Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-11 / 33. szám

Békéscsaba, 1925 február 11 Szerda 52-ik évfolyam, 33-ik szám BEKESMEBTEI IOZLONY Politikai napilap ElöflxetAal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői sserkesztő i P.-Horváth Resaő. Telefonnám;: 7 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Békéscsabán, E- ker. Ferencz József-tér 20. sí. — Htrdetéj díjszabás szerint. A vármegye védelme a nemzetgyűlésen Budapest, febr. 10. A nemzet­gyűlésen az elnök bejelentése után F. Szabó Géza foglalkozik a bel­ügyminiszter legutóbbiexpozéjával. Majd az autonóm közigazgatás kérdésével foglalkozik. A váime­gye nemcsak az alkotmány bás­tyája, hanem a nemzeti gondolat, a hazafias törekvés és a puritán­ság bástyája. Majd a közigazga­tási tisztviselők anyagi helyzetéről szól. A státus kiigazítását sürgeti. Egységesítést kíván az egész köz­igazgatásban, főleg azonban a felebbvitelnél. Kívánatosnak tar­taná, ha a főszolgabirák hatás­körét, valamint a polgármester hatáskörét kibővítenék, ami lét­számszaporitással járna ugyan, viszont azonban egyszerűvé tenné az egész vonalon az ügymenetet. Igen nagy súlyt fektet a községi adminisztrációra. A községi jegy­zői karnak a nívóját emelni kell. Strausz István az egész admi­nisztráció átalakítását tartja szük­ségesnek. Elsősorban szakítani kell a bürokratizmussal és a központi igazgatást egyszerűsíteni kell. Gon­dot kell fordítani a belügyminisz­ternek a községekre és többek között gondoskodni kell, hogy a földreform révén házhelyhez jutott uj építkezések nemcsak közegész­ségügy szempontjából oldassanak meg helyesen, hanem kulturszem­pontból is. Sürgeti a községi ház­tartás végleges rendezését. Petrovác Gyula a székesfővárosi ügyekkel foglalkozik és lőleg a fővárosi létszámredukció kérdését teszi szóvá. Apponyi a civilizáció határainak visszavonulásáról Páris, február 10. A Gaulois ki­küldött tudósítója Budapesten be­szélgetést folytatott Apponyi Albert­tel. A beszélgetésben Apponyi többek között a következő kije­lentést tette : — A trianoni szerződés feldara­bolta Magyarországot, az ország elveáztette régi területének 72°/o-át, szóval több mint felét, a magyar faj egyharmadát, elvesztette vas­ásványait, erdőit, sóját, valamint a földek kihasználásához szüksé­ges segélyforrásokat. De ez az anyagi kár eltörpül az erkölcsi kár mellett. A büszke és bátor nemzet egykori nagysága össze­omlott. Az egyoldalú lefegyverzés következtében állig felfegyverzett szomszédok kényekedvére van ki­szolgáltatva és keserűen látja faj­testvéreinek sorsát. Amikor Ma­gyarországtól több millió embert szakítottak el, hogy balkáni be­folyás alá helyezzék, akkor lehe­tővé tették, hogy a kulturának ez a keleti tipusa Európa szivébe nyomuljon és ugyanannyival hát­rább vonták a nyugati civilizáció határát. Ennek a helyzetnek egyéb­ként nem kevésbé komoly visszaha­tásai lehetnek Európa egyensúlyára, ha meggondoljuk, hogy az annek­tált területeken élő németség most teljesen elszakadt attól az ország­tól, amelybe hosszabb áthasonlás bekebelezte és most könnyű zsák­mánya lett a pángermán törek­vésnek. Ma még nem következett el az az idő, amelyben Magyarország haszonnal tiltakozhatnék a rámért kemény sors ellen. Meg kell vár­nia, hogy a világosság kigyúljon a győző nemzetek lelkében. Azt kéri, hogy ezeket a szerződéses rendelkezéseket, amelyek számára kedvezők, igy a kisebbségekre és az általános fegyverkezésre vo­natkozó garanciákat ép oly szi­gorral hajtsák végre, mint a többi rendelkezést. Bízzunk az ország erejében, mely a századok folya­mán tragikus megpróbáltatásaink­ban is diadalmaskodni tudott, ez is onnan van, mert hiszünk a ma­gyar nemzetnek világhivatásában. Ez a nemzet számra talán jelen­téktelen, de elsőrangú stratégiai helyzetet tölt be a nyugati gondo­lat fensőbbségéért vivott küzde­lemben. A mi sorsunk a nyugati gondolat sorséhoz van fűzve. Nincs joga sem lemondásra, sem fájdalmas belenyugvásra. Hupert Rezsőt letartóztatták egy közbeszólása miatt Budapest, febr. 10. A büntető­törvényszék ma tárgyalta a Szó­zatnak Boros László, az Esti Ku­rir felelős szerkesztője ellen indí­tott sajtóperéi. Rupert Rezső nem­zetgyűlési képviselő, aki a hallga­tóság körében foglalt helyet, több­ször közbeszólt, mire az elnök rendreutasította. Erre hangosan azt a megjegyzést tette, „ez már mégis csak disznóság". Schadl tanácselnök ezért azonnal 8 napi fogházbüntetésre ítélte. Miután Rupert mentelmi jogára hivatko­zott, a bíróság tanácskozásra vo­nult vissza. Tanácskozás után le­tartóztatták Rupertet és nyomban levitték a fogházba. Az alispán megengedi a városi tisztviselők mellékfoglalkozását T>Előnyös, ha a tisztviselők a közhasznú vállalatoknál befolyást szereznek« Ismeretes, hogy a békéscsabai képviselőtestület decemberi köz­gyűlésén hosszas vita és érvelés után elhatározták, hogy egyes mellékfoglalkozásokat, amelyeket a városi tisztviselők elvállaltak, nem fognak jóváhagyásra javasolni az alispánnak. A képviselőtestület határozata ugy hangzott, hogy városi tisztviselőknek csak olyan vállalatoknál és üzemeknél engedi meg a mellékfoglalkozásszerü köz­reműködést, amelyek altruisztikus alapon működnek. Ezt a közgyűlési határozatot — amely alig találkozott a tisztvise­lők túlnyomó részének helyeslésé­vel — a polgármesteri hivatal az „összeférhetetlen" tisztviselők név­sorával együtt felterjesztette a vár­megye alispánjához, aki az érde­kes ügyben most hozta meg dön­tését. Az alispán nagyjelentőségű dön­tése mindenekelőtt leszögezi, hogy a közgyűlés vonatkozó határozatát nem hagyja jóvá. A határozat megváltoztatásával egyidejűen az alispán kimondotta, hogy a városi tisztviselők összeférhetetlenségét nem ismeri el nemcsak a városi és az altruisztikus vállalatoknál, hanem azoknál sem, amelyeknél a munkájuk a hivatali kötelessé­geik teljesítését nem befolyásolja vagy éppen akadályozza. Ez az engedély nem végleges, hanem bármikor visszavonható. Az alispán döntése ezután rész­letesen megindokolja, miért nem tartja összeférhetetlennek azt, ha a városi tisztviselők vállalatoknál mint igazgatósági tagok működ­nek. Fontos és teljesen közérdekű ugyanis egyrészt az, hogy a tiszt­viselők a közhasznú vállalatok­nál üdvös tevékenységet fejtenek ki, másrészt pedig a helyi viszo­nyok és a polgárság ismeretében a vállalat ügyvitelében olyan be­folyást nyernek, amelynek gyakor­lása körül a városnak, a közüle­teknek és egyeseknek közhasznú és eredményes szolgálatokat vé­gezhetnek. Végül megállapítja az alispán azt is, hogy nem hagyhatta figyel­men kivül a békéscsabai közgyű­lésnek azt a multévi határozatát, amelyben nem látott összeférhe­tetlenséget egyes városi tisztviselők mellékfoglalkozása tekintetében. Daimel Sándor dr. érdekes dön­tése a napokban fog megérkezni Békéscsabára és bizonyos, hogy nagy megnyugvást fog kelteni nemcsak a város vezetősége, de az érdekelt vállalatok körében is. Az ügyvédek Jorgalm iadőja A pénzügyigazgató felvilágosításai a vármegyén (A Közlöny eredeti tudósitásaj A vármegyei közigazgatási bizott­ság hétfői ülésén nagy érdeklődést keltett Mátéffy Domokos pénzügy­igazgató jelentése, amelyben a szokott alapossággal és részletes­séggel terjeszkedett ki a várme­gyében folyó és bekövetkező adókivetési munkálatokra. Majd beszámolt azokról a tárgyalások­ról, amelyeket az ügyvédek for­galmiadója ügyében folytatott a szegedi ügyvédi kamara állal eríe a célra megválasztott bizottsággal. Ezeken a tárgyalásokon megálla­pították az ügyvédek forgalmi adóját, amely egyre-egyre évi 34 millió korona lenne. Miután Bé késvármegyében összesen 126 ügyvéd működik, ezek forgalmi adója összesen 4284 millió koro­nát tenne ki. Ez természetesen az átlagszerü megállapítás, amely­nek felosztása után fizetnék az ügyvédek az évi forgalmi adójukat, aszerint, ahogy a kamara az egyes irodák jövedelmezősége után azt felosztaná. Ezt a felosztást az ügyvédi kamara rövidesen el fogja végezni, aztán közölni fogja a pénzügyigazgatósággal. A pénzügyigazgató jelentése után a tanfelügyelői, az állategész­ségügyi, ügyészségi és államépité­szeti hivatali jelentéseket olvasták fel. Végül Zöldy János dr. várm. tisztifőorvos ismertette a vármegye közegészségügyét taglaló jelenté­sét, amelyből kiderült, hogy a köz­egészségügyi viszonyok januárban kielégítők voltak. A ragályos be­tegségek száma jelentékenyen apadt, ugy, hogy összesen 47-tel volt kevesebb, mint decemberben. A ragályos betegségek száma 129 volt, ezek közül 10 végződött ha­lállal. A betegségek a következők voltak : difteria 9 (4 halálos), vör­heny 12 (1 halálos), kanyaró 73 (1 halálos), hastífusz 18 (3 halá­los), gyermekágyi láz 15 és bá­rányhimlő 1. lüarismya, Iceztyíi, íehérnemnl I T E S C H E R IMRE A J\' D lt í S S I • t T ?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom