Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-14 / 60. szám

E«TE8 SZAM ARA ÍOUW KORONA Békéscsaba, 1925 március 15 Szombat Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám f BESESMEGYEI Politikai napilap ElőttsstésI dljfrk : Htiyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona; Fősxeíkeszlő ; Dr. Gycngyöel János. Felelői szerkesztői P.-Horváth Bezaő. Telefonax&m.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, II. ker. Ferencz József-tér 20. sí. — Hirdeti; díjszabás szerint. Töredelmesen vallanak Leirer Amália gyilkosai Budapest, márc. 13. Saguly Fe­rencet, a Leirer-gyilkosság egyik gyanúsítottját ma újból kihallgatták, aki a következőket mondotta : — Február 20-án Pödörrel és Bollával elutaztam Ceglédre. Nem mentünk be a városba, hanem megállapodtunk a szőlőkben, ahol Pödör apjának birtoka van és ott egy katonakoffert, amelyben ren­geteg ezüstnemü és ékszer volt, szedett elő Pödör és annak egy részét ott el is ástuk, a többit pe­dig visszavittük Budapestre és ott megosztozkodtunk rajta. Ezután a Bolla és az én részemet az is­mert módon a Dunába sülyesz­tettük. Pödörnél volt egy másik koffer is, amelyben egy szép szil­szkin-bunda volt. Saguly vallomását — kisebb­nagyobb hazudozásoktól eltekintve — el lehet fogadni. Nem ugy áll azonban az ügy Bolla Józseffel, aki nem önként jelentkezett. Szem­melláthatólag haragszik is ezért és néha dühösen kikel Saguly el­len. 0 már ravaszabban viselke­dik és kapkod. Tagadja, hogy részt vett volna a gyilkosságban, csupán az ékszerek elrejtésében való segédkezést vállalja. Kétség­telen azonban, hogy Pödör közös lakásukban állandóan együtt volt. Ezalatt néhány hétig lakatosmes­terséget is folytatott, hogy esetleg igazolhassa magát a rendőrség előtt. — Egy napon eljött hozzám Pödör az üzletbe — mondotta — és kért, hogy csináljak neki egy jó, megbízható kis tőrt, amit zsebében hordhat, de amit szükség esetén biztosabban használhat, mint egy nagy rohamkést. December 22-én ismét eljött hozzám a műhelybe, félrehívott és a fülembe súgta: Ma melózni megyek, várj rám este 8 órakor az 50. számú villamos végállomásnál. Pontosan ott vol­tam, de mintegy negyedóráig késett. Mikor megjelent, kezében egy ele­gáns bőrönd volt, másik kezében pedig egy papírba burkolt csomag. A papir alól egy szilszkinbunda látszott ki. Akkor ezután Kispestre mentünk az édesanyja lakására, ahol elrejtettük a csomagokat, on­nan meg február 20-án vittük el és rejtettük el. A ceglédi utazást ő is ugy mondja el, mint Saguly. Pödör megbolondulására és a turulma­daras jelenetre vonatkozóan el­mondja, hogy már előre megbe­szélték a dolgot Pödörrel, hogy őrültséget fog szimulálni, ha ki­derül a december 22-iki munka és akkor senki sem fog gyana­kodni rá, a bolondra. Hosszas tárgyalás után megállapodtak a turulmadaras jelenetben. A nyomozás odairányul, hogy beismerésre bírják Bollát, aki fel­tétlenül résztvett a gyilkosság végrehajtásában és ha szintén vall, a bűntett minden részletére nézve teljes világosságot tud de­ríteni. Pödör és Bolla közösen hajtották végre a gyilkosságot és heteken keresztül tervszerűen ké­szültek arra, hogy előbb meggyil­kolják Leirer Amáliát és azután kifosztják a lakását. Épül az endröd— békéscsabai kisvasút Meghosszabbították as előmunkálati engedélyt Nemrégiben — Berthóty István dr. polgármester közlései alapján — részletesen ismertettük azt a ter­vet, amely kisvasuttal óhajtja egy­mással összekötni Békésvárme­gyének azokat a részeit, amelyek­ben ezidőszerinf nincsen vasúti közlekedés, vagy ha van is, az teljesen lehetetlen és használha­tatlan. A vármegye nyugati peri­fériái ugyanis a vármegyei köz­pontból vagy éppen Békéscsabá­ról csak körülményesen, sokszori átszállás és rengeteg várakozás után közelithetők meg, ami az érdekelt lakosságnak temérdek kényelmetlenséget és szinte ki­számithatatlan anyagi károkat is okoz. A nagyszerű vasúthálózat terve mögött az Endrőd-Gyomai Taka­rékpénztár áll, amely az érdekelt városok és községek anyagi hozzá­járulásával óhajtaná megépíteni a megyét keletről nyugatra átszelő kisvasutat. A takarékpénztár tervei szerint a vasútvonal — amely egyformán szolgálna személy- és teherszállí­tásra — Endrőd községből indulna ki és érintené Sopronyt, Kondo­rost, Nagymegyert, Kismegyert, Békéscsabát és Gyulát. A másik szárnyvonala Szarvas felé ágaz­nék el és érintené Szarvast, Bé­késszentandrást, végállomása pe­dig Öcsöd község lenne. A keskeny nyomtávolságú va­sútvonalra a takarékpénztár már megkapta a kereskedelmi minisz­tertől az előmunkálati engedélyt, miután a vasút létesítésének gon­dolata a hivatalos körök és az összes érdekeltek legmelegebb pár­tolásával találkozott. Ennek követ­keztében az épités még az idén, sőt minden bizonnyal a tavasz folyamán meg fog indulni, annál is inkább, mert a vármegye fej­lődése ezt napról-napra sürgetőb­ben parancsolja. A vállalat