Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-07 / 54. szám

MUVTAJUIR* IanmiIB OMI1. L V ur Jl-VL íx Békéscsaba, 1925 március 15 Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám Politikai napilap Elcftaetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. FőszetkesztÉ^; Dr. ílföJ6g-#ö»i János. Feleifii weekesastői P.-Horváth Bsxeő. TeiefonaKfcoa . 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz józsef-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Fegyvert emelnek az emberek önmaguk ellen, fegyvert emelnek embertár­saik ellen. Megdöbbentő statisz­tika jelent meg a fővárosi lapok­ban. Békében Budapesten 250 ember dobta el magától az életet egy esztendő alatt. Tavaly egy esztendő alaít 1600 ember lett ön­gyilkos, mig 1925 év február ha­vában 250 ember fordított fegyvert önmaga ellen. Ha ilyen arányban halad az emberek öngyilkossága, ugy ebben az esztendőben éppen kétszerannyian halnak meg az­előtt, mielőtt az Úristen szólítaná el az élők soróból. Hogy hány ember emel fegyvert embertársa ellen, hány gyilkosság történik a fővárosban, hány a vidéken, erről most hirtelenében nem tudunk számot adni, Aki azonban nap­ról-napra olvassa a lapokat, meg­állapíthatja, hogy nincs olyan nap, hogy a fővárosban vagy a vidé­ken ne történnék valami, ami meg ne döbbentse az embert, ne szól­na néhány hir valahonnan em­berölésről, vagy legalább annak kísérletéről. Az emberélet tehát nagyon olcsó. Legyen az önkéntes távozás az életből, vagy más keze által pusztuljon a legdrágább kin­cse az embernek, az élet és egészség. Nem érdekielen sorra venni az okokat, miért pusztul az olyan drága magyar élet naprólnapra feltartóztathatlanul nagyobb és nagyobb számban. Az öngyilkos­ság oka békében kilencven szá­zalékben szerelmi bánat volt. Ma alig tíz százaléka, de kilencven százaléka az öngyilkosságnak anyagi okokban keresendő. És ami még fokozza a megdöbbe­nést, családapák, családfenntartók kénytelenek a halálba menekülni, mert nem tudják megkeresni a mindennapi kenyeret. Az anya­giak áldozatai tekintélyes részben az ipari munkások soraiból ke­rülnek ki Budapesten, de meg­döbbentően nagy azon értelmi foglalkozásúak száma is, akik a megélhetés hiánya miatt vetik el maguktól az életet. A gyilkosságok száma már meg­oszlik a főváros és a -vidék kö­zött. A fővárosban nagyobb a kockázat egy-egy rablógyilkos­ságra, mert hiszen ott sűrűbben laknak az emberek, nagyobb a rendőri készenlét, hamarabb kézre­kerül s majd a törvény jóvol­tából kötélre. Viszont vidéken, a szétszórt falvakban, tanyák között nagyobb biztonságban hiszik ma­gukat az emberek és sokkal nai­vabbak is, azt gondolván, hogy a bün nem kerül napvilágra. Pedig a vidéki gyilkosságok tetteseit is hamar megkeríti a csendőrség. Tiz év óta egyéb se történik a világon, mint a fegyver haszná­lata. Végre itt volna az ideje, hogy fegyver helyett munkaeszkö­zök kerüljenek ez emberek ke­zébe. Nagyon messze vezetne annak újbóli taglalása, hogy mik a rugói az öngyilkosságnak, de még inkább a gyilkosságoknak. Egyetlen mondatban kifejezhetjük azonban az okokat. Ugy az ön­gyilkosság, mint a gyilkosság leg­főbb előidézője: a nehéz meg­élhetés, a gazdasági bizonytalan­ság. Ez a két fogalom szinte fedi egymást és mind a kettőnek a megszüntetése csak felülről jöhet. Nem gondolunk csupán a kor­mányra, mint a hatalom birtoko­sára, de épp ugy kezében van ennek kulcsa a társadalom veze­tőinek, a kereskedelem, az ipar vezéreinek, a mezőgazdaság irá­nyitóinak, a munkásság szerve­zeteinek. Csak éppen az a baj, hogy egyedül egyik faktor sem tud csinálni semmit. Össze kell fogni ezeknek az erőtényezőknek, támogatni kell egymást a politikai vezetőknek és a társadalmi vezé­reknek, a közgazdasági hatalom tulajdonosainak. Több mozgási szabadságot adjon a kormány az embereknek s akkor önkéntes se­gítséget nyer a hatalom az ellen­zéknél, de segítséget kap a köz­gazdasági hatalmasoknál is az ország felsegitése érdekében. Két nap óta csak a postán kapható mindenféle bélyeg A kereskedőktől megvonták a bélyegárusitást A közönséget is sérelem érte (A Közlöny eredeti tudósitásaj Két nap óta kellemetlen meglepe­tésül szolgál az ügyes-bajos kö­zönségnek, hogy ha akár okmány-, akár számla-, akár forgalmiadó­bélyegért a szokott elárusító helyre megy, ott azzal utasítják el, hogy már nem árulnak bélyeget, minden­féle bélyeg csak a postán kap­ható. Utána jártunk a dolognak s a helyzetet a következőkben ismer­tetjük : A pénzügyi kormány legújabban az összes bélyegek (tehát a törvény­kezési és adózási bélyegek is) ki­szolgóltatását a m. kir. postára bizta. A bélyegárusitásra jogosított kereskedők és tőzsdék kaptak is értesítést erről az uj rendről a postától, sőt azt is közölték velük, hogy a posta bizonyos bélyeg­kontingenst hitelbe is hajlandó adni nekik, csak intenzive foglal­kozzanak a bélyegárusitással. Annál nagyobb meglepetésül szolgált, hogy két nappal ezelőtt a posta a bélyegek kiszolgálta­tását az elárusítók részére meg­tagadta és kijelentette, hogy egyes, a külső városrészekben fekvő he­lyek kivételével, ezentúl minden­féle bélyeget csak a postahiva­talban lehet kapni. Természetesen ez az intézkedés rendkívül sérelmes, sőt egyes ese­tekben exisztenciát veszélyez­tető azokra a kereskedőkre és tőzsdékre, melyek közül — egyik­másik — már évtizedek óta fog­lalkozik bélyegárusitással. De sé­relmes a nagyközönségre is, amely­nek, ha egy számlához, vagy egy kérvényéhez bélyegre van szük­sége, a postára kell érte bemennie. Szerdán történt az adóhivatalban, hogy vidéki gazdáknak állatfor­galmi adót kellett leróniok. A hi­vatalból a postára küldötték őket, hogy vegyenek óllatforgalmi adó­bélyeget. Hosszú ideig keresték a postát, végre visszajöttek — ok­mánybélyeggel. A postahivatalban nem mondták meg pontosan, mi­lyen bélyegre van szükségük, a hivatalnoknak nincs ideje minden egyes felet kikérdezni s igy egész délelőtti fáradságuk kárba veszett. De zúgolódnak az uj rend miatt az ügyvédek is, akiknek, hacsak pénzüket nem fektetik bélyegbe, minden irattal előbb a postára kell szaladniok. Viszont a posta Csabán ennek a feladatnak nem is tehet kellő­leg eleget, már csak az épület szűkös volta miatt sem. Nem hisz­szük, hogy az elárusítóktól meg­spórolt egy százalék jutalékot nem fogja felemészteni a megnöveke­delt adminisztráció. A cserét pe­dig* igazán nem éri meg a közön­ség indokolatlan zaklatása. A kérdéssel egyébként sürgősen foglalkozni fog a Kereskedelmi Csarnok, hogy a sérelmet szenve­dett kereskedők érdekeit meg­védje. Leirert előre megfontolt szándékú gyilkossággal vádolják Budapest, márc. 6. Tegnap dél­után szállították át a rendőrkapi­tányságról Leirer Lőrincet az ügyészség fogházába. A rendőr­ségen bizonyos kivételes bánás­módban részesítették, az ügyész­ségen azonban épen ugy bántak vele, mint a közönséges rabokkal. Ötvös József dr. fogházorvos ma megvizsgálta a tegnap beszállított rabokat, hogy azokon nem talál­ható-e valami külső sérülések nyoma. Leirerről a vizsgálat során kiderítette, hogy semmiféle sérü­lése nincs. Sooky ügyész ma dél­ben az összes iratokat beterjeszti a vizsgálóbíróhoz. Az ügyészség Leirert előre megfontolt szándék­kal elkövetett emberöléssel páro­sult rablás bűntettének gyanúja miatt tartóztatta le és kéri további fogvatartását. Vass miniszter az épít­kezések megindulásáról Budapest, márc. 6. Vass nép­jóléti miniszter a következő nyilat­kozatot tette: — A 30 milliárdos összeg köz­munka céljára való forditásáról mór megtörtént az intézkedés. A legsürgősebben megindul az egész országos közmunka lebonyolítása. A magánépitkezés támogatására szolgáló hitelről tárgyalást folytatok Bud pénzügyminiszterrel. Első­sorban arról van szó, hogy vissza­állítsuk azokat a régi adókedvez­ményeket, amelyek békeidőben megillették az uj építkezőket és az építkezéseket, akkor 15—30 évig terjedő adómentességhez jutottak az uj házak. Terjednek a rotorljajók London, márc. 6. Mint jelentik, britt hajóstársaságok a hamburgi hajógyárban 5 darab, egyenként 10.000 tonnás rotorhajót rendeltek meg. 77 Tiszába ölte az anyját Szeged, márc. 6. Február 1-én Csongrádon a Tiszából egy 65—70 évesnek látszó, teljesen meztelen női hullát fogtak ki. Már az első hullaszemle alkalmával felmerült az a gyanú, hogy bűntény történt. A törvényszéki orvosi vizsgálat ezt meg is erősítette, mert meg­állapította, hogy a hulla belsejében méreg maradványok vannak. A csongrádi rendőrség intézkedett, hogy az ismeretlen hulla személy­leirását országosan körözzék. Erre Cibakházáról bejelentés érkezett, hogy ott eltűnt egy asszony, aki még a mult év novemberében távozott el lakásáról. Az értesí­tésre egy csongrádi rendőrfogal­mazó Cibakházára utazott és ki­derítette, hogy a talált hulla Antal Andrásné, szül. Sebők Juliannával azonos. Az áldozat leányét vették gyanúba, aki hosszas tagadás után végre megtört és beismerte, hogy ő mérgezte meg az öreg asszonyt. |Harisnya, keztyü, fehérneműi I TESCHER IMRE A M D 11 4 8 i Y-U T V. MUMirwfiíTniT I R M ' n- r- HÍ-ITÍIIÜ~-IÍ II" MVI ^ÍRWRRRTH wa N IÉÍ.I V V^ ^III 'R.IN IIIII IIIII>II[WTIIARIIIRIIII)>II'M , I|^IIIII»>IWIIIMWI|III|I>I HUH , ,N

Next

/
Oldalképek
Tartalom