Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-13 / 59. szám

2 lEKÜSMEGYEl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 március 13 A soknevü gyilkos A gyilkosság elkövetésével gya­núsított egyén Pödör Gyula, aki szökésben van és letartóztatását elrendelték. Pödör 1894-ben szü­letett Budapesten, törvénytelen, (anyja neve Pödör Erzsébet) róm. kat. vallású, özvegy, foglalkozása elektrotechnikus és pincér is, Ra­kovszky Gyula néven volt téboly­dában és munkakönyve van Mar­csik Ferenc névre. Ebben mint boldogkőtarjáni születésü szere­pel, beszél magyarul, németül és állítólag franciául. Monoklit szo­kott viselni. A rendőrség elfoga­tására az intézkedéseket megtette. Megindult a tömeges lakásépítkezés Hosszadalmas előmunkálatok és igen sok műszaki és pénzügyi sú­lyos akadályok leküzdése után végre nagyobb arányokban kez­dődnek az ország minden tájékán a lakásépítkezések. Az „Országos Közérdekű Lakásépítő" ezirányu bejelentései máris az illetékes minisztériumokhoz kerültek és az építkezések kivitelezési előmunká­latai serényen folynak. Az első építési csoportban 330 családihéz­szerü lakás épül a következő helységekben: Balatonkeresztur, Balatonszárszó, Balatonsztgyörgy, Baranyaszentlőrinc, Báránd, Ba­dacsontomaj, Beremend, Berettyó­újfalu, Békés, Békéscsaba, Cell­dömölk, Csillaghegy, Dombóvár, Döbrököz, Eger, Gyula, Gyöngyös, Hatvan, Hévizszentandrás, Hód­mezővásárhely, Jászapáti, Jászla­dány, Kaposvár, Kálmáncsa, Keszt­hely, Kistata, Körmend, Kőszeg, Kővágóőrs, Mezőkövesd, Nagy­kanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Öcsöd, Pécs, Recsk, Sátoraljaúj­hely, Sárospatak, Sopron, Sírok, Szeghalom, Sopronszill, Tarján, Turkeve és Vásárosnamény. Az építkezési mozgalom ilyen örvendetes megindulása most már remélhetőleg mindenütt, de külö­nösen ott, hol házhelyek kerültek kiosztásra, erőteljesen állandó­sulni fog. A fontos közérdekű ügy érdekében legelsősorban felhivat­nak mindazon igénylők, akik leg­alább is az építkezési költségek 30—40%-a fölött rendelkeznek, irásbelileg sürgősen jelentkezze­nek a következő címre : Országos Közérdekű Lakásépítő (Értékesítő és Építő R.-t ) Budapest VIII., Fő­herceg Sándor-u. 4. Szükséges útbaigazítást, nyomtatványokat, be­jelentő iveket csoportos bejelenté­sekhez is ingyen küld. Százezer koronáért lakást Aki as anyós pártolásáért bűnhődik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Zahorán András békéscsabai gaz­dálkodó anyósa a mult év nyarán lakáshoz igyekezett jutni. Ez az óhaj azonban Békéscsabán a leg­meddőbb és legnehezebben telje­síthető kívánságok közé tartozik, amit az anyós is jól tudott. Meg­környékezte tehát a vejét, járjon el az érdekében a lakáshivatal­ban s nagy-nagy lakásínségének elpanaszolása talán meglágyítja majd ott a sziveket és egy-kettőre lakáshoz fog jutni. A gazdálkodó augusztus 30-án el is ment a lakáshivatalba, ahol azt a szándékot terjesztette elő, hogy amennyiben az anyósa la­kásigénylését kedvezően intéznék el, ezt szívesen hajlandó anyagi­lag honorálni. S hogy kijelentésé­nek nagyobb nyomatékot adjon, kikolorászott tárcájából egy darab 100.00 koronást és átnyújtotta a tisztviselőnek. A megvesztegetésről az illető . tisztviselő nyomban jelentést tett felettes hatóságának, ' amelynek felhatalmazáséra hivatalból indult meg az eljáiás Zahorán ellen. A megvesztegetési bünügyben most tartotta meg a főtárgyalást a gyu­lai törvényszéken Tóth Ferenc dr. tanácsa. A vádlott a tárgyalás során töredelmesen beismerte a vesztegetési kisérleiet, de mentsé­gére anyósa nagy lakásínségét hozta fel, amely miatt naponta siralmas és kellemetlen jelenetek­nek