Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-22 / 43. szám

G6IEB SZÁM ARA 1WWW KOROUA Békéscsaba, 1925 február 22 Vasárnap 52-ik évfolyam, 43-ik szám BEKESH KÖZLÖNY Polilikai napilap Elöflaetóal dijak : Melyben él vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 koront. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Fősietkesztő : Dr. Gjöagyőal János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Resső. Telefonnám:: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hixdetéa díjszabás szerint. Egy r§ndőrdijnokof gyanúsítanak Leirer TJmdíia meggyilkolásával Budapest, febr. 21. Ltirer Amáliának volt egy szőke elegáns fiatalemberismerőse. akivel hollandi barátjának távolléte alatt kávéházban, sőt színházakban is látták. A házkutatás alkalmával Leirer Amália lakásán meg is találták ennek a fiatalembernek fényképét és megállapították róla, hogy azonos Krug Márton, volt rendőrdijnokkal, akit különböző szabálytalanságok miatt még 1922ben bocsátottak el a rendőrségről. Hogy csakugyan ő követte-e «1 a rablógyilkosságot, ezt még -nem tudják, annyi azonban bizonyos, hogy igen sok körülmény ráuall. Szüleinek lakásán azt a íelviláaositást adták, hogy egy ideje Bonyhádon tartózkodik, ahol az utóbbi időben sikerült neki állást találni. A délutáni órákban intézkedtek, hogy detektívek utazzanak le Bonyhádra és ha tényleg ott találják a fiatalembert, azonnal hozzák magukkal Budapestre. A visszaérkezést a kora délutáni órákra várják. Az ezzel kapcsolatos hírek, amelyek szerint a kiküldött detektívek mér el is fogták a fiatalembert, teljesen valótlanok, mert a főkapitányság értesítést még nem kapott. Tlem indiíolíak ujabb nyomozást a Somogyi-Bacsógyilkosság ügyiben Budapest, febr. 21. A reggeli lapok azt a hírt közlik, hogy Csáky Károly honvédelmi miniszter elrendelte a Somogyi-BacsŐ-gyilkosság ügyében az ujabb nyomozás megindítását. A Magyar Hírlap tudósítója erre vonatkozólag kérdési intézett Cséky honvédelmi miniszterhez és azt a választ kapta, hogy «zekkel a hírekkel szemben még a mai nap folyamán meg fog jelenni á hivatalos cáfolat. n tábla §li kerül a Tlépszava Károlyi pert Budapest, febr. 21. Fekete Jenő újságíró, a Károlyi-vagyon elkobzásával kapcsolatban cikket irl a Népszavába, amelyben Károlyit a nép igazának harcosául állítja be, a vagyonelkobzési pert pedig igazságtalan hajszának minősiti. Az ügyészség ezért vádat emelt ellene, a budapesti büntetőtörvényszék azonban a vád alól felmentette. Az ügyészség felebbezése folytán a tábla ma tárgyalta az ügyet és utalva arra, hogy a vagyonelkobzásijperben már jogerős itélet van, a l bizonyítások kiegészítését rendelte el és a Károlyivégzés beszerzését. Teljes pangás a csabai üzletekben Nincs pénx, nincs "vásárló — A pesti nagybankok magatartása hitelválságot idézett elő — A Nemseti Bank fokozottabb óvatossága (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szanálás óta egyre fokozódó és már-már megszokott panaszok között is megdöbbentően hat az az ijesztő pangás és pénztelenség, amely a legutóbbi napokban a csabai kereskedelmi életben észlelhető. Az üzletek, jóllehet áruval dúsan meg vannak rakva, hasztalan várnak vásárlókra s néha órák is elmúlnak, mig a forgalmasnak ismert boltokba is betéved egy egy vevő. Még a textilüzletekben is ijesztően megcsappant a forgalom, sőt fűszeresek állítják, hogy a háztartások mindennapi füszergzükségletüket is erősen lecsökkentették. A jelenség magyarázata az, hogy a pénzhiány egyre érezhetőbbé válik s mindenki akarva, nem akarva redukálja szükségletét. Nincs pénz, nincs vásárló. Ezekben a válságos időkben tűnik ki leginkább, hogy gazdasági életünknek tartóoszlopa és éltető ereje a mezőgazdaság. A rossz termés, egybeesve a szanálás parancsolta súlyos megterhelésekkel, katasztrofálisan hatott gazdasági forgalmunkra. Ma már a gazdának sincs pénze, egyrészt, mert az aranykoronás adók őt is erősen igénybevelték, másrészt, mert a gabona érának emelkedését látva, búzájától, kukoricájától nem válik meg, hanem inkább magas kamatozású kölcsönpénz után szaladgál. De hiába. A csabai nagy pénzintézetekben hallottuk, hogy mesz»ze földről, Csanádból. Biharból jönnek gazdák, olyanok, akiknek földjük, értékes fundus instruktusuk, házuk, egyszóval nagyon tekintélyes vagyonuk van, kölcsönért könyörögni, azonban az intézetek a rendelkezésükre álló kévéi pénzből nem tudják kielégíteni őket. A fővárosi lapokban olvashattuk, hogy a pesti nagybankok a vidéki intézeteknél erősen leszorították kölcsöneiket. Ez a magatartás idézhette elő azt az akut hitelválságot, amely a mai üzleti pangásnak kétségkívül egyik, ha nem kizárólagos okozója. Az aggasztóan érezhető pénzhiánnyal kapcsolatban hire terjedt annak, hogy a Nemzeti Bank a hitelkontingenseket leszállította. Ebben az ügyben kérdést intéztünk a Nemzeti Bank csabai fiókjához, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a hitelek megszorításáról, legalább is a csabai fióknál nincsen szó, a benyújtott váltókat épen olyan arányban számitolják le, mint azelőtt és a hitelek megszorítására semmiféle utasítást nem kaptak. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a cégek váltóinak leszámítolásánál — az ujabban elburjánzott kényszeregyezségek a szaporodó csődök után — a Nemzeti Bank a bonitást illetőleg fokozottabb óvatossággal jár el. Békéscsabán, de a megyében általában — egy pár jelentéktelenebb esetet leszámítva — a cégek eddig még megfeleltek fizetési kötelezettségüknek. ami dicséretére válik kereskedelmünknek. De illetékes pénzügyi körökben tudni vélik, hogy a súlyos gazdasági válság máris olyan fizetési zavarokba juttatott egy-két kereskedőt és vállalatot, amelynél a fizetésképtelenség közeli bejelentése elmaradhatatlan. Minden bajnak a tulajdonképeni oka ott van, hogy stabil korona mellett pénzünk vásárló ereje belföldön csökkent, vagyis egyszerűen mondva, a korona nem romlott, de a gabona, a megélhetés, az ipari cikkek drágultak, a munkabérek és üzemköltségek növekedtek, az adóterhek a végsőkig sulyosodtak, ami mind pénzszűkét idéz elő. Azokat a válságos időket, amelyek a szanálás után ugy Németországban, mint Ausztriában bekövetkeztek, a magyar gazdasági élet most küzdi át. Ez pedig egyaránt próbára tesz minden gazdasági réteget. Más orvosság és más jelszó nem lehet erre, mint volt a háború alatt: Csak kitartani ! Az idegenek rendőri jelentkezését beszüntetik Uj letelepedési rendeletet bocsát ki a belügym in isxterimn A letelepedés és az idegenek itt tartózkodása körül a békeszerződés, amint ismeretes, rengeteg zavart és bonyodalmat támasztott. A főváros sés az államrendőrség illetékes ügyosztályai ez ügyekben a legnagyobb nehézségekkel küzdenek. Ez a zavaros állapot, ugy látszik, végre megszűnik. A belügyminisztérium ugyanis, amint értesülünk, utasította az illetékes hivatalokat, hogy a további letelepedési kérvényeket ne vegyék figyelembe, mert teljesen uj szabályrendelet készül és az eddig kiadott letelepedési engedélyek érvénytelenek. Az uj letelepedési rendelet szerint az engedélyeket fényképpel látják el és ezzel egyidejűen megszigorítják a letelepedés föltételeit. Az uj rendeletnek azonban jó oldala is lesz, amely különösen az utódállamok lakóit érdekli. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis minden idegen jelentkezni tartozik a kapitányság idegenellenőrző osztályán, ahol tartózkodási engedélyt kap. Ez az engedély azonban csak rövid időre — napokra — szól és 14 napnál hosszabb idő engedélyezése már o belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Elutazását is jelenteni tartozik az idegen és ezek a körülmények megnehezítik az idegenforgalmat. Ezentúl, amint az uj letelepedési szabályrendelet érvénybelép, az idegenek jelentkezési kötelezettsége megszűnik. Az idegenek útlevelét ezentúl csak az országba való beutazásnál láttamozzák és ez magában 2 hónapi itt tartózkodásra jogosít minden külön kérelem nélkül. Aki azután 2 hónapnál tovább tartózkodik, annak persze külön kell kérelmeznie s a rendőrségnek jogában lesz négy izben 14 napi meghosszabbítást, tehát ujabb 2 hónapot engedélyezni. Négy hónapnál tovább ezután idegen nem tarlózkodhatik itt, ez időpont után nyilatkoznia kell, hogy le akar-e telepedni. Az uj letelepedési rendeletet még február folyamán kibocsájtják. Zürichben a magyar koronái 72-rel Jegyezték. A városi tanács ülése A város tanácsa pénteken délután tartotta rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülés leginkább apróbb ügyeket intézett el. Iparengedélyt adott a következők száméra: Bobéj Jlona női szabó, Méder János hentes, Freyberger Mártonné bérautó, Kraszkó J. kőművesmester, Kohn Sándorné vendéglős, Rállai Jánosné baromfikereskedő, Valent András faszerszámkészitő, Muzslay Gyuláné és társa posztókereskedő, Wtisz Ignác baromfikereskedő, Bcnkó János gyümölcskereskedő, Fehér István füszerkereskedő és Michnay Mihály baromfikereskedő. Telekdarabolási engedélyt kaptak : Szolár Mátyásné, Krojcsó János és Kucsa György. Építési engedélyt kapott: Tokár Mihály, Sztankó Mihály, Kósa Márton, Guba János, Hilf Rezső, Feledy Pál, Benkó János, Faragó János és Weitzner Mór. Harisnya, keztyü, fehérnemű TESCHER I H U E A \ I> Ili • S 1' • l T 9.