Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-19 / 64. szám

ISUXUBI BXASI ÜKA i^WW KOEOKA Békéscsaba, 1925 március 20 Csütörtök Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám Politikai napilap glöíisetésl dijak: H*tyben és vidékre postán küldve: negyedévre V5.Ő00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Benes államcsoportot akar a béke állandósítására Páris, március 18. A Daily Mail párisi levelezőjének értesülése szerint az a terv, amelyet Benes Herriotnak terjesztett elő, széleskörben épiti ki ugy a keleti, mint a nyugati államok biztonságát. Benes szerint az európai államok két csoportot alakitanának, amelyek közül az egyiknek az lenne a célja, hogy biztosítsa Németország nyugati határainak fennmaradását, mig a másik államcsoportnak a keleti határok fennmaradásáról kellene gondoskodni. A nyugati államcsoportba tartoznának Nagybrittánnia, Franciaország, Belgium és Németország, a keleti csoportba Lengyelország, CsehorszáB. Románia. Ausztria, továbbá Közép- és Keleteurópa valamennyi állama. A két államcsoport ezután a népszövetség védnöksége alatt egyesülne, ugy hogy a béke fenntartása tekintetében ugy szerepelnének, mint valami európai egyesült államok. Olaszországnak jogában állana szabadon választani, hogy melyik csoporthoz csatlakozik. Spanyolország valószínűleg belépne a nyugati csoportba. 50.000 munkásí kizártak Dániában Kopenhága, márc. 18. Miután a hosszadalmas tárgyalások eredménytelenül végződtek, kimondották, hogy szerdán este a vasiparban, valamint más iparágakban a kizárások, illetve a munkaszünet hatályba lépett. A határozat körülbelül 45—50 ezer embert érint. Leégett egtj sopronmegtjei község Sopron, márc. 18. Iván községijen tegnap este tüz ütött ki. A napok óta dühöngő szélben a tüz rettentő gyorsasággal terjedt. A kétségbeesett lakoság szinte tehetetlenül állott a lángokkal szemben. Mintegy 20 ház égett le, közöttük a községi iskola is. A környező falvakból mindenünnen kivonult a tűzoltóság, hogy a mentési munkálatokban segédkezzen. A tüz keletkezésének oka eddig még ismeretlen. Fogotyszáttilmány jön tjaza Oroszországból Budapest, márc. 18. Az Oroszországból visszatérő hadifoglyokat március 21-én Szobon adják át. Hogy mikor érkeznek Budapestre, még nem tudják. Pödörnek teljesen nijomaveszett Budapest, márc. 18. A főkapitányságon türelmetlenül várják a külföld válaszát a küldött körözVényekre. Meg van győződve a F rendőrség, hogy Pödör Gyula nem tartózkodik sem a környéken, sem Budapesten, mert mór sikerült volna rejtekhelyét felfedezni. Főazetkeszíí; Dr. GySagySsl János. Felelői iserkesztői P.-Horváth Besső. Teltfosixám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. s«. — Hirdetés díjszabás szerint. A vármegye a keresetiadótörvény megváltoztatásáért Azt kívánja, hogy ezt az adót a községek a saját céljaikra fordíthassák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Veszprém vármegye érdekes és nagyfontosságú átirattal fordult Békésvármegyéhez, az általános keresetiadó cimén befolyt összegek felhasználása érdekében. Mivel az átirat tervezése alapján a községekre igen sok előny tapasztalható, a veszprémi átiratot Békésvármegye is minden bizonnyal támogatni fogja. Az átirat felterjesztés a pénzügyminiszterhez az általános kereseti adóról szóló 1922. évi törvény megváltoztatása érdekében. A felterjesztés rámutat arra, hogy a keresetiadónak tulajdonképeni célja az, hogy a községek háztartásán segítsen. A törvény ki mondja, hogy ennek az adónak kivetését 5% on belül a községek maguk állapítják meg, az eíen felüli százalék megállapítása a pénzügyminiszter feladata. A (örvény végrehajtása a községek háztartásában nagy eltolódásokat eredményezett, ezenkívül alaposan sérti az általános teherviselés elvét is. Egyes községekben például, ahol az ilyen adóval megterheltek száma tekintélyes, nagy a bevétel, viszont más községekben — amelyeknek lakossága tisztán fö!dmivelő-elem —egyáltalában nincs ilyen jövedelem. Az egyenlő teherviselés elvét sérti az a tényleges helyzet, hogy nem az adózók teherbírásához mérten állapították meg a kivetési kulcsot, hanem az illető község háztartásának szükségletei szerint. Ebből kifolyóan aztán az adózókat aránytalanul terhelték meg a kivetésnél. Veszprém vármegye tehát ezt javasolja, hogy a pénzügyminiszter terjesszen be egy törvényjavaslatot, amely az általános kereseti adónak a községek részére leendő beszedését megszüntetné. A javaslat szerint ezt az adót is, mint a többi egyenes adót, közvetlenül a kincstár részére szednék be, az egész országra nézve egységesen megállapított, de nem az egyes adózókra megszabott kulcs szerint. Az adóból befolyó jövedelmek azonban a községek szükségletének fedezésére szolgálnának, hogy azokból a községek a vagyoni viszonyaik és teherbiróbiróképességeik arányában igazságosan részesülhessenek. Mivel a városok között az adóforrás és a jövedelmek tekintetében nincs nagymérvű aránytalanság, de legalább is nem olyan, mint a községeknél, a hozandó uj törvényben a pénzügyminisztert fel kell hatalmazni arra, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok területén befolyó adót az illető városok háztartásának céljaira esetrőlesetre átengedhesse. Zürichben a magyar koronát 71

3A el jegyezték. Érvek harca a postapalotáért Gajda Béla dr. városi közgyűlési indítványának megokolása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gajda Béla dr. városi képviselőtestületi tag a hétfői közgyűlésen a város fejlődésére messzire kiható fontosságú indítványt terjesztett elő. Az indítvány a békéscsabai postapalota megépítésének sürgetésére vonatkozott s annyi hathatós és nyomós érvet tartalmaz, hogy egészen bizonyosan meg fogja tenni a kivánt hatást az illetékeseknél. A rengeteg érvvel harcoló érdekes indítvány egyes részeit érdemesnek taríjuk leközölni. H idd lássa az utókor: ki'«, hogyan harcoltak valamennyiünk jósoltáért és ennek a városnak fejlődéséért I Gajda Béla indítványa A békéscsabai I. sz. postahivatal a szegedi igazgatósági Kerület 13 kincstári hivatala közt Szeged I után a legnagyobb személyzetű és forgalmú. Nagyobb, mint Hódmezővásárhely, Makó, Gyula, Baja (mely utóbbi most kapott uj postapalotát). A békéscsabai I. postahivatal 80 személyt foglalkoztat összesen 9 szűk, levegőtlen és sötét szobában, melyek közül csak kettő haladja meg némileg egy közönséges lakószoba méreteit. Ez a lehetetlen állapot kétségtelenül összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a személyzet közt valósággal graszszál a tüdő- és szívbaj. A hivatal forgalmára jellemző adat, hogy csak pénzben havi 65—80 milliárdot kezel s hogy a Nemzeti Bank itteni fiókja révén mint gyüjtőhivatal 56 hivatal pénzbeszolgáltatásait veszi fel. A város kereskedelmének s iparának rohamos fejlődése, mely Arad és Nagyvárad ideiglenes lecsatolásával valóságos amerikai méreteket öltött, a sok uj vállalat, cég, fiók, expozitura stb. alakulása által oly súlyos feladat elé állítja a postahivatalt, hogy annak jelenlegi keretei közt csak a legmegfeszitettebb erővel és személyzete egészségének súlyos ártalmával felelhet meg és rövidesen egyáltalán nem lesz képes lebonyolítani az ugrásszerűen emelkedő forgalmat. Kiáltó bizonyítéka ennek például az is, hogy a csomagforgalom kezelését megfelelő helyiség hiányában a nyilt folyosón és az udvaron kénytelen a hivatal eszközölni, hol az elkallódás vagy megsérülés veszélyei fokozottan fennállanak. Uj telefonállomások Még jellemzőbb adat az, hogy jelenleg már több mint 50 távbeszélőállomás bevezetési kérvény fekszik elintézetlenül amiatt, mert a központ már betelt, nem lehet benne uj váltót elhelyezni, sőt a külső hálózat sem bővíthető, mivel a háztetők nem birják már el a megterhelést, ugy, hogy át kell térni a kábelhálózatra, amelynek lefektetése azonban szintén csak az uj épülettel kapcsolatosan oldható meg célszerűen és gazdaságosan. A belső központnak e célból való átalakítása csak több száz millió költséggel lenne lehetséges, ami egyszerűen kidobott pénz, mert a hivatal a Szondy-féle bérházban lévén elhelyezve, a ház a bérlet lejártakor eredeti állapotában adandó vissza tu'ajdonosának. Ez az épület egyébként már a háború előtt is elégtelen volt a forgalom lebonyolítására — (ezt bizonyítja, hogy a kincstár, mint alább részletesen lesz szó róla, már 1914-ben építkezni akart és ehhez meg is vásárolta a telket, — hogyan lehetne hát most elégséges, amikor egyrészt a posta-, táviró- és távbeszélő rendes forgalma is legalább 2—3-szorosára nőtt az azelőttinek a város kivételes ütemű fejlődésével, másrészt pedig a postahivatalra ujabban más súlyos állami feladatok is hárittattak, mint pl. az állampénztári funkciók egyik legterhesebbje: az összes tényleges és nyugdíjas állami alkalmazottak illetményeinek fizetése s az öszszes pénzügyi értékek árusítása, ami természetszerűen azt vonja maga után, hogy a közönségnek fokozottabb mértékben kell igénybevennie a postát. A postapalota telke Mint fentebb említettük, a postakincstár már több mint egy évtizeddel ezelőtt érezte az állapot tarthatatlanságát és 1914 ben megvásárolta a Ferenc J.-tér és Apponyi-ucca sarkán levő telek sarokrészét a várostól 80.003 K ért s csak a háború kitörése akadályozta meg az építkezést. A lerombolt épület falát mintegy 2 m magasságban a posta kérésére kerítésként megyhagyták, az ablakok helyét téglákkal egyszerűen berakva, ami a róla lelógó plakátok rongyaival mindenesetre csak emeli a telek képének épületes voltát. A postakincstár annak idején kötelezettséget vál-