volt otthon tanuja, de meg aztán meg is sajnálta a szegény öregasszonyt, hogy nem tudott la­káshoz jutni. A bíróság bűnösnek mondotta ki Zahoránt és az enyhítő körül­mények figyelembevételével egy millió korona fő- és félmillió ko­rona mellékbüntetésre Ítélte, a 100 ezer koronát pedig a kincstár ja­vára elkobozta. Zahorán megnyu­godott az ítéletben s az jogerős. Kaihreiner Kneipp Maláta Kávé Önkéntes tűzoltóságot szerveznek Csabán A mentőegyesület tagjai, mint tüsoltók Zahorán Pál városi gazdasági intéző eszméjére mozgalom indult meg a város intéző köreiben, hogy a mai tűzoltóság mellé meg­felelőbb és népesebb tűzoltó­gárdát szervezzenek. Köztudo­mású, hogy ennek a nagy város­nak egyik átkai közé tartozik ez, hogy nincsen rendes és a város terjedelméhez szabott tűzoltósága. A mult év nyarán itt járt országos tüzrendészeti felügyelő mindezt maga is megállapította s akkori jelentése következtében a belügy­miniszter elrendelte a tűzoltóság személyzeti és felszerelési, vala­mint laktanyamizériáinak meg­szüntetését. Ezen a téren azóta se történt semmi, aminek legfőbb oka az, hogy a városnak köztudomás sze­rint erre a célra nincsen pénze. A tűzbiztonság kérdéseinek meg­oldása azonban nem várathat ma­gára addig, amig a város pénzzel rendelkezik erre a célra s ezért az illetékesek másféle megoldás után néztek. Igy vetődött fel az önkéntes tűzoltói gárda felállításának kér­dése. A terv szerint a mentőegye­sület működő tagjai közül azok, akik arra késznek mutatkoznának, alkotnék az önkéntes tűzoltótestü­let legénységét. A derék gárda tagjainak a szakszerű kiképzést, a teljes felszerelést és az egyen­ruházatot a város adná. Az ön­kéntes tűzoltóság olyan módszer szerint tartana szolgálatot, mint ma a mentők és hasonlóan ők is teljesen díjtalanul teljesítenék fel­adatukat a város és valamennyi­ünk jóvolta érdekében. A terv felvetői az ügy meg­oldása érdekében már eljártak Berthóty István dr. polgármester­nél, aki nagy rokonszenvvel fo­gadta a tervet és azt teljes egé­szében a magáévá tette. A pol­gármester megígérte, hogy az ön­kéntes lüzolfók felszerelését, egyen­ruházatit és kiképzését a város vállalja magára, mert elsősorban a város érdeke ez, hogy megfelelő számú és jól kiképzett tűzoltóság őrködjék a tűzbiztonság felett. Az önkéníes tűzoltóság felállí­tására rövidesen sor fog kerüini. * Vegyen Sirger varrógíptt megtanul díjtalanul himezni. Bámulatosan olcsó, ízletes és kiadós jMIHE-JÜ Fahalászok a folyón Ilyenkor, hogy friss vizek futnak alá a barnás habcsomókat cipelő Dráván: a szlavóniai partmenti községek magyarjai — mert jó néhány tízezer él itt ebből a derék szittya fajtából — ringó csóna­kokra kapva vadásszák a lefelé uszó fatörzseket, a hatalmas tus­kókat, mindenféle, vízhátán ván­dorló fadarabokat. Szelíden rin­gatva halad lefelé a mocskos, zavaros vizén a senki fája, ame­lyet a magasra megduzzadt ta­vaszi vizek valamelyik partmenti erdőből ragadtak el és emeltek hullámpostára. A fatörzsek ágas­bogos gyökerei kigyók tekergőzé­séhez hasonlóan bonyolódtak ösz­S2e, de csak félig merednek ki a vízből; a fadarabok misztikus vizi szörny benyomását keltve forog­nak a iüremlésekben. Rétfalu, Ladimirevci, Valpovo, Belislye és Podgajci magyarjai ilyenkor apró lélekvesztőkön seré­nyen hajszáznak az ingyen fa után. Csáklyákkal, kampókkal és kötelekkel ostromolják meg a senki tüzelőjét és sokszor félnapokig is elvesződnek egy-egy otromba, több­mázsányi fatuskóval, amig a híg elemben lefülelhetik s verejtéksza­kajtó munka után a parthoz szö­gezhetik. Mert a kihalászott fade­rekakat és rönköket a drávaparti magyar cövekekhez erősíti, lánccal