Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-29 / 72. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 március 29 Revolverrel, bombával dolgoznak az anarctjisldk Szófiában Szófia, március 28. Hérom anarchista tegnap este a rendőrségtől üldözve vonakodott magát megadni és rálőttek az üldöző rendőrökre. A golyó Kovacsev tisztet találta, aki arra járt. A súlyosan sebesült tisztet a kórházba szállították, ahol rövid szenvedés után meghalt A lövöldözés során az egyik anarchistát lelőtték, a másik kettőt pedig elfogták. Ma reggel a rendőrség egy anarchistát szólított fel megadásra, aki erre bombát hajított el. A felrobbanó bomba emberéletben nem okozott kórt, azonban a támadt zűrzavarban az anarchistának sikerült elmenekülni. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósitásaj A városi tanács pénteken délután tartotta- meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülés egész sereg személyi ügyet intézett el, majd tárgyalta ez államvasutak szegedi üzletvezelőségének kérelmét a honvédlaktanya mellett elterülő s ma gyakorlóterül használt terület egy részének átengedése iránt. A vasút ott — mint mór megírtuk — egy háromnégyemeletes házat akar építtetni, amelyben 30—40 lakást készíttetne alkalmazottai és a vagonlakók számára. A kérelmet a tanács igen nagy rokonszenvvel fogadta és azt teljesítésre ajánlja majd a legközelebbi városi közgyűlésnek. A tanács építési engedélyt adott a következőknek : Paulik István, Kovács Pál, Fodor József, Kocsa György és Korcsok Györgynek. Iparengedélyt kaptak: Újhelyi Ilona női kalapkészitő, Kácser János szobafestő, Krekács György géplakatos, Varga Mihály mészáros, Feledi Jánosné női szabó, Alföldi Bank R.-T. és Kocziszky György ács. Végül pénzbeli segítséget szavazott meg a tanács a siketnémák országos otthonának és a budapesti Szent József intézetnek. Panasz a bélyegárusitás körül Több izben szóvótettük a bélyegés egyéb monopóliumos értékcikkek árusítása körül ujabban uralkodó abszurd állapotokat. A konkrét panaszok ma már dus csokrát most egy ujabbal szaporíthatjuk ; Egyik helybeli kereskedő ma a postán 300.000 koronás váltót kért. A postán azzal utasították el, hogy csak kis cimletü váltóik vannak, hozzon egy váltóürlapof, majd felbélyegezik. A kereskedő elment, vett egy váltóürlapot, akkor meg csak olyan kis címletekben tudták volna felbélyegezni, hogy az egész váltót elborilották volna a bélyegek. A kereskedő erre panaszt tett a posta főnökénél, amire előkerültek ugyan megfelelő, nagy cimletü bélyegek is, de most meg tessék elmenni az adóhivatalhoz felülbélyegeztetni, — mondotiák. Kereskedőnk már igy is jó félórát veszített, ami az adóhivatalhoz való sétával jó órára növekedett. Valaki ugyan azt mondhatná erre, hiszen a bélyegárusok sem tartottak készen 300 ezer koronás vállót. Csakhogy a bélyegárus, hogy vevőjének kedvében járjon s azt továbbra is megtartsa, ilyenkor elszalajtotta inasát, amit a monopóliumot élvező m. kir. postának természetszerűen nincs érdekében megtenni. Tanulság pedig az egész oktató történetből: igy szanálnak minálunk. A posta aligha keresi meg a negyedét is annak, amit a bélyegárusoktól elvett, viszont a szegény adózó honpolgár munkában és időben sokszorosát elveszíti annak, amiről az állam azt hiszi, hogy megkeresi. S hogy mindebből végül a nemzeti vagyonra haszon vagy kár háramlik, azt rábízzuk az illetékesekre. BaracK- is Különféle legfinomabb gyümölcsű, valamint cukor gyümölcs kilogrammonkent 35,000 koronáért kapható Beliczey-ucca 2. sz. alatt A gyomaiak adóbajai Küldöttségjárás Békéscsabán tanácsokért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gyoma község adózóit az általános keresetiadó kivetésének idejében ugyanazok a meglepetések és ijedelmek érték, mint a békéscsabaiakat. Gyoma adófizetőire is dupla krétával irott számoszlopokból vigyorogtak ki azok a kis öidögök, amelyek a nagy terhek alatt nyögő adózókat szokják kikacagni. Röviden és velősen : a gyomai adófizetőkre is olyan horribilis keresetiadókat vetettek ki, hogy szegényeknek jogerősen elállott a lélekzetük. Erre, hogy az aránytalanul kivetett összegeket a valóságra, az elfogadhatóságra szállíthassák le, mozgalmat indítottak az adókivetés revíziója érdekében. A mozgalom sikerrel is járt, amennyiben az adók revízióját elrendelték, amikor azonban ez megtörtént, a zord adóemberek a gyomaiak keresetiadóját nemhogy mérsékelték volna, de sőt jóval magasabbra felemelték. Vagyis az adóleszállitás iránti mozgalom azt eredményezte, hogy a magasnak és aránytalannak tartott kivetéseket még magasabbra emelték fel. Az ilyeténmódon nagy meglepetésben részesített gyomai adózók a furcsa, de határozottan váratlan eredménybe természetesen nem hajlandók belenyugodni. Elhatározták, hogy ujabb mozgalmat kezdenek, amellyel végre elérjék azt, ami a valódi céljuk volt: az igazságnak és a valódi helyzetnek megfelelően revideáltatni az aránytalan kivetéseket. Hogy az eziránti akciójukat siker koronázza, küldöttséget indítottak Békéscsabára. A küldöttség vezetői Kiss Ferenc ipartestületi elnök és Kató József dr. voltak, akik megbízatásuk értelmében fel keresték a békéscsabai pénzügyi köröket. A kiküldöttek alapos felvilágosításokat és okos tanácsokat kértek arra vonatkozóan, hogyan járjanak el és hol, hogy olyan sikereket érjenek el ez adórevizió dacára saját otthonhoz juttassa. Sajnos azonban a tagoknak felületes elhatározása folytán ez a terve nem sikerült. A tovább következő években is ügybuzgó elnökének munkálkodása folytán 1899-ben szorgalmazta Békéscsabán egy állami építőipari szakiskolának létesítését. Azonban, ha ez nem is sikerült, mégis eredményezte az építőipari téli tanfolyamnak létesítését. Ezzel kapcsolatosan sikerült a városnál a tanoncotthonnak megvalósításához megfelelő telket és IbO.OUÜ koronát erre a célra kieszközölni. Az 1896-iki milleniumi esztendő eseményeiből is kivette részét az ipartestület. Ebben az időben létesült az ipartestületből kiindulva a békéscsabai iparosság segélyés hitelszövetkezete, amely 5 év múlva Békéscsaba-Városi Takarékpénztárrá alakult át. Ekkor tartotta meg 10 éves jubileumát, amikor tevékeny elnökének arcképét hivatala részére megörökítette. 1899. évben az aradi iparkamara támogatásával egy kamarakerületi nagygyűlést tartott Békéscsabán, Thék Endre, Gelléri Mór, Kristyori János és számos kamarai kiküldött részvételével. Nagy lelkesedéssel megalakították a kamarai kerületre kiterjedő iparosok nyugdíjintézményét. Sajnos azonban részvétlenség folytán 5 év múlva felszámolt. 1905-ben ünnepelte meg az ipartestület érdemes és tevékeny jegyzőjének Áchim Jánosnak 20 évi hasznos működését, amikor is a testület részére megfestett arcképét leleplezte s az ünnepelt a legfelsőbb helyről a király által adományozott arany érdemkereszttel tüntettetett ki. Sajnos, ennek a szép ünneplésnek nem lehetett tanuja az elnök, aki a kitüntetettel megértésben 13 évig együtt működött a csabai iparosság javára, mert közhasznú tevékenysége közben az év elején váratlanul elhunyt. Helyébe méltó utóda, Wagner József alelnök választatott meg elnökül, akinek ötévi elnöksége ala!t is elődjéhez hasonló irányban haladt az ipartestület. Ezidőben lépett életbe az érdekelteknek általános ellenszenve mellett az 1907. évi munkásbiztontási törvény, amely az ipartestületnek elég jól prosperáló betegsegélyző pénztárát beszüntette. 1907-ben Áchim János 22 éves ipartestületi eredményes jegyzői állásától végleg megvált, helyébe Horváth Mihályt választották meg. Ugyancsak 1910-ben Wagner József az elnökségről leköszönt, helyébe Timár Endre választatott elnökül, akinek elnöklete alatt az ipartestület régi alapszabályait módosították és nagyszabású iparossegéd- és tanoncmunkakiállitással kapcsolatosan az ipartestület 25 éves múltját ünnepelte. Az 1914. évi .közgyűlés bizalma az elnökséget Áchim László malomtulajdonosnak juttatta, aki azt a háborúnak 4 nehéz évén át céltudatosan vezette. Helyébe ismét Timár Endre került az elnöki székbe és azt ismét 4 évig viselte, amikor is a mult évi közgyűlés Kovács Mihály jelenlegi elnököt állította az ipartestületnek élére, ő a békéscsabai iparosság egyetemének az ipartestület által való megerősítését tűzte ki célul és mindjárt állása elfoglalása után megalapította a Békéscsabai Iparosbankot, amely az iparosoké és az ipartestületből indult ki, hogy ezáltal az ipartestület anyagiakban is megerősödve megvalósíthassa régi vágyát és helyrehozza régi hibáját: saját othonának megteremtését. Igy jutott el ipartestületünk 40 éves működésének révpontjához. Iparhatósági biztosok voltak: terén, mint a békéscsabaiak. Ezen- 1 kivül érdeklődtek az itteni kereseti adókivetés módozatairól és arról, hogy egyes foglalkozási ágakban milyen mérvű terheket róttak az adózókra. A felvilágosítások 3orán kitűnt, hogy Gyomán valóban aránytalanul vetették ki ezt az adót, mert némely foglal' kozási ágra sokkal magasabb összegeket róttak ki ott, mint Békéscsabán. A gyomaiak ezenkívül felpanaszolták azt is, hogy mig másutt csak a lakókkal bíró házak után kell fizetni kincstári házhaszonrészesedést, addig Gyomán valamennyi, még az egyszobás ház után is fizetni kell ezt az adónemet. Ennek az adónak a kivetése is teljességgel érthetetlen módon történt Gyomán. A küldöttség a felvilágosításokkal felfegyverkezve örömmel tért haza, hogy most mór kellően felvértezetten indíthassák meg a harcot a helytelen adókivetés ellen. Besurranó tolmj egy orvos lakásán A tolvaj csak egy ezüstretikült vitt el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vakmerő tolvajlás történt a Haánucca 2. számú házban, amelyben Szondy Lajos dr. tb. vármegyei főorvos és családja lakik. A tolvajlás pontosan meg nem állapitható napon és időben történt, azonban a keddtől szombatig terjedő öt nap alatt esett meg, mert az ellopott tárgy kedden még használatban volt, szombaton délelőtt pedig, amikor újra hasz- < nálni akarták, már csak hült helyét találták. A tolvajlást ismeretlen tettes követte el, aki a főorvos lakásába surranva, behatolt az állandóan nyitott ajtajú verandán keresztül az ugyancsak nyitva levő előszobába. Itt a fogason különféle női és férfiruhák lógtak, a tolvaj azonban csodálatosképpen egyik ruhaBartóky László 1885-1886, dr. Zsilinszky Endre 1889—1893, dr. Sailer Vilmos 1894—1904, Kormos, Emil, dr. Hollánder Lipót, dr. Linder Károly, dr. Debreceny Lajos, dr. Komis Géza, dr. Franciszky Lajos. Elnökök : Havran Pál, Korossy János, Szollár Mátyás, Bárányi István, Rosenthal Ignác, 1892—1905, Wagner József 1905, Áchim László 1914, Timár Endre 1911, 1914— 1921, Kovács Mihály 1924. 1 Alelnökök: Juhász Ferenc, Szollár Mátyás, Karácsonyi József, Sztaricskay Pál, Sláger András, Vlcskó János, Horváth Mihály 1892, Áchim László 1905, Kiszely Pál 1909, Zlehovszky János 1909, . Hugyec János 1911, Facsinay Dezső 1911, 1913. és 1918. Bányai András 1914, Dorn József 1914, Kiszely Pál 1918, Zlehovszky János 1919, Lilinger István 1919. és 1921. Molnár János 1913. és 1921, Martincsek Károly és Simon Béla 1924. Jegyzők : Áchim János 22 évig, ifj. Horváth Mihály 18 évig. Pénztárnokok: Szollár Mátyás, 1 Filippinyi Albert, Uhrin András 20 évig, Németh Lajos, Csjernyik János.