Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-18 / 63. szám

fiOT£S SZAH ARA KOROKA Békéscsaba, 1925 március 20 Szerda Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsatósi dijak : Hsíyban és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonkánt 1000 korona. Tlincs remény az ipari pangás megszűnésére Budapest, márc. 17. Az ipari pangásban a legutóbbi hetekben nem állott be kedvezőbb fordulat. Nem is remélik a javulását. A magyar gyárak nem kapnak kül­földi megrendelést, hazai megren­delésre semmi kilátás nincs, ez a kényszeritő helyzet a vállalatokat arra készteti, hogy az eddiginél is r.agyobbarányu üzemredukciót hajtsanak végre. Már több gyár­ban megkezdték az üzemredukciót. Ha ezt a tervet végrehajtják, akkor a munkanélküliek száma jelenté­kenyen szaporodni fog. Ugyanez a helyzet a vasipari üzemekben ís. Mindenütt az elbocsátások gondolatával foglalkoznak. JTJegpatt Tisza István özvegye Budapest, márc. 17. Özv. gróf Tisza Istvánné ma meghalt. Te­metése csütörtökön lesz. A teme­tésre leutaznak Rakovszky belügy­miniszter, akinek felesége beteg­sége miatt nem lehet jelen a te­metésen. A rokonságon kivül még leutazik a Tisza István emlékbi­zottság küldöttsége, a leutazást Balogh Jenő igazságügyminiszter késziti elő. Gróf Tisza Istvánné 1855. november 11-én született Nagyváradon. Tisza halála óta állandóan, megszakítás nélkül geszti kastélyában tartózkodott. -Onnan csak nagyritkán és csupán egy-egy napra jött Budapestre. A legutóbbi években azonban már egyáltalában nem hagyta elGesztet. JJz osztrák vizumok uj árai Budapest, márc. 17. A magyar korona értékének emelkedésére való tekintettel, március 15-től kezdve az útlevelek osztrák látta­mozási bélyegeinek árát a követ­kezőképpen állapították meg : az egyszeri átutazásra jogosító bé­lyegek 17.000 magyar korona, az egyszeri beutazásra jogosító bé­lyeg 85.000 magyar korona, hosz­szabb tartózkodásra szóló látta­•mozási bélyegek ára 165.000 ma­gyar korona. Leirer letétbe tjelijezte a kitűzött jutalmat \Budapest, márc. 17. Ma délben megjelent a főkapitányságon Sán­dor László, aki kijelentette, hogy .Leirer Lőrinc letétbe helyezte nála azt a 20 milliót, amit annak ígért, aki a rendőrséget a gyilkos nyo­mára vezeti. Ezt az összeget an­nak fogják kiadni, akit a rendőr­ség és az ügyészség együttesen meghatároz nyomravezető gya­nánt. Főssefkesztő ; Dr. Gyöngyön! János. Felelő* sserkesstő i P-Horváth Seseő. Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, n. ker. Ferenci József-tét 20. ss. — Hixdstéa díjszabás scerint. Elrendelték a kisajátítási eljárást as állomáskibővités érdekében „A nemzetközi forgalom megindulásakor nem lesz szükség Békéscsabán nagy pályaudvarra" (A Közlöny eredeti tudósítása.) Közel egy esztendő óta húzódik már a harc és a vita a földmive­lésügyi és a kereskedelmi minisz­ter között a békéscsabai pálya­udvar kibővítésével kapcsolatosan a földmivesiskola földjei miait. A harc tudvalevően akörül keletke­zett, hogy a vasút a földmives iskola területeit akarta megsze­rezni építkezési céljaira, amit a földmivelésügyi kormány nem en­gedett meg, miután a földek el­vétele létalapjában renditette volna meg az iskolát. Az érdekes ügyben hosszas szünet után most fordulat követ­kezett be. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis ma arról értesí­tette a vármegye alispánját, hogy az állomáskibővités és vágány­áthelyezés közigazgatási bejárá­sát átvizsgálta és jóváhagyta. S tekintettel az építkezés sürgőssé­gére és hogy a MÁV a területe­ket az építkezésekhez megszerez­hesse, a miniszter a szükséges területekre vonatkozó kisajátítási jogot engedélyezte. A kisajátítási eljárás elrendelése tekintetében a miniszter csak akkor fog hatá­rozni, ha a területekért folytaiandó tárgyalások túlzott követelések miatt nem végződnének ered­ménnyel. A miniszter leirata ezután közli, hogy az állomás kibővítésére az engedélyt megadta, a bővített köz­igazgatási bejárás alapjául szol­gáló tervek szerint. Hangsúlyozza azonban a miniszter, hogy az ál­lomáskibővités tervét terjedelmes­nek tartja, mivel a mai forgalom sűrűségét egyáltalán nem tartja véglegesnek. A nemzetközi vasúti forgalom megindulása után ugyan­is a most tervezett építkezés és bővítés egyáltalában nem lesz szükséges. Akkor a vonatoknak a közbeeső nagyobb állomásokon való teljes felosztása meg fog szűnni, ezzel együtt pedig a vo­natrendezésnek mai aránya. Mégis a miniszter nem kiván a bővítésnek a tervezett mértékben való kivitele elől elzárkózni, mivel az építkezést úgyis csak fokoza­tosan lehet megvalósítani s a tá­gabb keret nagyobb alkalmat ad a részletek