vagy kötéllel, a fába ütött szegek segítségével. A fa aztán ott marad hetekig­hónapokig. anélkül, hogy bárki is bántaná. Ősi szentség a vizi fa­törzsek tulajdonjogának tisztelete a szlavóniai magyarok között és nem igen történik meg, hogy va­laki a más által kifogott fát eltu­lajdonította volna. A tavaszi víz­duzzadás megcsökkenésével aztán a fatörzs a szárazon marad s amikor pár heti izzó szárítási mü­velet után pattogó szárazzá vál­toztatták a nap aranysziporkái: a fahalász magyar elmegy a partra, feldolgozni a fát. Kemencei forróságban dolgoz­nak ilyenkor a part selyemfüvén, hosszú rajvonalban, a magyarok; a száraz fa szilánkjai csattogva repkednek a tavaszi égbolt azúrja alatt s estére, amikor a faluból kocsi fut ki a partra az ingyen fáért: egy-két ölnyi kitűnő, olaj­ként égő tűzifa kerül a kocsira. A gazda becsületes barna szem­párja meleg hálával simogatja Szerencse a Kávéscsészében végig a nagy folyó szeszélyesen kanyargó, füzesekben bujdosó ezüstszalagját, amely nem felejt­kezik el a derék magyarokról és tavaszról tavaszra meghozza nekik a téli tüzelőfát. (h. r.) — Prohászka Ottokár befejezte előadásait. Székésfehérvár nagy­nevű püspöke : Prohászka Ottokár dr. napok óta tartotta hitelvi elő­adásait a Közmüvelődésháza nagy­termében. A jeles költőpap ma­gasszárnyalásu oktatóelőadásait mindenkor nagyszámú érdeklődő közönség hallgatta végig s az aranyszájú püspök szines és gon­dolatokban túlontúl gazdag elmé­lyedései hatalmas hatást váltottak ki. A közönség felüdülve és hité­ben megerősödve élvezte Pro­hászka előadásait. A püspök elő­adásait csütörtökön délelőtti be­szédével fejezte be. * Singer a házban, arany a családban. — A mentők értekezlete. Szom­baton, 14-én este 7 órakor érte­kezletet tartanak a mentőegyesü­let tagjai a mentőállomás szobá­jában. Kérik a működő tagokat,, hogy kivétel nélkül jelenjenek meg az értekezleten. — Márciusi ünnep. A Szociál­demokratapért békéscsabai szer­vezete március 15 én, vasárnap délután 3 órakor a Közmüvelő­désházáben nagyobbszabásu már­ciusi ünnepélyt rendez a követ­kező műsorral: 1. Megnyitó be­széd, tertja Puspán Kálmán párt­titkár. 2. Dal, énekli a csabai Ál­talános Munkásdalkör. 3. Ünnepi beszéd, elmondja Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő. 3. Petőfi: „A nép nevében", szavalja Tanka Lajos. 5. Záróbeszéd, tartja Hankó Mihály. Belépődíj nincs. — Félárujegyes sziníelőadás a Békésmegyei Közlöny előfzetői­nek. A színház igazgatóságával lé­tesített megállapodás alapján két­hetenként egy-egy előadást ren­deznek, amelyet előfizetőink 50 százalékos árengedménnyel néz­hetnek meg. A második ilyen előd­adás hétfőn este lesz, amikor is Földes Imre mulatságos operettje : az Offenbach kerül szinre. A keL­lemes zenéjü, vidám operettet va­lószínűen minden előfizetőnk igye­kezni fog megnézni, tekintettel a nagy árengedményre. A kedvez­ményes jegyek váltásához szük­séges igazolványok kiadóhivata­lunkban már kaphatók, * Ne mulasszon el résztvennt a Singer himzötanfolyamon. — Ujabb mentötanfolyamof rendeznek. Vas Vilmos dr. mentő­parancsnok, miután ujabban ismét nagy érdeklődés nyilvánult meg az ifjúság körében a mentőintéz­mény iránt, elhatározta egy ujabb tanfolyam rendezését. Eddig már 15 fiatalember jelentkezett a tan­folyamra, de addig, mig legalább 20 -an nem jelentkeznek, nem le­het megkezdeni az oktatásokat. Akik tehát mentők akarnak lenni, jelentkezzenek mielőbb a mentő­állomáson. Az ujabb tanfolyam befejezése után a működő men­tők száma körülbelül száz főre fog szaporodni. * Himezni csak akkor tud, Singer varrógéphez jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom