Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-10 / 56. szám

MSWKJKfS SJfíAflS AHA LVW HlVHVÜA Békéscsaba, 1925 március 15 Kedd Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám Politikai napilap Eióflxetéal Aljak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre Í5.G00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. FeleSSs raerkesztő i P.-Horváth Rasag. Telefen •s&bi : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békésciebár , 11. ker. Ferencz József-tél 20. si. díjszabás szerint. Hirdttt*. Ujabb nyom a Leirer-gyilkosságban r Budapest, márc. 9. Tegnap a Teréz-köiuti gyilkosság ügyében Sándor László dr. ügyvéd, Leirer Lőrinc védője érdekes bejelenlést telt a vizsgálóbírónál. Bejelentette, hogy jelentkezeti nála egy zugligeti mészáros felesége, akinél hónapokon át albérletben lakott egy szerelősegéd és a felesége. A mészáros felesége visszaemlékezett arra, hogy a szerelő felesége egy izben olyan kijelentést tett, hogy a Teréz körút 6. számú házban egy nci holttest fekszik, amelyről a rendőrségnek nincs tudomása. Egy újságíró kiszállt, hogy kihallgassa az asszonyt. — 1924. november elején — kezdte az asszony — apróhirdetés utján hirdettünk egy kiadó szobát és még aznap jelentkezett Knap Beia villanyszerelő, aki feleségével jelent meg. Rövid alkudozás uián kivették a szobát. Január közepén, nem tudom biztosén, melyik nap, Knspnéval.a konyhában kézimunkáztunk. Én a Kodelka meggyilkolásáról beszéltem. Knapné éideklődéssel haligötta és egyszer kézimunkájáról feltekintve igy szólt : „Higyje meg, nem minden derül ki, mert én tudom, hogy körülbelül 4 hete fekszik egy holttest a város közepén, a Teréz-körút 6. számú házban." Éidtklődni kezdtem, hogy honnan íudja ezt és ha tudja, miért nem jelenti be az esetet. Knapné igy válaszolt: „Különben AB ipartestület évi rendes közgyűlése Hosszabb vita a kézmüveskamara körül — Megválasztották a testületi iroda régi tisztviselőit — Az Iparosház megvalósulása felé nem vagyok egész biztos benne. Nagyon álmos vagyok, lefekszem." 0 megkérdezte még : látta-e Knapné a holttestet, de ez azt felelte, hogy látni nem látta, csak tud róla. Másnap, miután szeget ütött ö fejemben a doiog, megkérdeztem Knap Bélát is. Tudja-e, mit mondott a felesége ? Amikor a szerelő szavaimat végighallgatta, izgatott lett és ingerült hangon rákiáltott a feleségére : „Honnan veszed ezt, miket fecsegsz már megint. Jó lesz, ha hallgatsz I" Ezután bementek szobájukba és veszekedni kezdtek. Amikor Medvés-Medikó vizsgálóbírótól Sándor László dr. beadványának adatai a főkapitányságra érkeztek, Angyal deíektivfőfelügyelő parancs szerint nyomban előállította Knap Bélénét és férjét. A főkapitányságon hozzáfogtak Knap és felesége kihallgatásóhoz. A detektívek egy bőröndöt is elhoziak, amit a lakásban talállak. A kihallgatásról közelebbi részletek nem szivárogtak ki, mert a rendőrség, mig biztos adatok nincsenek birtokában, nem akar a nyomozás elé vágni. Ugy volt, hogy hétfőn délelőtt kezdi meg a Vizsgálóbíró Leirer Lőrinc kihailgatásat. Ugylátszik, hogy a vizsgálóbíró a rengeteg aktatömeg rendezésével és tanulmányozásával nem készült el, igy tehát Leirer kihallgatása délután, de nincs kizárva, hogy holnap délelőtt lesz. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését, a városháza nagytermében a tagok nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést Kovács Mihály elnök nyitotta meg, aki elöljáróban a Jókai-centennáriumról emlékezett meg, lelkes szavakkal mutatva rá a világszerte ünnepelt nagy magyar iro írói és emberi értékeire. Simon Béla hasonló értelemben szólalt fel és indítványozta, hogy Jókai emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés egyhangúan igy határozott. Horváth Mihály jegyző ezután felolvasta az évi jelentést a multévi tevékenykedésről, majd bejelei.tetteí hogy bór az ipartestület most töltötte be fennállásának 40. évét, a tervezett jubileumot pár hónappal későbbre kellett halasztani, előkészületek hiánya miatt. Uhrin Károly a zárszámadást és a vagyonkimutatást terjesztette elő. A zarszámadás évi 2,359.000 korona maradvannyal záruit, a vagyonkimutatás pedig 42,197.000 korona vagyonról adott számot. A közgyűlés a jelentéseket elfogadta és a felmentvényeket megadta. Sajben Pál az évi jelentéshez szólva, indítványozta, hogy az elhunyt volt elnök, Timár Endre halála felett felállással fejezte ki a közgyűlés a részvétét. A közgyűlés felállással tisztelgett az elhunyt emlékének. Sajben ezután azt indítványozta, hogy a közgyűlés jelentse ki : elvben helyesli a kézmüveskamara megvalósítását, a megvalósítást azonban az előkészítőkre bizza. Zlehovszky János a kereskedelmi és iparkamarák védelmében emelt szót. Hangsúlyozta, hogy csak akkor kell kiválni a kamarából, he az iparosérdekeket háttérbe szorítják, azokat nem istápolják. Ezt ő a maga részéről nem tapasztalta. Simon Béla az iparosház megvalósítása érdekében az Iparosbank minél szélesebbkörü és állandó támogatását hangsúlyozta. Kovács Mihály Zlehovszky szavaira válaszolva, eseteket sorolt fel a kamara felületességéről az iparosérdekekkel szemben. Megmagyarázta a kamarai ülések döntésének meghozalali módját, amely lehetetlenné teszi az iparosérdekek szolgálását. Kifejtette, hogy éppen emiatt kell a külön képviseleti szerv. Majd az ipartestületi reformot magyarázta hosszasan. Végül indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a kézmüveskamara ügyében hozott korábbi előljárósági határozatot elfogadja és pártolás végett az összes ipartestületeknek megküldi. Ellmann Adolf ezután ismertette az 1925. évi költségelőirányzatot, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A költségvetés főbb tételei a következők : bevételek : tagdijakból 4000, nyomtatványmegtéritésből 1050, segély a várostól 3, 30 uj tag beiratási dija 300 stb., összesen 6000 aranykorona. Kiadások : irodai személyzet illetményeire 26C0, házbérre 180, segélyekre 120, tanonckiállitásra 120, fűtés- és világításra 400, nyomtatványokra 600, biztosításokra 60, beruházásokra 1285, egyesületek tagdijára 120, reprezentációra 250, előre nem látott kiadásokra 250, összesen 6000 aranykorona. A közgyűlés ezután módosította az alapszabályokat, ez ujkigyósi iparosok csatlakozásáról és a tagdijak felemeléséről. A tagdijakat progresszíven állapitolták meg, az üzemekben foglalkoztatott segédek száma szerint. A tagdijakat öt osztály szerint kell majd fizetni. Az első osztályba 5o0 tag tartozik évi 2, a másodikba 430 tag évi 3, a harmadikba 50 tag évi 9, a negyedikbe 70 tag évi 13 és az ötödikbe 20 tag évi 22 aranykorona tagdíj fizetésével. Módosították még az alapszabályokat az előljárósági ülésekről indokolatlanul elmaradó előljárósági tagok büntetésére nézve is. Ezek a harmadszori igazolatlan elmaradás esetén 10 aranykoronát tartoznak fizetni. A közgyűlés ezután 3 évre közfelkiáltással újra jegyzővé választotta ifj. Horváth Mihályt, segédjegyzővé Kokavec Andrást és pénztárnokká Csjernik Jánost. A megválasztottak nevében Horváth jegyző mondott köszönetet az irántuk megnyilatkozott bizalomért. Ezután az ügyész, a 3 számvizsgáló, a 11 rendes és 6 előljárósági póttag választása következett, amelyre a gyűlés jelölőbizottságot küldött ki s eddig az elnök a közgyűlést felfüggesztette. Tiz perc múlva hirdették ki a jelölés eredményét s a közgyűlés a jelölteket egyhangú felkiáltással megválasztottaknak jelentette ki. Megválasztottak a következők : Ügyésznek Forray Lajos dr., számvizsgálónak Lipták János (kovács), ifj. Tomka Pál és Klein Vilmos, előljárósági rendes tagnak Zsíros Pál, Timkó János, Darabos György, Dénes Bálint, Végh Endre, Uhrin Károly, Zlehovszky György, Uhrin Ádám, Lepény Tamás, Lacó Mihály és Pollák Arnold, előljárósági póttagnak Török János, Suhajda András, Szikora János, Kiszely János, Kovács László és Lehocki János. Végül még a tanoncvizsgáló bizottságokat választották meg, legnagyobbrészben a régi tagokból, majd délután 6 óra tájban az elnök a közgyűlést berekesztette. Be kell jelenteni a cseheknél levő követeléseket {A Közlöny eredeti tudósítása A magyar kormány és a csehszlovák kormány között a régi osztrák-magyar koronában keletkezett követelések és tartozások rendezésére vonatkozólag tárgyalások vannak folyamatban. Ezek során a két kormány megállapodott aziránt, hogy a régi követelések és tartozások végösszegét kölcsönösen összeírják. Ennek folyamán a kormány 360-1924. elnöki sz. rendelettel elrendelte, hogy mindazok a természetes és jogi személyiségek, akiknek lakhelyük 1919 február első napján a jelenlegi magyar területen volt, ezen időpont előtt az akkori osztrák-magyar korona alapján keletkezett követeléseiket és tartozásaikat, amelyek oly egyénekkel vagy jogi személyekkel állanak fenn, akiknek lakhelyük a jelenlegi cseh köztársasági területen volt, kötelesek azt a miniszterelnökségnél bejelenteni. Az 1320-1925. M. E. sz. rendelet a bejelentés határidejéül április 30-át jelöli meg. Mindezen ideig be nem jelentett követelések a magyar államra szállanak át. A be nem jelentett tartozások akkor sem szűnnek meg, ha az adós eleget tesz a hitelezővel szemben fennálló kötelezettségnek. A követeléseket vagy tartozásokat 1924 november 1-től sem egészében, sem részben kiegyenlíteni nem szabad. Az ilyen követelések átruházása tilos. A tilalom ellenére megkötött üzletek semmisek és az ezt megszegőket a miniszterelnökség 50% rendbirsággal sújthatja. A bejelentés csak az erre a célra kiadott űrlapok által történhetik meg. Ilyen űrlap bármilyen intézetnél kapható, amely a Pénzintézeti Központnak vagy az OKHnak tagja, sőt ezek részletes felvilágosítással is szolgálhatnak. Felhívjuk a közönség figyelmét arra is, hogy a magyar tulajdonban és magyar területen levő csehszlovák értékpapírok felülbélyegzésének határideje szintén 1925 április 30-án jár le. Az ilyen értékpapírok tulajdonosai saját érdekükben járnak el, ha a lebélyegzést nem mulasztják el. A felülbélyegzést a oudapesti cseh követség végzi Budapesten, ahol az értékpapírokkal szemben fennálló követelések tekintetében is felvilágosítást adnak.