Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-20 / 41. szám

E6TE8 SZABI ARA itlWW KOROKA Békéscsaba, 1925 február 20 Péntek 52-ik évfolyam, 41-ik szám BEEESMEGYEI EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. Gyöngyöli János, Felelői szerkesztői F,-Horváth Re*s8. Telefonaifcm": 7 Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Békéscsabán, D. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Tlet)éz idők Súlyosan nehezedik ma az egész magyar kereskedelmi életre két körülmény, amely egymással lényegileg szoros összefüggésben áll. Az egyik a forgóhitel hiánya, a másik a bukásoknak az a nagy tömege, amelyekről a hivatalos hirdetmények csődrovatában és a csődönkivüli kényszeregyezségekről szóló hirdetésekben találkozunk. A kereskedő úgyszólván nem mer megmozdulni. Az áruk beszerzése nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kereskedő vevőkörét kellően kiszolgálhassa. A maga tőkéjét azonban a készletvásárlásba nem fektetheti bele, mert levitte a drága megélhetés, a sokféle magas adó, vám- és bélyegilleték, kényszerkölcsön és a többi, valorizált és valorizálatlan állami és községi tehertétel, amely ránehezedik. Amellett kockázatossá teszi a lelkiismeretes kereskedő számára a nagyobb árubeszerzést az arany nak romló árfolyama, amely talán kevésbé jelentkezett volna súlyos tételként akkor, ha inflációs időszakban mutatkozik, de ma sokakat egyenesen elijeszt a vásárlástól. Kiderült ugyanis, hogy a szanálással el lehetett ugyan érni a magyar papírkorona jegyzésének bizonyos állandósulását, sőt csekély javulását is, ez azonban nem jelenti a kalkulálás teljes biztosságát. A szorzószámoknak az a sokfélesége, amely abban jelentkezik, hogy 17,000-es szorzóval kell fizetnie mindenkinek a tehertételeit akkor, amikor a tényleges aranykoronaérték 14,500 körül mozog s amikor a vámoknál fizetendő aranynak a szorzószáma 15,100, sőt 14,800-ra szállott alá, lázas tünet. A lázas tünetnél pedig sokszor áll meg a szakértő orvos is, törvén a fejét rajta hiába, hogy milyen betegséget állapítson meg a csillogó szemű szenvedőn : könnyű muló bajt, vagy esetleg a tüdő tönkremenetét, a szervezet feltartózhatatlan romlását. A becsületes kereskedő félve óvakodik attól, hogy nemcsak hogy csődbe kerüljön, hanem attól is, hogy a csődönkivüli kényszeregyezség hirdetettjei között szerepeljen. Ha azonban bátortalansága folytán nem szerez a maga boltja számára idejekorán árut, könnyen kerülhet rosszabb helyzetbe azzal az élelmes versenytársával szemben, aki kevesebbet törődik egyéni jó hírnevével s a pillanatnyi haszonért azt is kockára teszi. Hiszen már eddig is a könnyelmű kereskedők piszkos versenye okozta, hogy az ő becsületes megélhetése annyira megnehezült. A legrosszabb elhatározás azonban a kereskedőre nézve az, ha látván az eléje tornyosuló nehézségeket, megijed és üzletét elárvulni hagyja, a raktártalan üzletből a bevásárlÓKat, akik nem kapják meg nála a keresett árut, versenytársához engedi átmenni. Ezen 8 nehéz időn, amely a magyar kereskedelemnek 50 esztendő óta a legnagyobb megpróbáltatása, csak a közös eljárás, az együttes működés segíthet. Erre kell egyesülniük a becsületes kereskedőknek, hogy tanácsot kapjanak, amely az ő érdekeiket szolgálja, de amely követése mellett nem jönnek összeütközésbe a más íoglalkozásuakkal, rontván igy a maguk társadalmi hitelét azokkal szemben, akik végül is az ő vásárlóik és akiknek a tartózkodása a vásárlástól okozza most is a legnagyobb válságot. Az egyenlőtlen teherviselés, a túlzott adóteher, a szövetkezeti támogatásnak sokszor elhibázott eszközei, a közhatósági üzemek versenye stb. mindez csak együttes komoly munkával küzdhető le. Ha a kormánynak módjában lesz a tisztviselők széles rétegeinek sorsán könnyíteni, igy őket vásárlásra képesebbekké tenni, ha sikerül befektetésekre, közmunkákra tényleg számottevő összegek felmentését kapni a Népszövetség főbiztositól s igy a forgalmat emelni, a munkanélküliséget pedig csökkenteni, akkor talán mégis csak eljön az az enyhülés gazdasági, főként kereskedelmi téren, amelynek elérkezését olyan nehezen várják a kereskedők, de amelynek eljövetele nemcsak nekik fog könnyebbülést jelenteni, hanem az egyonzaklatott, letiport magyar társadalomnak is. F.E. Ti nemzetgyűlés Jókai- emlékünnepe Budapest, febr. 19. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén ugy határozott, hogy a mai ülésnek kezdetét Jókai emlékének szenteli. Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés ; elnöke hosszú, nivós beszédben méltatta Jókai jelentőségét, majd Klebelsberg Kunó kultuszminiszter emelkedett szólásra és Jókairól mint a magyar érzelmi világnak nagy pedagógusáról szólt. Utána Pékár Gyula beszélt. Majd a napirend tárgyalására tért át a Ház, a népjóléti tárca részletes vitájára. Jlem igaz a bonvédelmi miniszter távozása Budapest, február 19. Illetékes helyen a honvédelmi miniszter távozásáról szóló hírekkel kapcsolatban a leghatározottabban megcáfolják azokat a híreket, amelyek Csáky Károly távozásáról szólnak. Csáky nemcsak Bethlennek, hanem a kormány összes tagjainak teljes bizalmát bírja és sohn a legkisebb ok sem merült fel arra, hogy a kormány távozásával foglalkozzék. Tény az, hogy Álgya-Papp Sándor tábornok több hónappal ezelőtt távozott József főherceg oldaláról és a honvédelmibe nyert besztást, államtitkári rangban mint csoportfőnök. Minden olyan hir, amely Álgya-Papp tábornoknak miniszterré való kinevezését célozza, légből kapott valótlanság. felfüggesztették négij képviselő mentelmi jogát Budapest, febr. 19. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma ülést tartott. A bizottság Hedri Lőrinc előadásában letárgyalta Eckhardt Tibor, Peyer Károly, Zsirkay János és Vanczák János (11 rendbeli) mentelmi ügyét és ugy határozolt, hogy ezekben a mentelmi jog felfüggesztését hozza javaslatba. Hadjárat a játékbankok ellen Budapest, febr. 19. Ádáz harc folyik a játékbarlang felállításáért. Képviselők nyilatkoznak, miért nem tűrhetünk játékkaszinót Magyarországon. Á játékbarlang intézményesiti a naplopást, a szerencsehajhészást és az idegen, kétes elemek légióit. feloszlott hullát találtak egy budapesti lakásban Budapest, február 19. Ma délben telefon®n jelentették a főkapitányságnak, hogy a Teréz-körut egyik lakásában holtan találtak egy nőt, aki gyilkosság áldozata lett. A nyomozás a következőket állapította meg: Lehrer Amália, aki mint textilgyári hivatalnoknő van bejelentve, nem üz foglalkozást, hanem mint félvilági nő élt. Előkelő élelmódot folytatott. Lehrer Amáliát utoljára 8 héttel ezelőtt látták, amikor azt mondotta, hogy elutazik Budapestről egy ismert téli fürdőhelyre. A lakást akkor lezárta és a lakbért is más fizette ki helyette. Ma azután megállapították, hogy Lehrer Amália nem utazott el, hanem a lakásban van. Betörték az ajtót és ott találták Lehrer Amália már teljesen feloszlásnak indult holttestét. A rendőrség megállapította, hogy • bűncselekményt 8 héttel ezelőtt követhették el. A rendőrség nyilvánvalóan a Léderer-eset tanulsága alapján nem ad felvilágosítást a lapoknak, az újságírók annyit mégis megállapítottak, hogy a meggyilkoltra hogyan akadtak rá. Ma reggel apja, aki vidéki gazda, meg akarta látogatni. A zárt ajtót feltörette. A lakásban leánya oszlásnak indult holttestére bukkant. A holttest feje baltával volt széttörve és a holttest párnával volt letakarva. A gyilkosság december 21-én történhetett, mert a zárt lakásban a holttest mellett december 21-iki újságot találtak. Zürichben a magyar koronát 72-vel jegyezték. A késlekedő kultuszminisztérium Még mindig nem hagyta jóvá a népművelési alap köl tségvetését (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye iskolánkivüli népmü" velési bizottsága a vármegyeházán ülést tartolt, amelyen Szentkereszty Tivadar tanfelügyelő elnökölt. Az ülésen a választmányi tagok majdnem teljes számban jelenlek meg. Az ülésen Tantó József népművelési titkár töltötte be az előadó tisztét és mint ilyen, terjedelmes jelentésben számolt be a vármegyei népmüvelés terén történt időközi változásokról és egyéb eseményekről. Feltűnést keltett a választmány előtt az a bejelentés, hogy a vármegyei népművelési alap költségvetését, amelyet még szeptemberben terjesztettek fel a vallás- és közoktatásügyi, minisztériumba, még a mai napig sem küldték vissza a vármegyére. A minisztérium a költségvetés jóváhagyásával még mindig késlekedik, ami azt eredményezi, hogy a bizottság működésében nemcsak nagy zavarok vannak, hanem az teljesen meg is akad. A bizottság a jogerőre emelkedett költségvetés hiányában nem tudja megtartani a népművelési előadásokat és más tekintetben is akadályozva van működésében, mindazokban, amelyek anyagi vonatkozásúak. Tudvalevő, hogy annakidején Békésvármegye községei négyszázalékos külön pótadót szavaztak meg a vármegyei iskolánkivüli népmüvelésre. Ezeket az összegeket a községek lelkiismeretesen beszedték és beszállították a vármegyére, hat község kivételével, amely ugy látszik, nem vette komolyan a pénzbeli igéretét, amikor annak a beváltására került a sor. A bizottság most ezt a hat községet megsürgeti a népművelési pótadó beszállítására. Mint amennyi a vármegye öszszes községeitől ezen a cimen befolyik, ygyanannyi lenne az állam hozzájárulása is a népművelési alaphoz. A kultuszminiszter azonban számszerűen még nem nyilatkozott, mivel nem tudja, mennyi fog erre a célra rendelkezésére állani a saját költségvetésében. Ezért késlekedik a népművelési költségvetés jóváhagyásával, ami aztán megbénítja és teljesen megakasztja a bizottság működését. 270 csőd, 340 kényszer egyezség Budapest, febr. 19. Január óta lavinaszerűen emelkednek a fizetésképtelenségek. 270 csőd és 340 kényszeregyezség volt ebben az évben.