvédését célzó intézkedések jelentőségét, nem bízunk azok eredményeiben. Ez a lényege annak a tevékenységnek, melyet „egészségügyi propaganda" néven szokás nevezni. Jórészben ennek köszönhetik egyes államok, hogy lakosságuk megbetegedési és halálozási arányszáma rövid néhány év alatt minden várakozást meghaladó mértékben leszállott, hogy tuberkulózis, nemi betegségek, alkoholizmus áldozatainak száma évről-évre apad, hogy asszonyaik jól fejlett, életképes gyermekeknek adnak életet s azokat megfelelő ésszerű gondozással meg is tudják az életnek tartani. Magyarország az egészségügy fejlesztése terén nagyon elmaradt más, szerencsésebb államok mögött. A nagy összeomlást követő nehéz időkben az állam és a községek olykor anyagi erejüket meghaladó nagy áldozatok árán is csak annyit tudtak elérni, hogy kórházaikat, gyermekvédő és más « egészségügyi vonatkozású intézményeiket a teljes leromlástól megóvják ; fejlesztésről, továbbépítésről szó sem lehetett. A társadalomnak az a nagyszabású munkája és együttműködése, amelyeknek a nagy nyugati államok egészségügye oly sokat köszön, nálunk soha sem volt meg s azok a szegény próbálkozások, amelyek e téren a háború előtti időkben itt-ott mér mutatkoztak, az általános elszegényedés miatt jóformán teljesen megszűntek. Pedig soha sem volt az országnak oly nagy szüksége minden erők összefogáséra, mint éppen most, amikor a megbetegedések és halálozások száma ijesztően növekszik, mikor nyílt sebek véreznek a nemzet testén s amikor a bennünket mindenfelől körülvevő ellenfeleink hatalmas erőfeszítéseket tesznek egészségügyi viszonyaik megjavítására. Késlekednünk nem szabad, ha nem akarjuk, hogy hazánk valóságos siralomházzá váljék, amelyben halálraítéltek ezrei lézengenek. A fajvédők kormánylámogatönak csaptak fel Budapest, jan. 13. Bethlen István miniszterelnöknek az egységes párt tegnapi vacsoráján elmondott beszéde mély benyomást keltett politikai körökben. A paszszivitásban levő ellenzék felé irányított kijelentései kétségkívül meghozzák a mielőbbi döntést a demokrata szövetség kebelében. Ez minden bizonnyal az lesz, hogy a demokrata szövetségbe- tartozó polgári pártok minden viszontszolgáltatás nélkül megjelennek az ülésen. Kedvező fogadtatásra talált a miniszterelnöknek a szociáldemokratákkal kapcsolatban mondott számos kijelentése. A keresztény ellenzéki pártok körében is, különösen a fajvédőknél, ahol a krata párttal szemben elhangzott kijelentéseit helyesnek és szükségesnek tartják, az a vélemény alakult ki, hogy a kormányt minden ilyen tárgyalásnál a fajvédők támogatni fogják. A radikális ellenzék ugy jelöli meg a közeljövő politikai eseményeket, hogy a miniszterelnöknek beszéde után a radikális és a forradalmi baloldal, valamint a kormánypárt között még súlyosabb harcok fognak kifejlődni. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a miniszterelnök a jobboldali ellenzék támogatásával olyannyira megerősödik a baloldallal szemben vívott harcaiban, hogy a győzelem teljes reményével vállalhatja a küzdelmet. miniszterelnöknek a szociáldemoA hétfői községi választás részletei Kibukott kisgazdák a negyedik kerületben — Szamárfogat a jaminai választáson — Az ébredők csak 7 szavazatot tudtak összehozni A községi választások lezajlottak s az uj városatyák a hétfői bemutatkozó városi közgyűlésen már elfoglalják helyüket Békéscsaba parlamentjében. Mint már tegnap megírtuk, a választás a szövetkezett pártok listájának teljes győzelmével végződött. Egyedül a IV. körzetben történt, hogy az úgynevezett közös listáról két kisgazda lemaradt. Ezek a kisgazdák mandátumukkal fizettek meg azért, hogy a megállapodást az utolsó pillanatban felboritottók és a lista egyik vezető tagja, Pollák Arnold ellen szállottak sikra. A választási mozgalmakat és a ma beérkezett végleges eredményeket (a IV. körzetben) a következőkben közöljük: Az első körzetben 799 szavazó közül mindössze 258 adta le szavazatát. A „hivatalos" listán maguk a kisgazdák állították be Áchim H. András helyett Kazár Mátyás gazdát, aki 199 szavazattal be is került a képviselőtestületbe. Megválasztása kétségkívül általános megelégedést kelt. Az ellenzéki listával indult dr. Molnár György mindössze 21 szavazatot kapott. A második körzetben volt legélénkebb a szavazópolgárság. Nem mintha a Kereskedelmi Csarnok listáját egy percre is veszély fenyegette volna, de a kereskedők prezstizskérdést csináltak abból, hog> a szavazatok arányaival fölényüket dokumentálják. A legtöbb szavazatot Bohnert József (514 szavazat), Guttmann József (494), Róth József (473) és Laubner József (449) kapták. Minthogy az ellenlistán is szerepeltek, ők nyerték egyszersmind az egész választáson is a legtöbb szavazatot. Nagyon szép eredményt értek el dr. Südy Ernő lelkes hivei, akik 179 szavazatot hoztak össze népszerű jelöltjüknek. Ezenkívül ebben a kerületben még a következők kaptak szavazatot: Molnár János építész 149, Jakabffy György lelkész 140, ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző 129, Megyeri János gazda 117, Kvasz Mihály gazda 103, Horváth Jenő 56, Illés Dávid 42. A harmadik szavazókörzetben a megválasztottakon kivül szavazatot kaptak Bohus M. János 77 és Grünwald Mór 17. Pollák Arnold diadala A legélénkebb mozgalom és a leghangosabb választás a negyedik körzetben volt. Itt nem annyira a közös lista ellen, mint Pollák Arnold és közvetlen barátai ellen indult meg a személyes jellegű harc Vértes Andor dr. és Madarász György részéről. Vértes dr. ellenagitációja azonban csak használt Pollák Arnoldnak, dacára az igénybevett futballista korteseknek, mint azt a választás következő eredménye is mutatja : Román Pál 433 Novak György 430 Tóth György 430 Perpatka János 430 Valentinyi János 425 Pollák Arnold 424 Csicsely János 422 Bujtás József 129 Vantara János 127 Meliska János 121 Póttagok: Uhrin János 423 Zsiros János 420 Ancsin János 415 Itten a hivatalos listából kibuktak Kvasz János gazda (kapott 112 szavazatot) és Lonovics Pál (kapott 110 szavazatot). Kaptak még Kővári Ödön 72 szavazatot és Saguly József, a csabai EME elnöke mindössze 7 szavazatot. A két kisgazda kibukásának az a magyarázata, hogy amikor Pollák már a kora reggeli órákban látta, hogy a kisgazdák egy része a paktumot nem tartja be, híveit Melisko, Kvasz és Lonovics törlésére buzdította, akik közül a két utóbbi ki is bukott és helyettük Bujtás József kovácsmester és Vantara János iparosmester kerültek be. A körzet közbecsülésben álló kereskedője, Román Pál kapta a legtöbb szavazatot és a külső területek bajainak állandó szószólója, Nóvák György is a lista elején jutott be. Zürichben a magyar koronát 71 "75-el jegyezték.