Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-04 / 51. szám

Békéscsaba, 1925 március 15 Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám SMEGYEI Politikai napilap ElőfUetési dij&k : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszwkesztő ; Dr. ®ys»gyösi János. Falelőa «aerkes«tői P .-Horváth Eesső, Telefonss&m.: 7 Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Békéscaabia, Q. ker. Ferencz József-tér 20. tz. — Hitdvtéa díjszabás szerint. Titkos, vagy nem titkos? Nemsokára a parlament elé kerül alkotmányjogi törvényeink legfontosabbika, a választójog kérdése; de még a törvényjavaslatnak nyilvánosságra hozatala előtt a kiszivárgott hirek alapján háborgó kavargásba jutott az egész magyar politikai élet. Megvalljuk őszintén: igenis valljuk, hogy a magyar kibontakozás utja egy becsületes, demokratikus választójog megteremtése, de nem feltétlenül a mindenféle demagógia által is bőségesen kihasznált úgynevezett általános választójogé. Sajnos, nemcsak a parlamentnél, de municipialis testületeknél, a megyei, városi és községi kormányzatok életében tett elszomorító tapasztalatok is azt mutatják, hogy a választójog egész széleskörű kiterjesztésével bekerülő inferiorus és legtöbbször detuagóg elemek sem a kellő érettséget, sem az okulásra, vagy előhaladásra szükséges akaratot és józanságot nem mutatják és igy vagy kerékkötői minden fejlődésnek, vagy felelőtlen küllői forradalmi lökéseknek, tehát mindenképen a természetes, ugrások nélküli haladásra veszedelmesek. A nagy tömegekből való kiábrándulás különösen a mi agyonzilált országunkban indokolt, ahol egyébként a tömegeknek vezetőikből és a felelős politikai tényezőkből való bizonyos, letargikus kiábrándulása is érthető. Amikor azonban mindez telismerjük, egyszersmind hangoztatjuk azt is, hogy a nyugodt kibontakozásnak alapfeltétele egy becsületes és demokratikus választójog törvénybeiktatása. Legyen az igenis demokratikus, vagyis egyenlően terjedjen ki minden állampolgárra, aki állampolgári jogaival kötelességszerűen élni tud és nyújtson lehetőséget az érvényesülésre a kisebbségnek is. De mindenekfelett legyen becsületes, vagyis a polgárt, akinek jogot ad, ennek a jognak őszinte gyakorlásában semmi körülmények között ne gátolja. Ennek pedig egyedüli biztositéka a titkosság lehet és a választási eljárások törvényben szigorúan szabályozott tisztasága. A frivol játéknak a politikai jogok körül meg kell szűnnie. Mindenki és többségben levő törvényhozóink is óvakodjanak attól, hogy a jogadás terén rejtett, vagy nagyon is átlátszó ajtókat hagyjanak a jogfosztásnak. Félrenemmagyarázható nyíltságot a törvényben és el nem csavarható titkosságot a szavazásban — e/.t kívánja a becsület, amelynek nem lehetnek hátsó kibúvói. Mert különben: semmi se tart örökké s a fegyver vissza is sülhet. Leirer Lőrincet a rendőrség őrizetbe vette Budapest, március 3. Tegnap délelőtt a detektívek, akik Leirer Lőrinc szomszédjait kérdezték ki Leirer életmódjáról, rendkívül fontos tanút találtak. Luif Teréz, egy péküzlet alkalmazottja a következő rendkívül fontos vallomást lette: — Karácsony előtt, vagy karácsony után, a napra már biztosan nem emlékszem, reggel 8—9 között megjelent az üzletben Leirer Lőrinc, aki napi vendégünk. Ekkor is bejött és egy zsemlyét kért, majd a tárcájából elővette a 132 centiméternyi hosszú rózsaszínű angoltapaszt és kalapját levéve, bal halántéka felé mutatva igy szólt: „Legyen szíves, ragassze ezt a tapaszt ide a homlokom mellé". Akkor láttam, hogy egy körülbelül 1 cm. hossuságu szakadozott sebhely van ott. „Mitől véres a homloka?" — kérdeztem. Először látszott, hogy zavarba jött, majd igy szólt: „A villanykapcsolóba ütöttem bele a homlokomat." Ezenkívül még két embert hallgattak ki. Egyik egy kávéháztulajdonos és a fia, akik arra vonatkozóan tettek vallomást, hogy Leirer Lőrinc arra kérte meg őket, hogy miután ő érzi, hogy beteg lesz, néha-néha nézzenek fel a leánya lakásába, aki elutazott. Azt mondotta még, hogy ha a leánya nem nyitna ajtót, ez annyit jelent, hogy még mindig uton van. A mai házkutatásnál Leirer Lő1800 holddal növekedett a vármegye területe Területeket csatoltak Békésmegyéhez Aradmegyétől rinc lakásában a szekrények átkutatása után a falon levő képeket akasztották le és végigkopogtatták a falakat, hogy nem találnak-e rejtekhelyet. Hiábavaló volt a fáradozás, semmit sem találtak. Most a füstvezetékajtót nyitották ki és létrákra kapaszkodva ezt a csarnokot vizsgálták át a legalaposabban, majd a redőnytartó tokját szedték szét, hogy hátha otl rejtett el valamit a gyanúsított. A további kutatás a padlózatra és a menyezetre terelődött, amelyet négyzetméterenként kutattak át, de hiábavaló volt minden igyekezetük, a legkisebb gyanús dolgot sem találták. Már-már ugy látszott, hogy nem sikerül semmi gyanús tárgyat sem találniok, amikor az egyik detektív az egyik fiókban, amelyben mindenféle lim-lom hevert, egy rendkívül finom müvü elefántcsontnyelü, hosszú zsebkést talált. Ez a zsebkés vadonatúj, csupán a hosszabbik, mintegy 7—8 cm. hosszú pengéjén látszott egy folt. Hogy ez a folt mitől eredt, azt természetesen ott a helyszínen megállapítani nem lehetett. V2ll-re lettek készen a detektívek és elmentek a Leirer tulajdonát képező üllői-uti házba. A detektiveknek végig keli nyomozniuk a ház minden zege-zugát, ugy, hogy valószínű a késő délutáni órákig el fog tartani, amig ezzel a házkutatással készen lesznek. Leirer Lőrincet a rendőrség őrizetbe ivette. (A Közlöny eredeti tudósítása.) AImássy Dénes gróf és József főherceg aradmegyei nagybirtokosok a trianoni szerződés megkötése óta azon fáradoztak, hogy birtoktestüket, amely a Magyarországnak megmaradt vármegyerészen terül el, a csonka Aradvármegye közigazgatásától Békésvérmegye közigazgatásához csatoltassák át. Csonka Aradmegyéből ugyanis alig maradt meg pár ezer katasztrális hold, amely — noha Békésvármegye közvetlen szomszédságában terül el — közigazgatási tekintetben Makóhoz, Csanád-, Arad- és Torontálvármegyék székhelyéhez tartozott. Ez az állapot a rossz közlekedési viszonyok miatt tűrhetetlen volt. A birtoktesteken lakó embereknek a távoli és nehezen megközelíthető Makóra kellett járniok hivatalos ügyeik elintézése céljából, holott Békésvármegye székvárosa a közvetlen szomszédságukban volt és könnyű szerrel volt megközelíthető. A birtoktestek Gyulavarsánd és Feketegyarmat községek határában terültek el. Almássy Dénesnek 1626 holdas Galbács nevü birtoka volt az egyik és József főhercegnek 173 holdas Bedőszeg nevü birtoka volt a másik. Az átcsatolás iránti mozgalom most járt csak eredménnyel. A három csonka vármegye, valamint Békésvérmegye beleegyeztek abba, hogy ezt a két birtokdarabot — amelynek területe összesen 1800 katasztrális holdat tesz ki — a csonka Aradvármegyétől Békésvármegyéhez csatolják át. A két birtoktest ezentúl Gyulavári község határához fog tartozni. Az átcsatolásra vonatkozóan a belügyminiszter a megegyezési határozatokat jóváhagyta és az átcsatolást megengedte. Ezzel most a vármegye eddigi 637.815 kat. hold területe 639.614 kat. holdra növekedett. Egyidejűen egy másik átcsatolósi mozgalom is közeledik a megéréshez. Török Mátyás és társai 106 hold 900 négyszögöl terület átcsatolását kérik, ugyancsak a csonka aradvárrnegyei Gyulavarsánd határából Gyulavári község határához. Aradvármegye területének ebbe a megcsappanásába már beleegyezett, úgyszintén Békésmegye is megengedte az átcsatolást, mégis az ügy még befejezetlen, mivel a belügyminiszter még nem döntött afelől: megengedi-e az átcsatolást. Zürichben a magyar koronái 72- ei jegyezték. Egy nap rádióműsora Mit hallgathatnánk ma este rádión, ha szabad volná (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amerikában már a földmivelő is, miközben ás vagy kapál, a mellette lévő, hordozható broadcasting készüléken koncerteket hallgat, mi pedig egyelőre csak a rádiórendeletet várjuk, hogy szabad legyen a világ legfrissebb kulturhálózatába bekapcsolódnunk. A monopoliumaspiránsok tülekednek, a magyar rádiórendelet pedig — őszinte pirulásunkra — ,még egyre késik. Érdekesség szempontjából a Magyar Rádió Újság alapján összeállítottuk, mit lehetne például ma este 7 órakor rádión kihallgatnunk, feltéve, hogy a rádió már engedélyezve volna. A műsor a következő : Ma szerdán este 7 órakor : Berlinből (hullámhossz 430 és 503) Marschall dr. előadását az afrikai álomkórról és gyógyszereiről, Frankfurtból szimfonikus hangversenyt, Londonból (h. h. 365) The Gladiolus előadását, Madridból spanyol táncmuzsikát, Párisból [Harisnya, keztyii, § TESCHER IMRE} A K 1> íi fehérnemű 4 S § Y - U T 7.