célszerű tervezésére, a mindenkori viszonyokhoz való alkalmazkodás tekintetében. A le­irat ezután felöleli az építkezés módjait a legapróbb részletekig. Például kimondja, hogy a felvételi épület előtti perron nem lehet szé­lesebb 15 méternél. A földmivesiskola területeinek átengedésére vonatkozó tárgyalá­sok eredménye alapján a föld­mivelésügyi miniszter értesítette a kereskedelmi kormányt, hogy előbbi, teljesen tagadó álláspontját megváltoztatta, még pedig olyan értelemben, hogy akkor, ha a föld­mivesiskola megfelelő kártalanítást kap, hajlandó a kérdéses terüle­teket a vasút épitkazéseire áten­gedni. A miniszter végül utasí­totta a MÁV igazgatóságát, hogy a továbbiakra nézve forduljon egyenesen a földmivelésügyi mi­nisztériumhoz. A Rosenthal-malom iparvágá­nyát az állomáskibővités alkal­mával a kiinduló pontnál át kell építeni. Erre vonatkozóan a ke­reskedelmi miniszter leirata meg­jegyzi, hogy az átépítés költségeit az állam nem hajlandó viselni, mivel a változtatás alig kerül annyiba, mint a múltkoriban meg­állapított uj csatlakozási költségek. Zürichben a magyar koronái 72-el jegyezték. A délutáni városi közgyűlés A városatyák friss vita kedvének délelőtti elviharzása után a dél­utáni közgyűlés csendben, sőt itt­ott kedélyes hangulatban folyt le. A Nagygerendás község elsza­kadásával felmerülő vagyoni kér­dések rendezésére a képviselő­testület bizottságot küldött ki, amelynek tagjai lettek Berthóty István dr. polgármester, Korosy László és Margócsy Miklós dr. városi főügyész. Ugyancsak bizottságot küldöttek ki a városi kislakások eladása ügyében, amelynek tagjai lettek Botyánszky Mihály, Dénes Bálint, Havran Lajos, Pollák Arnold és Hankó Mihály. A városi hirdetési jogot Gaubek budapesti hirdető vállalata nyerte el, aki 20 százalékot juttat a vá­rosnak a bruttó bevételből, amel­lett megfelelő hirdetési eszközök építésére kötelezte magát. Beliczeigerendáson egy elemi iskola és tanitóilak építéséhez a közgyűlés hozzájárult. Hrabovszky Mihály ajánlatát a Forgács-ucca megnyitásához szük­séges területek elcserélésére elfo­gadták. A Békéscsabai Munkás­otthon Szövetkezetnek telekáten­gedés iránti kérelmét teljesítették. Nagyobb vitát provokált ifj. Van­tara György és társai házhelyek eladása iránti kérelme. Végül a polgármester javaslatára a kér­dést levették a napirendről és utasították a tanácsot, hogy ké­sőbb, lehetőleg az OFB döntése után, terjessze elő újból a kérel­met. Osgyán Béla területbérleti szer­ződését felbontották. Ezután Gajda Béla terjesztette elő részletesen megindokolt indít­ványát a postapalota építésének megsürgetésére. amelyet holnapi számunkban fogunk részletesen ismertetni. A közgyűlés nagy fi­gyelemmel hallgatta végig az ér­dekes fejtegetéseket s egyhangú­lag elhatározta, hogy memoran­dumban fordul a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyet egy a fő­ispán által vezetendő küldöttség utján fog átnyújtani. Hasonló értelemben határoztak az ugyancsak Gajda Béla által előterjesztett másik indítvány fe­lett, hogy a járásbíróság épülete sürgősen felépíttessék. Az állandó választmány név­sorának helyesbítése folytán sors­húzás utján Csillag Ignác bejutott a választmányba, mig Belanka Mihály kiszorult. A MTI. kérelmét a rádiótelefon felállításához való hozzájárulás végett elutasították. Eger város földrengés károsult­jainak öt millió koronát juttattak. A vakok szegedi intézetének pe­dig 450 aranykoronát szavaztak meg. Nagy helyeslés fogadta dr. Tar­dos Dezső indítványát, amely az épülő vasúthálózatba Békéscsaba bekapcsolását célozza. A kérdés­nek állandó figyelemmel kiséré­sére és Csaba érdekeinek e téren való megvédésére egy bizottságot létesítettek, amelynek tagjai lettek: Szalay Lajos, dr. Hollánder Lipót, dr. Tardos Dezső, Csillag Ignác, Róna Gusztáv, Botyánszky Mihály, Drienyovszky György, Ipolyi-Keller Iván, Martincsek Károly, Hankó Mihály, Kovács Sz. Mihály. A forgalmiadóhivatal átszerve­zését illetőleg elfogadásra talált az állandó választmány javaslata, mely szerint a miniszteri intézke­dést kényszerűen tudomásul veszi a város, de autonómiájának és a kincstárral kötött szerződésének megszegése miatt tiltakozik. Az illetőségi ügyek során Spitz Samut lakositották, kiskorú Likker József illetőségét elismerték, mig Schmidt Theodornak a lakositást kilátásba helyezték. 20 koronás arany 292000 papirkorona. aiagTrmiMiMMBiiMBWWMMWinBMMMMWMiiii 11 in' i •—•-riinirmmrimrirrr r TnrrrirfrtmnMnmwiMtMMMMMM«—miWTWíiílilir—ljl Hi liiin ifiiin— I Harisnya, keztyü, fehérneműi T E S C II E K I M fit E AXl>lt4SSY-UT 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom