Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-08 / 55. szám

BOTES 83KAJ* ARA 1©0€I KORONA Békéscsaba, 1925 március 8 Vasárnap 52-ik évfolyam, 55-ik szám ZLONT Politikai napilap Klöfísetési dij&k : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre "Í&.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. C^önryöei János. Tavaszelő szellői viháncolnak az aranyzuha­tagokat ömlesztő meleg napsugár­ban, langyos levegő áramlása zörgeti-rengeti a nedvkeringésbe kapott fák csupasz ágait és élén­ken, ideges türelmetlenséggel kí­vánkozik le a vastag ruhákhoz szoktatott emberi testről a tél minden nehéz ruhaballasztja. Ki­csi madár szökell neki a halvány­kék levegővégtelennek, pici, sisa­kos fejét belefúrja a magasságokba, trillázván csodálatos-szépeket erő­telen kis csicsergéssel. Tavasz ébredése, földek, vizek, -erdők, hegyek, emberek, madarak, fák újjáéledése : de nehezen térsz közibénk. Ifjú tavasz, szépséges­szép zsenge leányzó: Primavera, de nehezen akarsz leszállani közénk, rózsabimbókat, ibolya­bugákat, harangvirágfejecskéket fakasztó illatos-nehéz leheletedet de nehezen lehelled felénk, telek fagyától, havak csillámlásától, iromba varjak esetlen, lomha sétálásától elnehezüli eszméletünk közé. Húznánk, hízelkedve csalo­gatnánk téged, ifjú leányzó, szent­séges szép tavasz, hogy lágy selyemhajad — a smaragdzöld ^ füóceán — palástján ujjonghatna diadalittas örömmámorba fullad­tan szabadság után áhítozó lel­A tavalyi hó élénken meg­megcsillanó világos folijai uj idők fehér, mocsoktalan könyvei gyanánt meredtek elénkbe. Hűvös lehele­tük megcsapta a szemlélődő esz­méletét, mint kellemetlen, emléke­zéses intése az eliramloü, nehéz napok sorozataitól terhes múltnak. A múltnak, amelyben öröm kevés, gondtalan magunkmegfeledkezett­ség semmi, de annál több fájda­lom, küzdés, vesződés, csalódás, jajoskodás és sziszifuszi munka volt az osztályrészünk. S hirtelen elillanik az emlékezetünkből min­den, ami baj, bánat és lélekföl­kavarás volt — régen volt, igaz se volt — s gyermeki acélossággal ujrafent idegzettel, tiszta szemeink tükörében naivan hivő bizakodás­sal meredünk a jövőnek elébe. V Szentséges szép ifjú lányka, il­latos leheletü Primavera, siess, ira­modj közénk. Üzd el, olvaszd el a csúf hóembert, égesd el őt ifjú nőtested parázsló melegével — mint a helvétek a vattából eszká­bált ál-hóembert tavaszujultán a máglyarakás harsogó tüzében — és hivjad zsongó, bizsergető, dia­dalmas életre a tavaszi csodákat: a bóditóan illatos ibolyát a csa­lán tövében, a kacskaringós épit­ményü csigabigát, a pletykálós békát, a zengő-zümmögő arany­legyet, a vadgesztenyefa bütykös rügy-csodáját, a barackfáK illat­terhes nászát: — hivd el a levegő feketefrakkos akrobatáját: a piri­nyó fecskét, a piroscsizmás, tul­komoly gólyanénit, a mező és az erdő csattogóhangu, önönboldog­ságától ittas minden dalosát, a pünkösdi éjjelek fuvolázóhangu nemes dalnokát: a fülemülét s va­lamennyi közeli és távoli rokonát; — hivd haza, Primavera, minden kis barátunkat, akik gyönyört ül­tetnek a lelkünkbe, aranyió nap­sugarat hintenek a szivünkbe és kacagó dalok áriáit szürcsöltetik füleinkbe — s aztán jöjj e! te ma­gad is, ifjú leányzó, emeld meg illatos, eleven, virág3zőnyegből al­kotott uszályodat és kezdj bele a világ legszebb himnuszába: a ta­vasz nászindulójába 1 . . . Addig csupa várakozás, csupa Felelős sserkesstői P.-Horváth RefiP-5. Telefonnám 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Q. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. izgalom, csupa igéret, csupa resz­ketés vagyunk a tavaszvárás miatt. Addig feszülni érezzük másunkon a vastag téli gúnyákat, addig le­foghatatlan vágy ösztönöz arra, hogy kitárva tárjuk oda a csupasz mellkasunkat a csillámló napko­rong felé, a simogató langyos szellő­iramlás elébe : hadd duzzadozzék ennyi sok egyszerű éltető örömtől. Addig lefékezhetetlen az epe­kedő vágyakozásunk Tavaszisten­nő látogatása vártában, habár ujabb, nagyobb bajokkal, uj fáj­dalmakkal, lángoló, emésztő bor­zalmak borzalmaival szolgáljon is ki minket. Bármit hoz is a tavasz, bármit érleljen is meg bátortalan, ifjú melege: azért csak jöjjön, jöjjön, jöjjön 1 (h. r.) A m. kir. Operaház zenekara Békéscsabán A pesti filharmonikusok csütörtökön Tittel Bernát vezénylete alatt a csabai Városi Színházban hangversenyt adnak — A város és a megye társadalma ünnepélyesen fogadja őket Szenzációs zenei eseménye lesz csütörtökön Békéscsabának. A m. kir. Operaház művészeiből álló pesti filharmonikus zenekar Tittel Bernátnak, a m. kir. Opera világ­hírű karmesterének vezénylete alatt grandiózus szimfonikus hangver­senyt ad a Városi Színházban. A pesti filharmonikusok várat­lan csabai vendégszereplésének érdekes háttere van. Pár héttel ezelőtt történt, hogv az operaház zenekara, amelyről Mascagni csak a napokban mondotta, hogy leg­kiválóbb a konünens&n, sztrájkba lépett. A sztrájk elmérgesedett s a tétlenségre kárhoztatott zenekar Európa világvárosaiból egyre-másra kapta a kecsegtető ajánlatokat vendégszereplésre. Azonban a de­rék művészek, akik érzik, hogy az opera tagjainak kötelességeik van­nak a nemzettel szemben, az ajánlatokat visszautasították, csu­pán a maguk anyagi érdekeinek biztosítása céljából 7 napos vidéki körutat szerveztek meg, hogy mű­vészetüket a magyar vidéknek bemutassák. A kultuszminiszter tárgyalásai eredményre vezettek és a sztrájk | az egész ország osztatlan örömére ; véget ért. A művészeket azonban kötötte előbbi megállapodásuk és igy a vidéki turnét le kell bonyo­litaniok. Eredetileg Szegeden kezd­ték volna 12-én s másnap jöttek volna át Csabára, azonban a Ka­tolikus Leányegyesület szinielő­adása és Prohászka püspök ex­hortaciója miatt az Aurora-kör kérelmére megváltoztatták eredeti uti programjukat és vidéki szerep­lésüket 12-én Csabán kezdik. A filharmonikusokkal jön Szent­györgyi László, a fiatal magyar hegedüfenomén, akit nemsokára a világ legkiválóbb hegedűsei kö­zött fognak ünnepelni. A fiatal művész Mendelsohn gyönyörű he­gedűversenyét fogja előadni zene­kari kísérettel. A filharmonikusok csabai sze­replése jelentőségének megfelelően kiváló társadalmi eredménynek ígérkezik. A város, a megye és az összes társadalmi egyesületek hódolattal fogadják a magyar ze­neművészet legelőkelőbb reprezen­tánsait. A fogadiatás részleteit leg­közelebbi számunkban fogjuk is­mertetni. volt alkalmazva, ahonnan Baross Gábor 1887-ben kinevezte a Pos­tatakarékpénztár fogalmazójává. Ettől kezdve folyton állami szol­gálatban állott. 1910-ben az állam­vasút elnökhelyettessé nevezték ki és ebben az állásban maradt 1914 okt. l-ig, amikor nyugalomba vo­nult. 1919. szeptemberében keres­kedelemügyi miniszterré nevezték ki. A nemzetgyűlés megalakulá­sakor elnöke volt a keresztény egységes pártnak, tagja több bi­zottságnak. meghalt Hegyeshalmi] Lajos Budapest, márc. 7. Hegyeshalmy Lajos, volt kereskedelemügyi mi­niszter, nemzetgyűlési képviselő, ma éjszaka 1 órakor agyszélhü­dés következtében meg'ialt. Hí­gyeshalmy 1862-ben született Bu­dapesten. A budapesti egyetemen állam- és jogtudori oklevelet nyert, majd tanulmányai befejezésével az akkor fennálló Magyar Orszá­gos Bank RT. vezértitkárságában A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósitásaj A városi tanács pénteken délután tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnökölt. A tanácsülés számos személyi ügyet — főleg hadipótlék iránti kérelmet — inté­zett el, majd építési engedélyt adott a következőknek: Csergő Ferenc, Czermann János, Lipták Márton és Bolyik Györgynek. Iparengedélyt kaptak a követ­kezők : Kovács István cipész, Gál Ferenc papucsos, Rosovszky Miksa mészáros. Kovács János szoba­festő, Csepregi János borbély, Horváth Juliánná női szabó. Tö­rök Jakab vendéglős, Pribelszky György zöldségkereskedő, Maro­zsán Bálintné szatócs és Klein Rudolf rőföskereskedő. * Itt említjük meg, hogy a város képviselőtestülete március 16-án, hétfőn reggel 9 órai kezdettel ren­des közgyűlést tart. A közgyűlés rendes tárgysorozatának össze­állítása most kezdődött meg és azt egyik legközelebbi számunkban fogjuk közölni. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. A vasárnapi kereskedő és iparos nagygyűlés A szegedi iparosok és keres­kedők egy csoportja elhatározta, hogy vasámaD délelőtt 10 órakor Szegeden a Korzó moziban nagy­gyűlést tart a forgalmiadó átalá­nyozása és a munkásbiztositás körül felmerült sérelmek dolgában. A nagygyűlésen a kezdeményezők felkérésére Takács Béla, az ipar­testület szabóipari szakosztályának elnöke fog elnökölni. A gyűlésre, amely iránt az egész iparos és kereskedő társadalom részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg, meghívták a kereskedelmi és ipar­kamarát, az ipartestület és a Sze­gedi Kereskedők elnökségeit, azon­kívül meg fognak jelenni a gyű­lésen a hódmezővásárhelyi, sző­regi és kiskundorozsmai ipartes­tületek kiküldöttei. A munkásbiztositó pénztár kö­rüli panaszokat Jároli Géza fogja ismertetni, aki iparostársai nevé­ben az autonómiának helyreállí­tását kívánja és addig is, mig ez megtörténik, a jelenlegi legki­rívóbb sérelmeknek az orvoslását. Ezek között van a jelenleg nagyon költséges és drága adminisztráció­nak az egyszerűsítése, a havi 10% birságkamatnak a leszállítása 17s%-ra, továbbá tiltakozás az Harisnya, keztyü, fehérnemű T E S C II E B IMRE ANDR4SSY-UT 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom