Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-15 / 37. szám

2 bükesmegyei közlöny Békéscsaba, 1925 február 15 vebben. Indítványok és tervek is hangzottak el Róna Gusztáv, dr. Hollánder Lipót és Belanka Mi­hály részéről. Az értekezlet több, mint 2 órai tanácskozás után ért véget, A szövetkezett pártok és a Kisgazda Egylet gyűlése A most megalakult tömörülésen kivül a városi képviselőtestületi tagoknak eddig még két másik csoportosulása van. Az egyik a , választás tartama alatt egyesült pártok (Kereskedelmi Csarnok, Ipartestület, Népegylet és Szo­ciáldemokrata Párt), melyeknek tagjai a múltban is tartottak infor­matív jellegű, de nem kötelező megbeszélést és hasonló értekez­letet hivatott egybe a Kereskedelmi Csarnokba ma, vasárnap délután 3 órára. A másik a Kisgazda Egylet, ahol ma délután 5 órakor tartják a szokásos előkészítő érte­kezletüket. Hogy a Városfejlesztő Csoport megalakulása ezen az elhelyez­kedésen mennyiben fog változ­tatni, ma még nem tudni, de hogy változtatni fog, az bizonyos. Hi­szen a Városfejlesztő Csoport értekezletén dr. Tardos Dezső, a Kereskedelmi Csarnok elnöke ki­jelentette, hogy a Kereskedelmi Csarnokban vasárnap délután tar­tandó összejövetelen bejelenti a Városfejlesztő Csoport megalaku­lását s ettől fogva más értekez­leten nem jelenik meg. Érdekes, hogy a Kisgazda Egy­let mai előkészítő értekezletére — az eddigi szokástól eltérően — nemcsak kisgazdaegyleti, de más képviselőtestületi tagokat is meg­hívtak, amiből nyilvánvaló, hogy szélesebb kooperációra töreked­nek. Amennyire örvendetesnek tartjuk, hogy egyszerre annyian és annyi oldalról igyekeznek a fej­lődő város hóna aló nyúlni, épp ugy nem birjuk egészen azt a gyönge aggodalmunkat leküz­deni, hogy aztán a sok bába között — el ne vesszen a gyerek. mamvwmvvvwmmwwmmmmm* A hétfői közgyűlés póttárgysorozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői városi közgyűlés rendes tárgysorozatát csak a napokban közöltük. A tárgysorozat azóta számos más üggyel bővült, ame­lyeket a póttórgysorozatban he­lyeztek el. Megállapítható, hogy akárcsak a rendes tárgysorozat­ban, a póttárgysorozatban is leg­inkább apróbb, személyi termé­szetű ügyek szerepelnek. A póttárgysorozat eddig nyolc tárgyból áll, amelyek a követ­kezők : 1. Reisz Miksa dr. városi ügy­vezető orvos szabadság iránti kérelme. 2. Esküdtek fizetésemelési ké­relme. 3. A Rudolf főgimnázium kor­mányzó-bizottságába három kép­viselőtestületi tag kiküldése. 4. Filippinyi Samu szabadsá­golás iránti kérelme. 5. Botyánszky Mihály és tár­sainak kérelme ártézikut fúrása iránt. 6. Belanka Mihály bérmérséklés iránti kérelme. 7. Kolpaszky László dr. be­jelentése mellékfoglalkozás tár­gyában. 8. A Károlyi-ucca lakosainak kut fúrása iránti kérelme. A róm. kath. leány­egyesület hangversenye Rákospalotai Dalkör csabai szereplése (A Közlöny eredeti tudósítása) Röviden jeleztük már, hogy a bé­késcsabai róm. kath. leányegyesü­let február hó 21-én, szombaton nagyszabású hangversenyt rendez, amelynek műsorát pazar bőkezű­séggel állították össze. A hangversenyestnek fénypotja a hírneves Rákospalotai Dalkör szereplése lesz. Ez a daloskör az országban elismert és jól hangzó nevet szerzett magának kitűnő dalosai szereplésével és sikerei­nek dus gyűjteményébe éppen most illesztette be azokat a jelentős elismeréseket, amelyeket röviddel ezelőtt szerzett Németországban, ahol dalosköruton járt a nagyobb városokban. A daloskör egyéb­ként most jubilált: fennállásának 60. évfordulóját töltötte be, amely idő alatt az ország legjobb dalos­körei közé küzdötte fel magát. A hangverseny részletes mű­sora a következő : 1. a) Spohr : A dal - b) Réffy : Grand Calé­ban, énekli a Rákospalotai dalkör, karigazgató Oltványi Ferenc. 2. Tánc. 3. Balázs-nóták, énekli Mersich Gyula, a Rákospalotai dalkör tagja, zongorán kiséri Laucsek Zoltán, a Rákospalotai dalkör tagja. 4. a) Hoppé: Magyar dalegyveleg; b) Arany Faluvégén, énekli a Rákospalotai dalkör, kar­igazgató Oltványi Ferenc. 5. a) Seitz • Konzert I.; b) Rubinstein: Melodie, hegedűn előadja RajcsiDesz János hegedűművész, a Rákospalotai dalkör tagja, zongorán kiséri Schaffer Mancika. 6. a) Puccini : Pillangó • kisagszony nagy áriája ; b) Nádor : Gunár (népballada); c) La­votta : Valahogy, előadja Galambos Irma operaénekesnő, zongorán kiséri Scbáffer Man­cika. 7. Beschnitt : Osszián, énekli a Rákos­palotai dalkör, karigazgató Oltványi Ferenc. Jegyek már kaphatók a Corvina­köny vkereskedésben, valamint Ges­mey Sománál és Wénich Lajos drogériájában. Földet kérnek Szentes­től a szentetornyaiak Szentetornya község elöljárósága átirt Szenteshez. Átiratában hivat­kozik arra, hogy a OFB a Ká­rolyi-uradalomból 1300 katasztrális holdat vett igénybe a szentesi legeltetési társulat céljaira. Szente­tornya község ugy találja, hogy Szentes részére ez tulnagy, Szen­tes nem tudja azt átvenni. Ha Szentes nem veszi át az egész legelőterületet, ugy Orosháza és Szentetornya lakosai, illetve gaz­dálkodói átveszik a fölösleges területet. Valószínűnek tartjuk, hogy a szentetornyaiak nem ok nélkül tették ezt az ajánlatot. Bizonyára magánértesüléseik vannak arról, hogy a legeltetési társulat tagjai között vannak olyanok, akik nem kívánják igénybe venni a kisajátí­tott területet. Pedig amikor a föld­igénylést bejelentették, tették azt abban a tudatban, hogy a kért legelőterületre szükségük van a szentesieknek. Ha tehát csakugyan olyan jelenségek merülnének fel, hogy aKadnának olyanok, akik nem veszik igénybe a legelőt, ugy a szentesiek fontosnak tartják, hogy másként nem, maga a város lépjen sikra amellett, hogy ez az igényelt legelő egy holddal se legyen kevesebb és abból a szen­tesiek kevesebbet ne fogadjanak el és abból mitse engedjenek át. Ebből az alkalomból a szentesiek heves sajtópropagandát indítottak meg a szentetornyaiak és azok kívánsága ellen. Az egyik szentesi lap mai számában nagyobb cikket szenlel az ügynek es élénken til­takozik a földátengedési törekvé­sek ellen. „Eddig is az volt a nagy baja mindig a szentesi földbirtokosok­nak — irja — hogy kevés volt a legelőjük, ezért olyan kicsiny aránylag a hatvanötezer katasztrá­lis hold kiterjedésű Szentesnek, a mezőgazdasági városnak az állatállománya. De ha már béké­ben is nem lett volna szüksége a város lakosságának és gazdáinak ' nagyobb legelőterületre, kétszere­sen fontos a mai helyzetben az, hogy a többtermelés, a gazdasági helyzet megjavítása érdekében több legelője legyen." Nem kell az élet Egy kisdiák öngyilkossága — A gazda, aki adósságai elől menekült a halálba (A Közlöny eredeti tudósitásaj Tegnap és ma, rövid huszonnégy órán belül két fáradt hajótöröttje az életnek csukta be maga mö­gött azt a kaput, amely nem en­ged visszatérést soha, soha többé. Két életunt tett csattanós, tragikus pontot az élete után és dobta el magától azt, mint értéktelen, üres, hitvány lomot, amely már semmi értékkel sem birt reájuk nézve és amelynek továbbvonszolásához nem volt többé erejük. A gimnazista és a méreg Az egyik öngyilkosság a pén­tekről szombatra hajló éjszakán történt a Szőlő