Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-10 / 56. szám

MSWKJKfS SJfíAflS AHA LVW HlVHVÜA Békéscsaba, 1925 március 15 Kedd Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám Politikai napilap Eióflxetéal Aljak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre Í5.G00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. FeleSSs raerkesztő i P.-Horváth Rasag. Telefen •s&bi : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békésciebár , 11. ker. Ferencz József-tél 20. si. díjszabás szerint. Hirdttt*. Ujabb nyom a Leirer-gyilkosságban r Budapest, márc. 9. Tegnap a Teréz-köiuti gyilkosság ügyében Sándor László dr. ügyvéd, Leirer Lőrinc védője érdekes bejelenlést telt a vizsgálóbírónál. Bejelentette, hogy jelentkezeti nála egy zug­ligeti mészáros felesége, akinél hónapokon át albérletben lakott egy szerelősegéd és a felesége. A mészáros felesége visszaemlé­kezett arra, hogy a szerelő fele­sége egy izben olyan kijelentést tett, hogy a Teréz körút 6. számú házban egy nci holttest fekszik, amelyről a rendőrségnek nincs tudomása. Egy újságíró kiszállt, hogy ki­hallgassa az asszonyt. — 1924. november elején — kezdte az asszony — apróhirde­tés utján hirdettünk egy kiadó szobát és még aznap jelentkezett Knap Beia villanyszerelő, aki feleségével jelent meg. Rövid alkudozás uián kivették a szobát. Január közepén, nem tudom biz­tosén, melyik nap, Knspnéval.a konyhában kézimunkáztunk. Én a Kodelka meggyilkolásáról be­széltem. Knapné éideklődéssel haligötta és egyszer kézimunká­járól feltekintve igy szólt : „Higyje meg, nem minden derül ki, mert én tudom, hogy körülbelül 4 hete fekszik egy holttest a város köze­pén, a Teréz-körút 6. számú ház­ban." Éidtklődni kezdtem, hogy honnan íudja ezt és ha tudja, miért nem jelenti be az esetet. Knapné igy válaszolt: „Különben AB ipartestület évi rendes közgyűlése Hosszabb vita a kézmüveskamara körül — Megválasztották a testületi iroda régi tisztviselőit — Az Iparosház megvalósulása felé nem vagyok egész biztos benne. Nagyon álmos vagyok, lefekszem." 0 megkérdezte még : látta-e Knapné a holttestet, de ez azt felelte, hogy látni nem látta, csak tud róla. Másnap, miután szeget ütött ö fejemben a doiog, meg­kérdeztem Knap Bélát is. Tudja-e, mit mondott a felesége ? Amikor a szerelő szavaimat végighallgatta, izgatott lett és ingerült hangon rákiáltott a feleségére : „Honnan veszed ezt, miket fecsegsz már megint. Jó lesz, ha hallgatsz I" Ezután bementek szobájukba és veszekedni kezdtek. Amikor Medvés-Medikó vizsgáló­bírótól Sándor László dr. beadvá­nyának adatai a főkapitányságra érkeztek, Angyal deíektivfőfelü­gyelő parancs szerint nyomban előállította Knap Bélénét és férjét. A főkapitányságon hozzá­fogtak Knap és felesége kihallga­tásóhoz. A detektívek egy bőrön­döt is elhoziak, amit a lakásban talállak. A kihallgatásról köze­lebbi részletek nem szivárogtak ki, mert a rendőrség, mig biztos adatok nincsenek birtokában, nem akar a nyomozás elé vágni. Ugy volt, hogy hétfőn délelőtt kezdi meg a Vizsgálóbíró Leirer Lőrinc kihailgatásat. Ugylátszik, hogy a vizsgálóbíró a rengeteg aktatömeg rendezésével és tanulmányozásá­val nem készült el, igy tehát Lei­rer kihallgatása délután, de nincs kizárva, hogy holnap délelőtt lesz. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület vasár­nap délután tartotta meg évi ren­des közgyűlését, a városháza nagy­termében a tagok nagy érdeklő­dése mellett. A közgyűlést Kovács Mihály el­nök nyitotta meg, aki elöljáróban a Jókai-centennáriumról emléke­zett meg, lelkes szavakkal mu­tatva rá a világszerte ünnepelt nagy magyar iro írói és emberi értékeire. Simon Béla hasonló ér­telemben szólalt fel és indítvá­nyozta, hogy Jókai emlékét a köz­gyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés egyhangúan igy határozott. Horváth Mihály jegyző ezután felolvasta az évi jelentést a mult­évi tevékenykedésről, majd beje­lei.tetteí hogy bór az ipartestület most töltötte be fennállásának 40. évét, a tervezett jubileumot pár hónappal későbbre kellett halasz­tani, előkészületek hiánya miatt. Uhrin Károly a zárszámadást és a vagyonkimutatást terjesztette elő. A zarszámadás évi 2,359.000 korona maradvannyal záruit, a vagyonkimutatás pedig 42,197.000 korona vagyonról adott számot. A közgyűlés a jelentéseket elfogadta és a felmentvényeket megadta. Sajben Pál az évi jelentéshez szólva, indítványozta, hogy az el­hunyt volt elnök, Timár Endre halála felett felállással fejezte ki a közgyűlés a részvétét. A köz­gyűlés felállással tisztelgett az el­hunyt emlékének. Sajben ezután azt indítványozta, hogy a közgyűlés jelentse ki : elvben helyesli a kézmüveskamara megvalósítását, a megvalósítást azonban az előkészítőkre bizza. Zlehovszky János a kereske­delmi és iparkamarák védelmé­ben emelt szót. Hangsúlyozta, hogy csak akkor kell kiválni a kama­rából, he az iparosérdekeket hát­térbe szorítják, azokat nem istá­polják. Ezt ő a maga részéről nem tapasztalta. Simon Béla az iparosház meg­valósítása érdekében az Iparos­bank minél szélesebbkörü és ál­landó támogatását hangsúlyozta. Kovács Mihály Zlehovszky sza­vaira válaszolva, eseteket sorolt fel a kamara felületességéről az iparosérdekekkel szemben. Meg­magyarázta a kamarai ülések dön­tésének meghozalali módját, amely lehetetlenné teszi az iparosérdekek szolgálását. Kifejtette, hogy éppen emiatt kell a külön képviseleti szerv. Majd az ipartestületi refor­mot magyarázta hosszasan. Végül indítványára elhatározta a közgyű­lés, hogy a kézmüveskamara ügyé­ben hozott korábbi előljárósági határozatot elfogadja és pártolás végett az összes ipartestületeknek megküldi. Ellmann Adolf ezután ismertette az 1925. évi költségelőirányzatot, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A költségvetés főbb té­telei a következők : bevételek : tag­dijakból 4000, nyomtatványmegté­ritésből 1050, segély a várostól 3, 30 uj tag beiratási dija 300 stb., összesen 6000 aranykorona. Ki­adások : irodai személyzet illet­ményeire 26C0, házbérre 180, se­gélyekre 120, tanonckiállitásra 120, fűtés- és világításra 400, nyomtat­ványokra 600, biztosításokra 60, beruházásokra 1285, egyesületek tagdijára 120, reprezentációra 250, előre nem látott kiadásokra 250, összesen 6000 aranykorona. A közgyűlés ezután módosította az alapszabályokat, ez ujkigyósi iparosok csatlakozásáról és a tag­dijak felemeléséről. A tagdijakat progresszíven állapitolták meg, az üzemekben foglalkoztatott segédek száma szerint. A tagdijakat öt osz­tály szerint kell majd fizetni. Az első osztályba 5o0 tag tartozik évi 2, a másodikba 430 tag évi 3, a harmadikba 50 tag évi 9, a ne­gyedikbe 70 tag évi 13 és az ötö­dikbe 20 tag évi 22 aranykorona tagdíj fizetésével. Módosították még az alapsza­bályokat az előljárósági ülésekről indokolatlanul elmaradó előljáró­sági tagok büntetésére nézve is. Ezek a harmadszori igazolatlan elmaradás esetén 10 aranykoronát tartoznak fizetni. A közgyűlés ezután 3 évre köz­felkiáltással újra jegyzővé válasz­totta ifj. Horváth Mihályt, segéd­jegyzővé Kokavec Andrást és pénztárnokká Csjernik Jánost. A megválasztottak nevében Horváth jegyző mondott köszönetet az irántuk megnyilatkozott bizalomért. Ezután az ügyész, a 3 szám­vizsgáló, a 11 rendes és 6 elől­járósági póttag választása követ­kezett, amelyre a gyűlés jelölő­bizottságot küldött ki s eddig az elnök a közgyűlést felfüggesztette. Tiz perc múlva hirdették ki a jelölés eredményét s a közgyűlés a jelölteket egyhangú felkiáltással megválasztottaknak jelentette ki. Megválasztottak a következők : Ügyésznek Forray Lajos dr., számvizsgálónak Lipták János (kovács), ifj. Tomka Pál és Klein Vilmos, előljárósági rendes tagnak Zsíros Pál, Timkó János, Darabos György, Dénes Bálint, Végh Endre, Uhrin Károly, Zlehovszky György, Uhrin Ádám, Lepény Tamás, Lacó Mihály és Pollák Arnold, előljáró­sági póttagnak Török János, Su­hajda András, Szikora János, Ki­szely János, Kovács László és Lehocki János. Végül még a tanoncvizsgáló bi­zottságokat választották meg, leg­nagyobbrészben a régi tagokból, majd délután 6 óra tájban az el­nök a közgyűlést berekesztette. Be kell jelenteni a cseheknél levő követeléseket {A Közlöny eredeti tudósítása A magyar kormány és a cseh­szlovák kormány között a régi osztrák-magyar koronában kelet­kezett követelések és tartozások rendezésére vonatkozólag tárgya­lások vannak folyamatban. Ezek során a két kormány megálla­podott aziránt, hogy a régi köve­telések és tartozások végösszegét kölcsönösen összeírják. Ennek folyamán a kormány 360-1924. elnöki sz. rendelettel elrendelte, hogy mindazok a ter­mészetes és jogi személyiségek, akiknek lakhelyük 1919 február első napján a jelenlegi magyar területen volt, ezen időpont előtt az akkori osztrák-magyar korona alapján keletkezett követeléseiket és tartozásaikat, amelyek oly egyénekkel vagy jogi személyekkel állanak fenn, akiknek lakhelyük a jelenlegi cseh köztársasági terü­leten volt, kötelesek azt a minisz­terelnökségnél bejelenteni. Az 1320-1925. M. E. sz. ren­delet a bejelentés határidejéül április 30-át jelöli meg. Mindezen ideig be nem jelentett követelések a magyar államra szállanak át. A be nem jelentett tartozások akkor sem szűnnek meg, ha az adós eleget tesz a hitelezővel szemben fennálló kötelezettségnek. A köve­teléseket vagy tartozásokat 1924 november 1-től sem egészében, sem részben kiegyenlíteni nem szabad. Az ilyen követelések át­ruházása tilos. A tilalom ellenére megkötött üzletek semmisek és az ezt megszegőket a miniszterelnök­ség 50% rendbirsággal sújthatja. A bejelentés csak az erre a célra kiadott űrlapok által történhetik meg. Ilyen űrlap bármilyen inté­zetnél kapható, amely a Pénz­intézeti Központnak vagy az OKH­nak tagja, sőt ezek részletes fel­világosítással is szolgálhatnak. Felhívjuk a közönség figyelmét arra is, hogy a magyar tulajdon­ban és magyar területen levő cseh­szlovák értékpapírok felülbélyeg­zésének határideje szintén 1925 április 30-án jár le. Az ilyen érték­papírok tulajdonosai saját érde­kükben járnak el, ha a lebélyeg­zést nem mulasztják el. A felül­bélyegzést a oudapesti cseh követ­ség végzi Budapesten, ahol az értékpapírokkal szemben fennálló követelések tekintetében is felvi­lágosítást adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom