Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-06 / 4. szám

2 SSEKESIHEOÍF! ÜCOZLOÍÍ* Békéscsaba, 1925 január 6 zottság tűzi ki a választás termi­nusát, megalakítja a szavazat­szedő küldöttségeket, amelyeknek tagjai esküt tesznek. A szavazat­szedő küldöttség elnöke és tagja csak olyan választó lehet, aki az illető választókerületben lakik. Az igazolóválasztmány a választás kitűzése után köteles minden vá­lasztónak szavazójegyet kézbe­síteni. A jelölésekre vonatkozó aján­lásokat a választást megelőzőleg nyolc nappal kell az elnöknek átnyújtani legalább ezer aláírással. Annyi jelöltet kell állítani, ahány rendes és póttag esik a kerületre. A jelölteknek a királyi közjegyző, vagy a kerületi elöljáróság előtt hitelesített írásbeli nyilatkozatban kell igazolni, hogy a jelölést el­fogadják. Az ajánlók szavazókö­rönkint egy vagy két bizalmi egyént alkalmazhatnak. A szavazás mindenütt két napig tart. A rendelet második része a testületek és intézmények jelölési jogáról szól, amely jogot a válasz­tási év november havában kell gyakorolni. Az egyesületek közgyű­lésük utján gyakorolják ezt a jo­got, még pedig titkos szavazással. Az államfői kinevezésekről a szé­kesfővárost és az intézményeket a belügyminiszter értesiti. A ren­delet harmadik és negyedik része a kerületi választmányok válasz­tásairól intézkedik és átmeneti intézkedéseket tartalmaz. Ujabb harc a tüdővész ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A népjóléti miniszter a tüdővész elleni küzdelem érdekében ujabb, mélyreható rendelkezéseket adott ki. A rendelkezések most érkez­tek le a vármegye alispánjához, aki azokat nyomban megküldötte a városok és községek vezetősé­geinek. A rendelkezések azt célozzák, hogy a tuberkulózis elleni küzde­lem és védekezés országosan meg­szerveztessék. Ebből a célból min­den városban és lehetőleg minden községben patronázs- (pártfogó) bizottságot kell alakítani az intel­ligens nők, a sok munkást foglal­koztató gyárak, iparosok, ipartele­pek és földbirtokosok bevonásá­val. Ezeknek rendszeresen meg­ajánlott, állandó jellegű hozzájá­rulását a mozgalom helyi vezetői számára kell majd biztosítani, hogy kellő anyagi alapja legyen mun­kájuk sikerének. A mozgalomba be kell vonni a tanítókat és az orvosokat is, akik nagy hasznára lehetnek a vesze­delmes népbetegség elleni küzde­lemnek. A tanítók leginkább a nevelés és az előzetes felvilágosí­tás tekintetében végezhetnek nagy­értékü munkát. Az orvosok vi­szont tanácsadásokkal és a fer­tőtlenítés dolgában lehetnek az ügy szolgálatára. A patronázsbizottságok mun­kája abból áll, hogy arra alkalmas tagjai felkeresik a tüdőbajosokat és őket gondozásba veszik, a be­teg családi és házi viszonyait megállapítják s mindezt a bizott­sági elnöknek részletes jelentésben tudomására adják. Az elnök az­tán a jelentés alapján teljhatal­mi'an intézkedik a beteg és csa­ládjának segítségéről, esetleges elhelyezéséről stb. Hajnali ütközet a tanyán Kilencen támadtak meg egyetlen katonát — Fütykös, bokszer és ököl — A tollfosztás vége (A Közlöny eredeti tudósitásaj Özvegy Csiják Mihályné a kereki földeken lakik, ahol a 14. számú tanyaház az övé. Tegnap, vasár­nap nevezetes ünnepséget tartottak a tanyán: a tollfosztás ünnepsé­gét, amely a falusiak számára nemcsak azért nevezetes alkalom, mert akkor bő eszem-iszom és még bőségesebb pletyka kerül teritékre, hanem azért is, mert ilyenkor adódik alkalom egy kis becsületes, derekas, nem minden­napi — bicskázásra és verekedésre is. A lefogott és pórázon tartott indulatok ilyenkor elszabadulnak és kirobbannak, az emberek pedig, akik máskor unottan és fáradtan cammognak el egymás mellett, ilyenkor könnyen felpaprikázódnak és szívesen mártanak bicskát az egymás testébe. Ilyenformán történt az özvegy Csiják Mihályné fosztóka-ünnepé­lyén is. Javában folyt a naiv és egyszerű mulatság, a fiatalság izgalmasan sugott-bugott a fél­homályos szobában. A vendégek jól szórakoztak, a tepertyüs pogá­csa és a homoki karcos aggasz­tóan fogyott. A hangulat igen emelkedett vala. Egyszerre felpattant az ajtó és — mint a moziban szokás — egy sereg baljóslatos arcú ifjú nyo­makodott a szobába. Számszerint kilencen. Miután a háziasszony megállapította magában, hogy a kilenceket egyáltalában nem hivta meg, megállapította azt is, hogy a hívatlan vendégeknél vaskos füty­kösök, pálcák és boxerek vannak. A betolakodottak erzsébethelyi legények voltak, azoknak is a leg­veszedelmesebb fajtájából, név­szerint a következők : Flender Pál és Mihály, Varga István, Or­vos János. Meliska Mihály, Balázs János és Márton, Varga János és Sipos János. A hívatlanok egy ideig ott tén­feregtek a szobában levők körül, majd összeszólalkoztak azok egyi­kével : Magyar András zenész­katonával. Az összeszólalkozás vége parázs verekedés lett, amely igen egyenlőtlen volt: Magyar Andrást, akinél sem bot, sem más egyéb öldöklő szerszám nem volt, a kilenc duhaj legíny ütni-verni kezdte. Meglepően rövid idő alatt sikerült is annyira összeverniük Magyart, hogy az félig holt volt már inkább, mint eleven. A sikeres harc után a kilenc verekedő simán távozni akart, de az idejekorán megjelent rendőrség elcsípte valamennyiüket és előállí­totta őket a kapitányságra. Fien­deréket itt reggelig őrizetben tar­tották s csak hétfőn regael bocsá­tották őket szabadon. Valameny­nyiük ellen megindult az eljárás. Az összevert Magyart a mentők a laktanya gyengélkedőjébe szál­lították. Darabokra tépett a motoros egy iskolásleányt Ujabb motorszerencsétlenség Békéscsabán — Az uccák guillotine-ja — Agyvelöcafatok az ucca sarában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békés és jámbor adófizető polgár: reggel elengeded az iskolába ki­csi, pirospozsgás, életvidám cse­metédet — s aztán reszketve, remegve lesed az időt, amikor haza kell jönnie: hazajön-e egy­általában, nem gázolt-e keresztül üde harmattestén a békéscsabai uccák nyaktilója, az AEGV mo­torosa ? . . . A száguldó, ásatag őslény, az iromba szörnyalak motoros ugyanis az utóbbi időben megirigyelte a góliát-mozdonyok „dicsőségét" : egyre-másra szedi az áldozatokat, akik éhes, mohó kerekei alá tévednek. Nemrég egy vasutast gyűrt maga alá, ma meg egy zsenge, fiatal leányiestet szabdalt szét olajos kerekeivel . . . Haza az iskolából Hélfőn délben háromnegyed egy óra tájban egész csapat iskolás­gyermek igyekezett hazafelé az Andrássy-uton. Közöttük volt Kohn Béla pincér gyermeke, egy nagyobb­családu, állásnélküli emberé. Ugyanebben az időtájban ha­ladt végig az Andrássy-uton az AEGV motorvonata, amely Bé­késről jött és amelyet egy ékalaku előrésszel elátott, benzines motor húzott. A motorvonat, amely vagy nyolc személykocsiból állott, állí­tólag rendes sebességgel haladt a vasútállomás irányában. A moz­dony előrészén az egyik fűtő, mig a másik részén a vezető tartóz­kodóit. Amikor a vonat a Trefort-ucca sarkához ért, az iskolásgyermekek csoportjából hirtelen kivált a kis Kohn Jolán, aki át akart menni az Andrássy-ut másik oldalára, mivel a Gábor Áron uccán akart tovább haladni. A motor kerekei alatt A szemtanuk, állítása szerint a kisleány abban a pillanatban, amikor a vágányokra ért, kiejtette kezéből a tolltartó fadobozát. Hir­telen lehajolt, hogy felvegye, de ebben a pillanatban a vonat oda­ért és a földre hajoló leányka testét elkapva, maga alá gyűrte. A motoros a kisleányon keresztül­gázolt, testét a szó szoros értel­mében összetiporta, majd a véres, csonka tetemet több méternyire maga után vonszolta. A szeren­csétlen leányka rettentő sikoltozá­saira a motoros nyomban megállt s a pillanatok alatt összeverődött tömeggel együtt a vasúti személy­zet az áldozat testének kiszabadí­tásához látott. Agyvelöcafatok Az emberek elé ekkor rémüle­tes látvány tárult. A halálragázolt kis Kohn Jolán feje a Trefort-ucca sinkeresztezé­Fagyás elhanyagolt esetekben is tökéletesen gyógyítható Röntgen besugárzással. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen intézete Békéscsaba, Andrássy-u. 7. I. e. (Kocziszky-palota) sénél hevert, a törzstől teljesen elválasztva. A fej csaknem telje­sen össze volt törve, a jobb arca összeroncsolva, huscafatosan és sárosan, a fej mellett pedig itt-ott agyvelőrészek, csontszilánkok és húscafatok hevertek a piszkos uccasárban .. . A test 5—6 lépéssel arrébb he­vert a sárban. A kerekek a kis­leánynak mindkét lábát elmetszet­ték, a boka- és a sarokcsont kö­zött. A megcsonkult test sebrészei­ből vastag sugárban, bőséges pa­takzással ömlött a friss, piros vér, amelyet mohón ivott be a piszkos homok... A kisleány ruhái ron­gyokká tépődtek, bemocskoltak voltak s a csonka, összetépett test közelében hevert itt-ott egy-egy iskolakönyv és irka, amelyekből délelőtt még a leckéjét mondta el a szerencsétlen kis áldozat. A vizsgálat A felháborító szerencsétlenség ügyében a rendőrség nyomban megindította a nyomozást. A hely­színi szemlét Székely Miklós dr. rendőrfogalmazó tartotta meg, a kinek intézkedésére a hullát a közkórház hullaházába szállítot­ták. A nyomozás folyik és a vizsgálat során fog kiderülni, kinek a mu­lasztása okozta a szörnyű sze­rencsétlenséget, amely fényes nap­pal oltott ki egy emberéletet, sza­porítva az AEGV áldozatainak számát. Akármit állapítson meg azonban a vizsgálat, annyi bizonyos, hogy a békéscsabai uccáknak nem sza­bad többé kivégzési hellyé válniok az AEGV jóvoltából. Meg kell fé­kezni és le kell törni uccáink szá­guldó guillotine-ját 1 (h. r.) minden nagyságban legolcsóbban kaphatók Ormai íiValar fia cégt. Schillinger Ernő vasüsletében §záraz hasábos és aprított tűzifát legolcsóbban szállít a Fafrtfysttf l-l. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg.rendelést házhoz szállltuck

Next

/
Oldalképek
Tartalom