uccában, Laurovics Ferenc reálgimnáziumi tanár la­kásán. Az életunt, aki a lelki szen­vedések elől a halálba menekült, egy fiatal gyerekember volt itt, egy alig tizenhatesztendős kisdiák, aki albérletben lakott a tanár házánál. Csathó Zoltán 16 éves diák az öngyilkos, aki Csathó Ferenc köte­gyáni állami elemi iskolai igazgató gyermeke volt. A fiu a Rudolf­reálgimnáziumnak volt a növen­déke s mint ilyent, teljesen ren­des, szorgalmas tanulónak ismer­ték. A fiu ugyan kissé zárkózott természetű volt, de ezt azok, akik közelebbről ismerték, annak tulaj­donilolták, hogy szorgalmasan igyekezett a tanulmányainak élni s került mindenféle időpazarló lé­háskodást. A kis gimnázista pénteken este a megszokott időben lefeküdt a szobájában. Laurovics Ferenc és családja egyáltalában nem vett észre rajta semmi különöset és igy mindenki nyugodtan feküdt le. Reggel azonban, amikor a diák a megszokott időben nem kelt fel r bementek hozzá, hogy felkeltsék, A tanár családja ekkor rémület­tel vette észre, hogy a fiu eltorzult arccal, megmerevedve, jéghideg testtel fekszik az ágyban. Meg­fogták a hideg testet, de abban már nem mutatkozott az életnek semmifele nyoma sem. A megré­mült család nyomban értesítette a rendőrséget, ahonnan Bándy György tanácsos és Vas Vilmos dr. rendőrorvos szálltak ki a vizs­gálat megejtésére. A rendőrorvos megállapította,, hogy Csathó Zoltán az öngyilkos­ságot még az éjszaka folyamán r valamely ismeretlen méreggel kö­vette el, amely csakhamar megölte a korán halálraszánt diákot. Az öngyilkos asztalán a rend­őri bizottság két levelet talált. Az egyik Csathó édesatyjának volt címezve, a másikat pedig egyik osztálytársának címezte az öngyilf kos. A rendőrség a leveleket el­juttatja címzettjeikhez. Az öngyilkosság okát a vizs­gálat még nem állapította meg s azt Csathó házigazdái sem sejtik. Talán ha a leveleket Fel­bontják, derül világosság a sze­rencsétlen fiu végzetes, sötét cse­lekedetének inditóokaira. A nyo­mozás ebben az irányban to­vább folyik. 16 millió miatt a halólba Such András 57 éves gazdál­kodó, aki a Bajza ucca 15. számú házban lakott, tulajdonosa volt a. sopronyi tanyákon fekvő egyik aprócska tanyának, a 609. szá* munak. A gazdát az utóbbi idő­ben különféle bajok érték, amik­nek elhárítása nem állt módjában^ s az ezekből következett anyagi terhek lassanként egészen felt­örölték anyagi tartalékjait. Ennek következményeképen kénytelen, volt az egyik helybeli pénzinté­zetnél kölcsönpénzt felvenni. A gazdálkodó két alkalommal vette igénybe a bankhitelt, váltóra. Egy izben 8 milliót vett fel, majd rövid idő múlva ujabb 8 millió­koronát igényelt, rövid lejáratú, váltó alapján. A két váltó mosta*­nában járt le. Az egyik február 11-én, a másik pedig február 13-án s Such András minden erejét meg­feszítve igyekezett azon, hogy fizetési kötelezettségeinek rendes, ember módjára megfelelhessen.. Hasztalan próbált azonban isme­rőseitől pénzt szerezni és hasz­talan igyekezett valami terményét értékesíteni: semmi sem sikerült, neki. A gazdálkodó ekkor — szoron­gatott helyzetében és a szé­gyentől — végzetes tettre hatá­rozta el magát. Pénteken déluíórt kiballagott a tanyájára s ott az istállóban egy SZÍVÓS istrángkö­téllel a kendertörőre felakasztotta magát. Mivel a tanyán senki más nem volt, a borzalmas cselekedetet nem vették észre és senkisem siethetett az elszánt ember segít­ségére. A tettet csak késődélután vette észre az egyik szomszéd, aki látta a tanyába érkezni Such Andrást, de nem látta többé a

Next

/
Oldalképek
Tartalom