egyébként március 9-től számítva további egy évi időt kapott a kereskedelmi minisz­tertől, az előmunkálatok fogana­tosítására. Bezárták az összes elemiiskolákat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A téli időjárás elmultával évről­évre menetrendszerű pontossággal szoktak beköszönteni a járványos betegségek, amelyek főleg a zsenge gyeimektesteken tombolják ki ma­gukat. Ez a járványbeköszöntés az idén sem maradt el, aminek elsősorban az időjárás hallatlan szeszélyessége és az iskolásgyer­mekek túlnyomó részének silány ruházkodása az oka. Az utóbbi hetek folyamán szinte állandó rovattá vált a békéscsa­bai újságokban az iskolabezárá­sokat tudtul adó híradás. Hol az egyik, hol a másik elemiiskola egyik-másik osztályát zárta be a hatóság egyik-másik jáivány fel­lépése, de leginkább a kanyaró grasszálása miatt. A kanyarójárvány az idei tava­szon az eddig megszokott mérték­nél is nagyobb mértékben jelent­kezett. A hatósági orvosok a ta­nítók jelentésére megállapították, hogy a kanyaró az iskolásgyer­mekek között az összes elemi­iskolákban erősen és rohamosan terjed, úgyhogy ma már alig van olyan iskola, ahol a gyermekek­nek legalább tíz százaléka ne nyomná az ágyat. Az orvosi vizsgálat nyomán két­ségtelenné vált az is, hogy ez az eminenter iskola-betegség előre­láthatóan a közeljövőben még jobban el fog terjedni — különö­sen akkor, ha a gyermekek sza­badon érintkezhetnek egymással — miért is a hatóság erélyes lé­pésre határozta el magát. Vas Vilmos dr. ma javaslatot terjesztett a polgármester elé> hogy a járvány rohamos terjedésére való tekintettel az összes békés­csabai elemi iskolákat legalább két hétre zárassa be, hogy igy a kanyaró további terjedése meg­akadályozható legyen. A polgármester az orvosi elő­terjesztés alapján ma intézkedett, az elemi iskolák bezárása miatt. A hatóság reméli, hogy a bezárás tartama alatt, amikor a beteg vagy fertőzött gyermekek nem érintkez­hetnek egészséges társaikkal, a járvány dühe enyhülni fog és a kanyaró esetleg teljesen meg is szűnik. Zürichben a magyar boronát 72-el jegyezték. Húsvétkor jobbra fordul a tjelyzet Budapest, márc. 13. A miniszter­elnök felfogása az, hogy a pénzügyi szanálás sikerül. Nagy összegű megtakarítás mutatkozik, tehát az államháztartás szanálása ma már megoldottnak tekinthető. Húsvét az az időpont, hogy a válsággal küzdő kereskedelem és gazdaság hitelhez jut és az üzleti tevékeny­ség újból megindulhat. A budapesti filharmonikusok csabai hangversenye A m. kir. operaház zenekará­ból rekrutálódó pesti filharmonikus zenekar vidéki körútját tegnap kez­dette meg Békéscsabán a szín­házban szépszámú és előkelő kö­zönség előtt. A műsor elején kissé lehango­lóan hatott, hogy Wagner gyö­nyörű Tannháuser nyitánya — a megbetegedett hárfás hiányá­ban — elmaradt, de a helyette előadott Weber: Euryanthe ouver­ture, a romantikus zeneirodalom­nak ez a lendületes és patetikus alkotása, méltóan kárpótolta a közönséget, őszinte lelkesedés és zajos elismerés fogadta Weíner magyar ritmusu és motivumu szi­nes zenei képét, a Farsangot. A mü gazdag invenciója, kaleidoszkóp­szerű hangulatváltozatai, pompás hangszerelése üdítő hatással vol­tak a hallgatóságra. Majd Mendelsohn örök becsű hegedűversenyét adta elő a fiatal magyar hegedüfenomén, Szent­györgyi László a zenekar abszo­lút tökéletes kíséretével. A rövid nadrágos, nyurga fiúban a magyar hegedűművészet legbiztatóbb re­ménységét ismertük meg. Nem a rideg technikai virtuozitásokban megnyilatkozó csodagyermekek faj­tájából való, hanem komolyan el­mélyedő, ifjú kora dacára már érett művész, aki mély lelki át­érzéssel és szuggesztív erővel, igazi, magával ragadó benső fia­talos hevülettel szólaltatta meg Mendelsohn ihletett alkotását, a hegedűversenyeknek talán leg­szebbikét. A közönség rajongó lel­kesedéssel ünnepelte a fiatal mű­vészt, aki Paganini Capricciojának bravúros előadásával hálálta meg a zugó tapsokat. Végül a zenekar legértékesebb teljesítménye, Beethoven: Eroica szimfóniájának bemutatása követ­kezett. Az ízig-vérig csupa mű­vészemberből álló zenekar Tittel Bernát mesteri vezetése alatt tö­kéletes interpretálásban hozta fel­színre a nagy zenetitánnak a nagy hadvezér-titán iránt megnyilvánult grandiózus hódolatát. A szólamok gyönyörű érvényesülése, a dinami­kai árnyalatoknak az abszolút fi­nomságtól a harsogó erőig való széles változata, a lefokozások és a lendületek, mindez a mesteri fe­gyelmezés parancsoló ereje alatt, a legszebb tanúságtétel volt or­szágunk első zenekarának művé­szi értéke és Tittel Bernátnak el­sőrangú képességei mellett, azon­kívül felbecsülhetetlen értékű al­kalmat nyújtott közönségünknek Beethoven géniuszának megisme­résére. A hallgatóság megbűvölten, még előadás után is hosszas és lelkes ünneplésben részesítette a derék filharmonikusokat és zseniális kar­nagyukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom