Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-29 / 72. szám

EGTCS SZAM ARA 1®00 KORONA Békéscsaba, 1925 március 29 Vasárnap 52-ik évfolyam, 72-ik szám Politikai napilap £löflietéal dijak : Htlybeu és vidékre postán küldve : nagyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 koronái Élet és politika A politikai élet zajlik a választójogi javaslat felkavart hullámai körül s szomorú ellentét gyanánt gazdasági életünk bénultan és erőtlenül, megadással adja meg magát vigasztalan sorsának. Titkos, vagy nem titkos — ez itt a kérdés, amely politikusainkat most legjobban foglalkoztatja. De a választójogi harcnak nem sok visszhangja van közönségünknél. Titkos, vagy nem titkos — hallani a fórumon mindenfelől, de a dolgozó polgárság és munkások süketen eresztik el fülük mellett a politika harcias jelszavait. Csonka-Magyarország dolgozó polgárainak most nincs kedvük politizálni. Titkos, vagy nem titkos — talán lehet létkérdés a választás alá kerülő honatyáknak, de az iparos ma nem választójog, hanem megrendelő után áhítozik, a kereskedő a vevőt lesi, a gazda hitel után szalad, a munkás munkáért lohol, vagy munkátlanságban koplal s a családanyákat nem a női választójog ilyen vagy olyan kiterjesztése érdekli, hanem a mindennapi élet keserű gondja köti le. Ez a jelenség lehet nagyon elszomorító, de minden önámitáson tul tagadhatatlan valóság. Népünk, amely tipikusan poliFősseikesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelőn Kerkesstői F.-Horváth. 2£ess0. Talafonncán : 7 Szerkesztősig ís kiadóhivatal: Békéscsabás, II. ker. Ferenci József-tér 20. »*. — Hirdatés díjszabás szerint. tizáló nemzet volt, politikai ideáljaiban és fantaszta álmainak hangos keresésében a valóság által borzalmasan kijózanítva elfordult a politikai elméletektől. Kormány, ellenzék, de maga a választóközönség számára is súlyos tanulság vonható le belőle. Politikusaink törődjenek többet a reális élettel, közönségünk pedig térjen meg a politika reális kérdéseihez. Forduljon érdeklődése oda és azokhoz, akik a létébe vágó bajokon legyenek hivatva segiteni. A jóvátétel tönkreteszi az angol ipart London, márc. 28. Az ellenzék számos vezérpolitikusa tegnap be szédet mondott a britt ipar jelen súlyos helyzetéről. Ronciman liberális képviselő a nemzeti liberális klub radikális csoportjának ülésén a Dawes tervre utalva, kijelentette, hogy a jóvátételi fizetések idővel csak hátránnyal fognak járni a britt iparra és kereskedelemre. Ha Anglia folytatja jóvátételi politikáját, az ipar és kereskedelem nem fog magához térni. Ramsay MacDonald a független munkáspárt ülésén kijelentette, hogy Nagybritánnia szenved az erős kéz csodatevőnek tartott politikája alatt, amely ahelyett, hogy a versenyt sújtotta volna, a britt kereskedelemre mért súlyos csapást. Hatodfélém jegyház egy kórházi ápolt agyonveréséért Elitélték a gyulai gyilkos ápolókat — »Dögölj meg, vén disznó /c — 15 bordáját törték össze egy elmebetegnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap tárgyalta a gvulai törvényszék Tófhtanácsa Szilágyi János és társai kórházi ápolók ismeretes botrányos és felháborító bünügyét. Szilágyi János, Csávás Béla, Németh Péter és egy fiatalkorú, valamennyien a gyulai áiíami kórház elmeosztályának ápolói azzal vádoltattak, hogy 1924. okíóber 24-én hajnalban az elmeosztály I. emeleti figyelőjében Melis József 70 éves gádorosi csizmadiamestert — aki ott mint elmebeteg ápoltatott — az orvosi rendeletre eszközölt nedves pakoláskor durván és kíméletlenül rángatták, nyakára hágtak és térdeltek, majd a pakolás után az ágyra helyezett elmebeteget kezeikkel hasán, mellkasán, gyomrán és nyakán többször megütötték, öklözték, rugdalták, ugy, hogy Melis József a szenvedett csonttörések s egyéb sérülések következtében egy órán belül meghalt. Szilágyi azt vallotta a tárgyaláson, hogy az elmebeteg őt pakolás közben megharapta s ezér mérgében egyszer kezével a lágyékára ütött. Csávás vallomása szerint Bálán és Szilágyi rugdosták az ágyon a beteget. Ő csak a térdére térdepelt pakolás közben. Azt mondja, hogy Szilágyi kiáltotta a betegre : — Dögölj meg, vén disznó — egy héten belül meg kell dögölnöd 1... Dr. Zöldy János várm. főorvos, orvosszakértő szerint Melis gyenge szervezetű ember volt. Ütőérelmeszesedésben, vesezsugorodásban szenvedett, belső agyvizkórja volt, de szerinte nem ezek okozták a halálát, hanem a külső erőszakos beavatkozás. A halál oka fulladás, mely a nyelvcsont összetörése s a gégeszalag megduzzadása következtében véres beszürődést okozott, mely a gégefőt elzárta. Az elhalt Melisen boncoláskor észlelték, hogy 15 bordája van frissen eltörve. Ezenkívül 18 különböző sérülés van a testén. Feldmann dr. ugyanilyen véleményt terjesztett elő azzal, hogy a boncoláskor a hulla hátán szeges cipő nyomát találták, A bíróság Szilágyi Jánost 3 évi és 6 havi fegyházra, a fiatalkorút pedig 2 évi fogházra itélte. A másik 2 vádlottat felmentette, mert megnyugtató módon nem látta bűnösségüket beigazoltnak. Az ügyész a vádlottak terhére, az elitéltek pedig felmentés végett felebbeztek. Zürichben a magyar koronái! 72-el jegyesték. 20 koronás arany 292000 papirkorona. Negyven esztendő története Horváth Mihály ipartest, jegyző az Ipartestület jubileumi díszközgyűlésén értékes és nagyvonalú előadást tartott a testület 40 éves történetéről. A történelmi visszapillantásnak is éríékes előadásból ^ itt közöljük a fontosabb részleieket: Ipartestületünk működése nyitott könyv, mert hisz annak minden mozzanatáról, ha nem is mindig, de 40 éven keresztül minden évnek végeztével sáfárkodás tétetett és annak mindenkori vezetősége arra törekedett, hogy az ipartestület őre, irányitója és erkölcsi súlyának hü kifejezője legyen a békéscsabai össziparosságnak. Amikor az 1872. évi VIII. tc. a régi céhrendszert megszüntette, az iparosság különböző ipartársulatokba alakult, azonban áttérve a fegyelmezett céhekből a nagyon szabad korlátokkal határolt iparszabadságra, az országos iparoskongreszszusoknak sürgetésére életbelépett az ipartestületeket magábafoglaló 1884. évi ipartörvény. Városunk iparosságának egyrésze mindjárt foglalkozni kezdett ezen törvényben megjelölt ipartestületnek megalkotásával. Azonban ez nem történt olyan könnyen, mert a különféle ipartársulatoknak tagjai között voltak olyanok, akik szerették volna a régi céhrendszert visszaidézni és akik nem voltak hívei az általános ipartestületben való egyesülésnek. Többszöri tanácskozás után sikerült a kezdeményezőknek több és több híveket toborzani s ezzel egyidejűen az alapszabályokat megállapítani és az 1885. évjunius 21-én tartott közgyűlésen Bartóky László iparhatósági biztos elnöklete s Kornsy László jegyzősége mellett megalakult a békéscsabai ipartestület és az alapszabályok elfogadtattak. Ezen gyűlésen megválasztattak: elnökül Havran Pál asztalos, alelnökül Juhász Ferenc szabó, jegyzőül Áchim János szürszabó, pénztárosul Szollár Mátyás cipész, ügyészül Fábry Károly ügyvéd. Az akkor megválasztott husz előljárósági tagból, sajnos, csak Zsilinszky János kovács van életben, azonban az akkori 730 rendes tag közül nagyon kevés van már életben és még kevesebb, aki jelenleg is tagja az ipartestületnek. Megalakulása után az első tiz év a kezdet nehézségeivel telt el. Annyival is inkább, mert csekély bevételei és nagy tagdíjhátralékai mellett az 1890. évben 1045 frt megtakarított pénze volt a Békéscsabai Népbankban elhelyezve, mely összeg a bank bukása folytán odaveszett. Ebből kifolyólag ezen évben alaptalan gyanúsítások keletkeztek, amelyek elég kellemetlenséget idéztek elő az ipartestület csendes békéjében, mindaddig, mig a megejtett vizsgálat a vádaknak teljes alaptalanságát bizonyította be. Ezen ideig a következő elnökök vezették az ipartestület irányítását: 1886-ban Korossy János kelmefestő, 1888-tól 1891-ig Szollár Mátyás cipész. Ezen időben megnövekedett a taglétszám 810-zel. 1892 évben Bárányi István kovácsmester volt az elnök. Ezután elnökké lett megválasztva Rosenthal Ignác gőzmalmos, aki 13 éven keresztül, mint elnök, nagy ügyszeretettel vezette az ipartestület ügyeit. Elsősorban is odatörekedett, hogy az ipartestületnek elveszett tőkéje visszakerüljön s e célból 1892-ben sorsjátékkal egybekötött mükiállitást és pünkösdi bazárt rendezett az Ipartestület, amely bár nagyon válságos időben tartatott, mert akkor az egész országban általános nagy szárazság volt, mégis 2000 koronán felül juttatott tiszta hasznot az ipartestületnek kiürült kasszájába. Majd pedig azon buzgólkodott, hogy egy szerencsés vétel által az ipartestületet a vételár teljes hiánya Harisnya, keztyü, fehérnemft TESCHEK IMRE.ANDRiSSY-UT 7.