Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-11 / 33. szám

Békéscsaba, 1925 február 11 Szerda 52-ik évfolyam, 33-ik szám BEKESMEBTEI IOZLONY Politikai napilap ElöflxetAal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői sserkesztő i P.-Horváth Resaő. Telefonnám;: 7 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Békéscsabán, E- ker. Ferencz József-tér 20. sí. — Htrdetéj díjszabás szerint. A vármegye védelme a nemzetgyűlésen Budapest, febr. 10. A nemzetgyűlésen az elnök bejelentése után F. Szabó Géza foglalkozik a belügyminiszter legutóbbiexpozéjával. Majd az autonóm közigazgatás kérdésével foglalkozik. A váimegye nemcsak az alkotmány bástyája, hanem a nemzeti gondolat, a hazafias törekvés és a puritánság bástyája. Majd a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzetéről szól. A státus kiigazítását sürgeti. Egységesítést kíván az egész közigazgatásban, főleg azonban a felebbvitelnél. Kívánatosnak tartaná, ha a főszolgabirák hatáskörét, valamint a polgármester hatáskörét kibővítenék, ami létszámszaporitással járna ugyan, viszont azonban egyszerűvé tenné az egész vonalon az ügymenetet. Igen nagy súlyt fektet a községi adminisztrációra. A községi jegyzői karnak a nívóját emelni kell. Strausz István az egész adminisztráció átalakítását tartja szükségesnek. Elsősorban szakítani kell a bürokratizmussal és a központi igazgatást egyszerűsíteni kell. Gondot kell fordítani a belügyminiszternek a községekre és többek között gondoskodni kell, hogy a földreform révén házhelyhez jutott uj építkezések nemcsak közegészségügy szempontjából oldassanak meg helyesen, hanem kulturszempontból is. Sürgeti a községi háztartás végleges rendezését. Petrovác Gyula a székesfővárosi ügyekkel foglalkozik és lőleg a fővárosi létszámredukció kérdését teszi szóvá. Apponyi a civilizáció határainak visszavonulásáról Páris, február 10. A Gaulois kiküldött tudósítója Budapesten beszélgetést folytatott Apponyi Alberttel. A beszélgetésben Apponyi többek között a következő kijelentést tette : — A trianoni szerződés feldarabolta Magyarországot, az ország elveáztette régi területének 72°/o-át, szóval több mint felét, a magyar faj egyharmadát, elvesztette vasásványait, erdőit, sóját, valamint a földek kihasználásához szükséges segélyforrásokat. De ez az anyagi kár eltörpül az erkölcsi kár mellett. A büszke és bátor nemzet egykori nagysága összeomlott. Az egyoldalú lefegyverzés következtében állig felfegyverzett szomszédok kényekedvére van kiszolgáltatva és keserűen látja fajtestvéreinek sorsát. Amikor Magyarországtól több millió embert szakítottak el, hogy balkáni befolyás alá helyezzék, akkor lehetővé tették, hogy a kulturának ez a keleti tipusa Európa szivébe nyomuljon és ugyanannyival hátrább vonták a nyugati civilizáció határát. Ennek a helyzetnek egyébként nem kevésbé komoly visszahatásai lehetnek Európa egyensúlyára, ha meggondoljuk, hogy az annektált területeken élő németség most teljesen elszakadt attól az országtól, amelybe hosszabb áthasonlás bekebelezte és most könnyű zsákmánya lett a pángermán törekvésnek. Ma még nem következett el az az idő, amelyben Magyarország haszonnal tiltakozhatnék a rámért kemény sors ellen. Meg kell várnia, hogy a világosság kigyúljon a győző nemzetek lelkében. Azt kéri, hogy ezeket a szerződéses rendelkezéseket, amelyek számára kedvezők, igy a kisebbségekre és az általános fegyverkezésre vonatkozó garanciákat ép oly szigorral hajtsák végre, mint a többi rendelkezést. Bízzunk az ország erejében, mely a századok folyamán tragikus megpróbáltatásainkban is diadalmaskodni tudott, ez is onnan van, mert hiszünk a magyar nemzetnek világhivatásában. Ez a nemzet számra talán jelentéktelen, de elsőrangú stratégiai helyzetet tölt be a nyugati gondolat fensőbbségéért vivott küzdelemben. A mi sorsunk a nyugati gondolat sorséhoz van fűzve. Nincs joga sem lemondásra, sem fájdalmas belenyugvásra. Hupert Rezsőt letartóztatták egy közbeszólása miatt Budapest, febr. 10. A büntetőtörvényszék ma tárgyalta a Szózatnak Boros László, az Esti Kurir felelős szerkesztője ellen indított sajtóperéi. Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő, aki a hallgatóság körében foglalt helyet, többször közbeszólt, mire az elnök rendreutasította. Erre hangosan azt a megjegyzést tette, „ez már mégis csak disznóság". Schadl tanácselnök ezért azonnal 8 napi fogházbüntetésre ítélte. Miután Rupert mentelmi jogára hivatkozott, a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Tanácskozás után letartóztatták Rupertet és nyomban levitték a fogházba. Az alispán megengedi a városi tisztviselők mellékfoglalkozását T>Előnyös, ha a tisztviselők a közhasznú vállalatoknál befolyást szereznek« Ismeretes, hogy a békéscsabai képviselőtestület decemberi közgyűlésén hosszas vita és érvelés után elhatározták, hogy egyes mellékfoglalkozásokat, amelyeket a városi tisztviselők elvállaltak, nem fognak jóváhagyásra javasolni az alispánnak. A képviselőtestület határozata ugy hangzott, hogy városi tisztviselőknek csak olyan vállalatoknál és üzemeknél engedi meg a mellékfoglalkozásszerü közreműködést, amelyek altruisztikus alapon működnek. Ezt a közgyűlési határozatot — amely alig találkozott a tisztviselők túlnyomó részének helyeslésével — a polgármesteri hivatal az „összeférhetetlen" tisztviselők névsorával együtt felterjesztette a vármegye alispánjához, aki az érdekes ügyben most hozta meg döntését. Az alispán nagyjelentőségű döntése mindenekelőtt leszögezi, hogy a közgyűlés vonatkozó határozatát nem hagyja jóvá. A határozat megváltoztatásával egyidejűen az alispán kimondotta, hogy a városi tisztviselők összeférhetetlenségét nem ismeri el nemcsak a városi és az altruisztikus vállalatoknál, hanem azoknál sem, amelyeknél a munkájuk a hivatali kötelességeik teljesítését nem befolyásolja vagy éppen akadályozza. Ez az engedély nem végleges, hanem bármikor visszavonható. Az alispán döntése ezután részletesen megindokolja, miért nem tartja összeférhetetlennek azt, ha a városi tisztviselők vállalatoknál mint igazgatósági tagok működnek. Fontos és teljesen közérdekű ugyanis egyrészt az, hogy a tisztviselők a közhasznú vállalatoknál üdvös tevékenységet fejtenek ki, másrészt pedig a helyi viszonyok és a polgárság ismeretében a vállalat ügyvitelében olyan befolyást nyernek, amelynek gyakorlása körül a városnak, a közületeknek és egyeseknek közhasznú és eredményes szolgálatokat végezhetnek. Végül megállapítja az alispán azt is, hogy nem hagyhatta figyelmen kivül a békéscsabai közgyűlésnek azt a multévi határozatát, amelyben nem látott összeférhetetlenséget egyes városi tisztviselők mellékfoglalkozása tekintetében. Daimel Sándor dr. érdekes döntése a napokban fog megérkezni Békéscsabára és bizonyos, hogy nagy megnyugvást fog kelteni nemcsak a város vezetősége, de az érdekelt vállalatok körében is. Az ügyvédek Jorgalm iadőja A pénzügyigazgató felvilágosításai a vármegyén (A Közlöny eredeti tudósitásaj A vármegyei közigazgatási bizottság hétfői ülésén nagy érdeklődést keltett Mátéffy Domokos pénzügyigazgató jelentése, amelyben a szokott alapossággal és részletességgel terjeszkedett ki a vármegyében folyó és bekövetkező adókivetési munkálatokra. Majd beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket az ügyvédek forgalmiadója ügyében folytatott a szegedi ügyvédi kamara állal eríe a célra megválasztott bizottsággal. Ezeken a tárgyalásokon megállapították az ügyvédek forgalmi adóját, amely egyre-egyre évi 34 millió korona lenne. Miután Bé késvármegyében összesen 126 ügyvéd működik, ezek forgalmi adója összesen 4284 millió koronát tenne ki. Ez természetesen az átlagszerü megállapítás, amelynek felosztása után fizetnék az ügyvédek az évi forgalmi adójukat, aszerint, ahogy a kamara az egyes irodák jövedelmezősége után azt felosztaná. Ezt a felosztást az ügyvédi kamara rövidesen el fogja végezni, aztán közölni fogja a pénzügyigazgatósággal. A pénzügyigazgató jelentése után a tanfelügyelői, az állategészségügyi, ügyészségi és államépitészeti hivatali jelentéseket olvasták fel. Végül Zöldy János dr. várm. tisztifőorvos ismertette a vármegye közegészségügyét taglaló jelentését, amelyből kiderült, hogy a közegészségügyi viszonyok januárban kielégítők voltak. A ragályos betegségek száma jelentékenyen apadt, ugy, hogy összesen 47-tel volt kevesebb, mint decemberben. A ragályos betegségek száma 129 volt, ezek közül 10 végződött halállal. A betegségek a következők voltak : difteria 9 (4 halálos), vörheny 12 (1 halálos), kanyaró 73 (1 halálos), hastífusz 18 (3 halálos), gyermekágyi láz 15 és bárányhimlő 1. lüarismya, Iceztyíi, íehérnemnl I T E S C H E R IMRE A J\' D lt í S S I • t T ?.