Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-31 / 25. szám

E«TE§ SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1925 január 31 Szombat 52-ik évfolyam, 25-ik szám Poliíikai napilap Elófiietéal díjak : Helyben és vidékre postán kiildve : negyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A magyar faji gondolat A magyar fajelméieltei ujabban sokat foglalkoztak a megcsonkult parlamentben ugy liberális, mint fajvédő oldaliól. Legújabban Paila­vicini György őrgróf foglalt állást a fajvédő teória ellen, hibáztatva a politikai pártalakulásokhoz a keresztény, vagy keresztyén jelzők odabiggyesztését, minthogy ez nem lehet politikai vezérgondolat. Ha megnezem a fajvédelem teóriáját, — mondja Pallavicini — nem tu­dok vele egyetérteni, mert hiszen a magyar fajt nem lehet pontosan definiálni, sőt káros is, mert van­nak magyar testvéreink, akiknek a magyar fajhoz úgyszólván semmi közük nincsen. De Pallavicini nemcsak azt mondja meg, mi nem lehet a faji gondolat alapja s miéit nem lehet ez a magyar nacionalizmus ki­indulópontja, hanem meg is jelöli, mit gondol ő igazi összekötő ka­pocsnak a magyarság egységében. Ez a gondolat szerinte a Szent István birodalmához való tartozás együttes érzése. Hozzánk közelebb állnak — úgymond — a Vág fo­lyón tutajokat uszlató tótok, mint a Lédererek és a Márffyk, akik csak szégyent hoznak az or­+ szágra. Mi nem akarjuk a grófot azok­ban a további konklúziókban kö­vetni, amely ebből a súlyos kije­lentésből kicsendül. Abban azon­ban teljesen egyetértünk, hogy a magyarság összetartó ereje csak az a gondolat lehet, amely ezt az országot — a legnehezebb viharokban is — ezer éven át fenntartotta. Az a magyar igazság is, amelyet Trianonnál felháboritó jogtalanság ért, csupán ebből a gondolatból merítheti erejét. Mi nemcsak azokat valljuk a magun­kénak, akikre a fajiság elmélete rájuk üti a fajmagyar díszítő bé­lyegét, de a Kárpátok ölében testvérünknek tartunk mindenkit, kait a történeti hagyomány és a gazdasági egymásra utaltság ér­zése elválaszthatatlanul egységbe foglal. Mindenekfölött azért káros, (de ^ szerencsére súlytalan) a fajvédő jelszó, mert ezt a természetes egységet megbontani alkalmas. És a fajvédelemnek még azok az apostolai is, akiket jóhiszeműség, vagy fanatizmus vezet, végered­ményben végtelen sokat árthainak a magyarság ügyének. A fajelmé­let bent az országban meghason­lást teremt, elszakított véreinket a fajelmélet alapján üldözik s az idegen nyelvű, megszálló uralom alá került társakat a magyar faj­védelem helyrehozhatatlanul el­idegeníti tőlünk. De nem is ma­gyaros jellemvonás ez a faji türel­metlenség, hiszen a fajvédelem legtöbb exponense már a nevével is bizonyítja, hogy mindenféle, * csak nem — magyar. Zfiiichben a magyar koionítt 72-vel jegyezték. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkeszti i F.-Horváth Resaő. Telefonss&m,': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáig II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Haller József a paktum ellen Budapest, jan. 30. A nemzetgyű­lés mai ülésén Haller József fog­lalkozik a szociáldemokratákkal, akik olyan bizottságtól kértek irá­nyítást, amelynek tagjai részben idegen állampolgárokból, részben pedig megszökött magyar emigrán­sokból állanak és külföldön rá­galmazzák az országot. A keresz­tény-szocialista párt tiltakozó szót emelt ez ellen. Tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokraták meg­csinálják az uj kommunista egyez­séget. Ezután a kormánynak a szociáldemokratákkal kötött pak­tumával foglalkozik. A paktum támadás a keresztény kormány ellen. Egy kormány, amely keresz­tény és nemzeti alapon áll, nem köthet megegyezést egy forradal­mat szitó vallástalan osztályhar­cot hirdető párttal. Nem engedélyezték a vasárnapi népgyűlést As ellenzéki politikusok szombatesti vacsoráját megtartják Megírtuk, hogy a Demokratikus Szövetség vezérképviselőinek rész­vételével szombaton este fél 9 órakor nagy vacsora lesz a Nádor­szálloda télikertjében. A vacsorán a következő nemzetgyűlési kép­viselők vesznek részt: Szilágyi Lajos, Fábián Béla, Ruppert Re- • zső, Nagy Vince, Drózdi Győző, mig a szociáldemokrata pártot Szeder Ferenc, Kéthly Anna, Esz­tergályos János, Farkas István, Peyer Károly és Propper Sándor nemzetgyűlési tagok fogják kép­viselni. A politikai vacsorán két­ségkívül több országos jelentő­ségű nyilatkozat fog elhangzani. Ugyanebből az alkalomból ki­folyóan vasárnap délelőtt nép­gyűlést szándékoztak tartani a Nádor-szálloda télikertjében, ame­lyen a fentebb emiitett 11 nemzet­gyűlési képviselő szólalt volna fel és beszédeikben az aktuális gaz­dasági és politikai helyzetet tár­gyalták volna. A népgyűlést annak rendje és módja szerint bejelentették a rendőrkapitányságon. A bejelen­tésre a rendőrség ma hozta meg a véghatározatát, amelynek főbb intézkedése az, hogy a rendőrség a gyűlés megtartását a 6000/1922. számú belügyminiszteri rendelet 3. és 4. §-ai alapján nem engedé­lyezte. A gyülésbetiltó véghatározat indokolása a következő : „A fenti kérdésnek 11 nemzet­gyűlési képviselő által népgyűlé­sen történő tárgyalása messze túl­haladja egy nyilvános népgyűlés kereteit. A kért népgyűlésnek a nemzet­gyűlési munkában a passzivitás álláspontjára helyezkedő képvise­lők ily nagy számú részvétele mellett egy, a nemzetgyűlési rend­szabályok és kritikától mentes melléknemzetgyülés színezete van, amely a nemzetgyűlés tekintélye és munkájának komolysága elleni izgató ténykedésnek kiválóan al­kalmas. Ez okból a más politikai hitval­láshoz tartozó városi polgárság körében oly erős izgalmat és nyug­talanságot okoz, hogy a népgyű­lésnek rendzavarás nélküli lefo­lyásáért a rendező csabai lakosok elfogadható garanciát nyújtani nem képesek. A felhozottak alapján a 6000— 1923. B. M. rendelet 3. és 4. §. ai kizárják a kért népgyűlés megen­gedését". A vasárnapi népgyűlés betiltása természetesen egyáltalában nem befolyásolja a szombat esti politi­kai vacsorát, amelyet a kitűzött időben — este 9 órakor — feltét­lenül megtartanak a Nádor-szálló télikertjében. A vacsorára a városi képviselőtestület tagjait pártkü­lömbség nélkül meghívják. Kétegyhásán a hajnali személyvonat kettészelt egy tehervonatot Súlyos vasúti szerencsétlenség a kétegyházai állomáson — Két vasutas meghalt, egy súlyosan megsebesült — Tilosra állt-e a védjelzö ? — Egy szemtanti elbeszélése Pénteken a kora hajnali órákban megrázó szerencsétlenség történt a magyar-román határ közvetlen közelében levő Kétegyháza vasúti állomás bejáratánál. A hajnali bé­késcsabai személyvonat teljes me­netsebességgel belerohant egy te­hervonat szerelvényébe s miköz­ben egy csomó teherkocsi pozdor­jává zúzódott, a személyvonat kocsijai egymásra torlódtak és a romok alatt két derék vasutas ha­lálát lelte, mig egy harmadik sú­lyos lábtöréseket szenvedett. A vasúti szerencsétlenség hire a kora délelőtti órák folyamán Békéscsabán is elterjedt és az emberek fantáziája megtízszerezve adta tovább a katasztrófa hirét. A kétegyházai szerencsétlenség­ről az alábbi részletes tudósításunk számol be: A szabályellenes tolatás Pénteken hajnali háromnegyed 5 óra tájban futott be a kétegy­házai vasúti állomásra a békés­csabai 620-as számú személy­vonat. A vonet számára fenntar­tott vágány melletti sineken egy tehervonat szerelvényét tolatták, a 687-es számú hajnali tehervona­tét, amelynek a személyvonat be­futása után rövid idő múlva kellett volna indulnia Kétegyházáról Bé­késcsabára. Noha a vasúti szabályzatok ér­telmében a személyvonat beérke­zése előtt 10 perccel minden tola­tást be kell szüntetni, a 687-es szerelvényével mégis tolatni kezd­tek. Előrehuzatták a kocsisort Békéscsaba felé, ugy, hogy a be­járati váltóknál a kocsisor keresz­tezte a fővonal vágányait. Ez a tolatás azért is szabály­ellenes volt, mert időközben a közeledő személyvonatot jelezték s a vonat befutása minden pilla­natban bekövetkezhetett. A for­galmi hivatalnok mindössze ugy segített magán, hogy tilosra állí­totta az állomás védjelzőjét. Az összeütközés Ez a katasztrófa be is követ­kezett, pontosan hajnali 4 óra 50 perckor. A békéscsabai személy­vonat nagy Buffalo-mozdonya tel­jes sebességgel futott az állomás felé, amelynek piros fényt mutató szemaforját a mozdony erős gőz­kibocsátása miatt nem látták meg. Alig futott át a mozdony az első váltókon, a vonat szembe­találkozott az előrehuzott szerel­vénnyel. A következő pillanatban a két mozgó vonat teljes sebes­séggel összeütközött. A berobogó személyvonat óriási lokomotivja nekirohant a tehervonat kocsi­sorának, átszakította és valósággal kettészelte azt, majd kiugrott a vágányokból és az előrészével a földbe fúródott. A személyvonat mozdonya után csalóit podgyászkocsi és a posta­kocsi az összeütközés következ­tében a szó szoros értelmében pozdorjává, szilánkokká zúzódtak szét. A podgyászkocsi csodálatos­képen a sineken maradt, a posta­kocsi azonbtm belefúródott a pod­gyászkocsiba, leemelte annak fel­építményét a vasszerkezetről s mig a súlyos alvázrészek a sine­ken maradtak, a postakocsi felső­része átfúródott a podgyászkocsin, áttörte annak elülső falát és fel­szaladt a mozdony tetejére. Ugyanekkor a tehervonat meg­rakott kocsijai közül kettő, amelyet a Buffalo-mozdony ereje kirepített a sinek közül, rázuhant a pálya­test mellett álló kis téglaépületre, amelyben a váltókezelők szoktak tartózkodni. A soktonnányi suly a kis házikót valósággal ellapitotta, a benne levő mindenféle beren­dezésekkel, készülékekkel és Kiss János tolatásvezetővel együtt. Két halott A rémes összeütközés messze­hangzó robajára az állomási sze­mélyzet és a személyvonat álmuk­ból felvert utasai rémülten rohan­tak a szerencsétlenség színhelyére. A romokban heverő podgyász­kocsi alól kétségbeesett jajgatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom